Zárt ház

Bakator utca 16.

+2
  • Tervező:

    Löllbach Kálmán
  • Építés éve:

    1913, 1914
  • Építtető:

    nincs adat
  • Építő:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    lakóépület
  • Helyrajzi szám:

    5123
  • Fotó:

    Mohai Balázs
  • Kutatás:

    Halasi Dóra

Leírás

A XIX. században a Gellért-hegy déli lejtőjén nem voltak lakóházak, hanem ameddig csak a szem ellátott szőlős és gyümölcsös kertek. Azonban a filoxéra járvány sajnos itt is minden szőlőfajtát kipusztított az 1870-es években.
Az 1910-es években kezdődtek a házépítések, melynek egyik első példája a Bakator u. 16. Az utca maga 1914-től viseli ezt a nevet, a bakator egyike a legkiválóbb magyar szőlőfajtáknak.

Az emeletes villa 1914-ben, Dr. Szabó Albert kir. közjegyző megrendelésére épült. Lánya, Szabó Judit lett később a ház örököse, akit Entz Ferenc vett feleségül. Az épület megsínylette a háborút, a felső részt el kellett adni, így került a Karátson család tulajdonába. 1952-ben államosították, és az akkori törvényeknek megfelelően mind a két lakásban kiadtak egy-egy szobát albérletbe, de ez önkéntes alapon ment, hogy ne költöztessenek be idegeneket. Az Entz és a Karátson család mellett ma már mások is élnek a kibővített villa hét lakásában.

Talán sokaknak ismerősen cseng, ha meghallják az Entz nevet. A család tagjai természettudósók, orvosok, művészettörténészek, mint dr. Entz Ferenc (1805-1877, az ükapa, a Kertészeti Egyetem megalapítója), arcképével a házban, a fogadótér falán is találkozhatunk.

A házban nőtt fel és itt élt családjával Entz Géza (1913-1993) neves művészettörténész, középkorász. Négy gyermeke közül Géza szintén művészettörténész, László pedig érsebész.

A házban lakott 1946-tól Olgyai Viktor festőművész özvegye, valamint unokája, Karátson Gábor Kossuth-díjas festőművész. A most is itt élő testvére, Karátson László statikus és kertésztechnikus felesége tudását dicséri a házat körbevevő kert és a stílusos tetőbeépítés, ahol ők laknak.

A ház programjai