A ház programjai

Arany János utca 32.

  • Tervező:

    Jónás Zsigmond , Jónás Dávid
  • Építés éve:

    1911
  • Építtető:

    Goldberger Sámuel és fiai Rt.
  • Építő:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    Vera & Donald Blinken Open Society Archives (OSA)
  • Nyitva tartás:

    SZOMBAT, VASÁRNAP 09:00-19:00

Leírás

Arany János utca: Ahol a divat születik

A mai Arany János utca 1885-ben kapta az 1882-ben elhunyt költő nevét. Előtte Országút, később Felső út, majd Főút volt a neve. A Lipótváros a XIX. század első évtizedeiben kezdett sakktáblaszerűen beépülni. Az 1820-as – 30-as évekre a mai Arany János utcán is kétemeletes házak épültek fel, klasszicista stílusban. Ilyen épület volt a Goldberger-ház elődje is, amely az 1830-as években épülhetett. A ház utcai frontján 1892-ben üzleteket alakítottak ki. 1909-ben lebontották az addigi épületet, hogy a helyén egy korszerű irodaház épülhessen a Goldberger Sámuel és Fiai Rt. részére. Az építési engedélyt még az előző tulajdonos, Ágoston Lajosné kérte 1909-ben. Az Óbudán működő textilgyár az épületben alakította ki központi irodáit és nagykereskedelmi üzlethelyiségeit. A házat premodern stílusban Jónás Dávid (1871–1951) és Jónás Zsigmond (1879–1936) tervezte. A kivitelezési munkákat a Lipták és Társa Építési és Vasipari Rt. végezte, 1910–1911 között.

A Jónás-testvérek tervei alapján épült ház homlokzatát függőleges építészeti elemekkel formázták meg. A vertikalitást a homlokzaton főképpen a két emeletet összekötő vékony, magas pilaszterek képviselik, amelyek fejezetei sajátosan keleti ihletésűek. A fríz-szakaszban, a tetőszinten a két szélső pilaszter fölött egy-egy rozetta-díszt helyeztek el, a többi négy pilaszter felett pedig a “Goldberger” feliratot.

A ház tervdokumentumai között található egy még szecessziós jegyeket mutató homlokzatterv is, amelyet 1909. március 9-én szignáltak az építészek. Erről a tervváltozatról elmondható, hogy a szecessziós formajegyek főképpen a tetőzet kialakításánál kaptak volna szerepet, míg a homlokzat szerkezete hasonló lett volna a megépült változathoz.

A Golderger Sámuel és Fiai Rt. 1922-ben vásárolta meg az addig bérelt ingatlant, ahol ebben az időszakban több mint 120-an dolgoztak. Az épület belső elrendezését az 1930-as években átalakították és az Arany János utca 34. sz. házban is béreltek helyiségeket a Goldberger-gyár irodái számára. Az épület a második világháború harcai során csak kisebb sérüléseket szenvedett.

A Goldberger-gyár államosítása után, 1948-ban az épület a Röviköt (később Centriköt) Nemzeti Vállalat textilipari raktára lett. 1981-ben a Konsumex Vállalat devizáért árusító zártkörű üzletházat (“dollárboltot”) alakított ki. Az átalakítás előtt készült építészi és statikai szakvélemény (tartószerkezeti műleírás) szerint: “Az alápincézett, földszint + 2 emeletes, lapostetős létesítmény a tervezés időpontjában igen korszerű kialakítású volt és még ma is korszerűnek mondható.” A valutáért árusító vállalat a rendszerváltozásig használta az épületet, majd éveken át üresen állt. A ház mai képe részben az eredeti állapotok helyreállítását (pl. a főlépcsőház), részben egy jelentős átalakítást tükröz. Mindazonáltal az épület talán legkarakteresebb és leghangsúlyosabb eleme, a belső udvart lefedő üveges tetőzet, az elmúlt 100 év során alig változott.

A Goldberger családról és a Gyárról

A Goldberger-gyár elődjét, egy kis kékfestő műhelyt, Goldberg Ferenc (1755–1834) alapította 1784-ben Óbudán, abban a házban, ahol ma a Textilmúzeum található. A kis üzem eleinte lenvásznak, később pamutvásznak festésével foglalkozott. Goldberg Ferenc a XIX. század elején változtatta nevét Goldbergerre. A régi családi műhely mellett megvette a mellette álló két házat és a mögöttük lévő területen újabb műhelyeket épített. Goldberger Ferenc 1810-től a gyártást kisebbik fiára, Sámuelre bízta és ő csak a termékek értékesítésével foglalkozott. Sámuel új színezési technikákat fejlesztett ki.

Goldbergerék 1848-ban támogatták a szabadságharcot és részt vettek a honvédség egyenruhákkal való ellátásában, amiért a szabadságharc bukása után Haynau nagy összegű hadisarccal és a gyárakban előállított termékek beszolgáltatásának kötelezettségével sújtotta az óbudai gyárat. Goldberger Sámuel 1848-ban elhunyt és felesége, Adler Erzsébet vette át a gyár irányítását. Vezetése alatt a gyár hamar talpra állt és 1854-ben újra megkapta a pesti nagykereskedés jogát. 1856-ban megvásárolták az első gőzgépet.

A gyárat, sikereinek elismeréseként, 1857-ben a Pest-Budára látogató Ferenc József is felkereste. A család 1867-ben nemesi címet kapott, ekkor bővült ki nevük a Buday előnévvel. A cég vezetőinek sorából kimagaslik Goldberger Bertold (1849–1913) alakja, aki modernizálta a gyárat, újabb gépeket szerzett be és elkezdte a kötővászon készítését. 1905-ben az ő vezetésével alakult meg a Goldberger Sámuel és Fiai Rt. Az 1908-ban megkezdődött túltermelési válság a gyár anyagi helyzetét is meggyöngítette.

Goldberger Leó 1878. május 2-án született, Goldberger Bertold második fiaként. Jogot tanult Budapesten, majd Lipcsében. Bátyja halála után, apja kívánságára, bekapcsolódott a cég irányításába. 1905-ben ügyvezető igazgató, 1908-ban vezérigazgató, 1913-ban, apja halála után pedig alelnök-vezérigazgató lett. Amikor Goldberger Leó átvette a cég irányítását, az csaknem a csőd szélén állt. Az I. világháború kitörése újabb fellendülést hozott, mivel jelentős megrendelést kaptak a hadseregtől. A háború második felében azonban igencsak akadozott a nyersanyagellátás. Ekkor született meg Goldberger Leó fejében egy fonó- és szövőgyár létesítésének ötlete. A vesztes háború és az azt követő nehéz idők miatt azonban ez a terv csak később valósult meg. 1920-ban Goldberger Leó a gyár elnök-vezérigazgatója lett.

1923-ban épült fel a gyár szövödéje Kelenföldön, majd 1927-ben ugyanott a fonoda. Az 1920-as években kezdődött a “Bemberg Parisette” nevű műselyem gyártása. A termék oly népszerű lett, hogy többen hamisítani kezdték. A Goldberger-gyár másik újítása a szövetek mérettartósítása volt, amerikai szabadalom alapján. A cég az 1930-as évek nagy gazdasági válságát alig érezte meg. Legsikeresebb évei 1936 és 1937 voltak, amikor több mint két millió amerikai dollár értékű árut exportáltak.

Magyarország német megszállásakor a Gestapo az elsők között fogta el Dr. Buday-Goldberger Leót. A mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták, ahol tragikus körülmények között 1945. május 5-én meghalt.

A Goldberger-gyárat 1948. március 26-án államosították. Az Arany János utcai központot az államosított Goldberger Nemzeti Vállalat kettéválasztása után, 1950. december 31-én megszüntették. A tisztviselőket és irodai alkalmazottakat a vállalat óbudai és kelenföldi épületeibe helyezték át.

A fenti szöveg és a fotók az Épül az egyetem című kiállítás részét képezik. A kiállítás a Közép-európai Egyetem (Central European University, CEU) fennállásának 20. évfordulójára készült, és (megszakításokkal) 2011 folyamán látható.

Források

  • (1) (http://osaarchivum.org/index.php?option=com_content&view=article&id=71&Itemid=134&lang=hu)

A ház programjai