Batthyány utca 26. lakóház

A „Pékháznak” nevezett épület nem csak pékségéről volt híres az 20. századi Vízivárosban. Budapesttől Balatonfüredig árulták az itteni Royal ostyagyárban készült fagylalttölcséreket, de itt üzemelt a gyűléshelyszínként  is szolgáló Horváth kávéház és kalapgyár. Lakói voltak Mályusz Elemér történész, Cenner Mihály és Császár Edit színháztörténészek, Laurisin Miklós zeneszerző, Németh László író és Kardeván Károly irodalomtörténész.

A Battyhány utca 26. szám alatt álló épület egy ötemeletes bérpalota, amely 1911-ben épült a közkedvelt építész, Benedek (Berger) Dezső tervei alapján. Stílusát tekintve a premodern vagy a korai art deco épületek közé sorolhatjuk.[1] A Víziváros ekkor a nagypolgárság lakóhelye, Buda kereskedő-negyede volt; az épület kialakítása igazodott a lakók igényeihez.[2] A házat Gonda Henrik és felesége építtette befektetési célokból; ők maguk sosem laktak a házban. Gonda Henrik a Magyar Tudósító lap szerkesztője, később a Kereskedelmi Minisztérium sajtóosztályának vezetője és a miniszterelnökség sajtófőnöke volt.[3]

Szemelvény forrása: MAGYAR ZSIDÓK LAPJA, 1942. 4. évf. 31. sz. p. 4. [HISTORICAL JEWISH PRESS]

A házat a II. világháborúban bombatámadás érte,[4] a homlokzat, valamint a szerkezet egy része erősen megrongálódott. Egy lakó elbeszélése szerint egy teljes alsó emeletrész kiszakadt a találat következtében; családjuknak át is kellett költöznie a szomszéd, akkor épp üresen álló lakásba.[5] A Batthyány utca felőli homlokzatot restaurálták, azonban a Linzi lépcső felől és a Toldy Ferenc utcáról a mai napig a vakolatlan falazott téglaszerkezet látható.

Háborús romok Budapesten, Batthyány utca (1945)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: 080753]

Az apró épületszobrokkal díszített homlokzatot egy középrizalit bontja két részre vertikálisan, a sarkon pedig kis erkélyek bontják meg az épület szimmetriáját. Ettől eltekintve a nyíláskiosztás szimmetrikus, korhű osztott ablakokkal. A Batthyány utcai homlokzaton több, a ház stílusához igazodó, geometrikus vonalvezetésű figurális épületszobrot találhatunk, amely jellemző az építész, Benedek Dezső munkáira. A kapu feletti előtetőt tartó Atlasz-szobrok például szinte egy az egyben megtalálhatóak a Hegedűs Gyula utca 36., valamint a Jégverem utca 6. szám alatt megépült házain is.[6]

A házban számos értelmiségi nagypolgár lakott. A legismertebbek talán Lovászy Márton, a Károlyi-kormány kultuszminisztere,[7] valamint ifj. Laurisin Miklós ítélőtáblai bíró[8] és fia, Lajos, az Operaház tenoristája;[9] Schneller István pedagógiai író, egyetemi tanár, a neveléselmélet és személyiség-nevelés kutatója;[10] Németh László író;[11] dr. Kardeván Károly irodalomtörténész;[12] dr. Mályusz Elemér történész, magyar középkor-kutató;[13] Császár Edit és Cenner Mihály színháztörténészek, és dr. Meznerits Ilona, a kőzettudományok doktora. De lakott itt nagy szivarfogyasztó hírében álló miniszteri tanácsos, nyugalmazott ezredes, az Ítélőtábla elnöke, gyárigazgató, országgyűlési képviselő, miniszterhelyettes, telefongyáros és egyetemi rektor is.[14] A ház tragikus módon egy öngyilkosság helyszínéül is szolgált: 1924-ben Ruzsa József százados vetett véget életének egy emeleti ablakból kiugorva.[15]

Lovászy Márton beszél, Garbai Sándor szónokol (1918)
Videó forrása: AZ EST FILM [FILMHÍRADÓK ONLINE] [azonosító: az_est-film_06-05]

Szemelvény forrása: A magyar ipar almanachja. 1932. Szerk.: Dr. Ladányi Miksa. A Magyar Ipar Almanachja Kiadóhivatala, Budapest, 1932. p. 329. [HUNGARICANA]

A földszinten üzlethelyiségek találhatók, amelyek a Vár felé haladva pinceszintté válnak a Linzi lépcső lejtése miatt. Az üzlethelyiségekben számos műhely és bolt működött az épület története során: szatócsüzlet, suszterműhely, kalapgyár, vendéglő, kávézó, de még a Royal Ostyagyár is,[16] melynek tölcséreiben az elbeszélések szerint a Balaton környékéig árulták a fagylaltokat.[17] Itt volt a házban lakó Ferencz József pékmester üzlete; híre miatt még a házat is Pékháznak nevezték. Később a helyére az Urbanek Pékség költözött.[13]