+15
  • Tervező:

    Benedek (Berger) Dezső
  • Építés éve:

    1911
  • Építő:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Nyitva tartás:

    SZOMBAT 10:00-18:00
  • Helyrajzi szám:

    14011
  • Fotó:

    Gyulai Szilvia
  • Kutatás:

    Hennel Zsófia
  • Önkéntesek:

    Tóvári László

Leírás

A Battyhány utca 26. szám alatt álló épület egy ötemeletes bérpalota, amely 1911-ben épült a közkedvelt építész, Benedek (Berger) Dezső tervei alapján. Stílusát tekintve a premodern vagy a korai art deco épületek közé sorolhatjuk.[1]

A Víziváros ekkor a nagypolgárság lakóhelye, Buda kereskedő-negyede volt; az épület kialakítása igazodott a lakók igényeihez.[2] A házat Gonda Henrik és felesége építtette befektetési célokból; ők maguk sosem laktak a házban. Gonda Henrik a Magyar Tudósító lap szerkesztője, később a Kereskedelmi Minisztérium sajtóosztályának vezetője és a miniszterelnökség sajtófőnöke volt.[3]


Szemelvény forrása: MAGYAR ZSIDÓK LAPJA, 1942. 4. évf. 31. sz. p. 4. [HISTORICAL JEWISH PRESS]

Az apró épületszobrokkal díszített homlokzatot egy középrizalit bontja két részre vertikálisan, a sarkon pedig kis erkélyek bontják meg az épület szimmetriáját. Ettől eltekintve a nyíláskiosztás szimmetrikus, korhű osztott ablakokkal. A házat a II. világháborúban bombatámadás érte,[4] a homlokzat, valamint a szerkezet egy része erősen megrongálódott. Egy lakó elbeszélése szerint egy teljes alsó emeletrész kiszakadt a találat következtében; családjuknak át is kellett költöznie a szomszéd, akkor épp üresen álló lakásba.[5]


Háborús romok Budapesten, Batthyány utca (1945)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: 080753]

A Batthyány utca felőli homlokzatot restaurálták, azonban a Linzi lépcső felől és a Toldy Ferenc utcáról a mai napig a vakolatlan falazott téglaszerkezet látható. A Batthyány utcai homlokzaton több, a ház stílusához igazodó, geometrikus vonalvezetésű figurális épületszobrot találhatunk, amely jellemző az építész, Benedek Dezső munkáira. A kapu feletti előtetőt tartó Atlasz-szobrok például szinte egy az egyben megtalálhatóak a Hegedűs Gyula utca 36., valamint a Jégverem utca 6. szám alatt megépült házain is.[6]

A házban számos értelmiségi nagypolgár lakott. A legismertebbek talán Lovászy Márton, a Károlyi-kormány kultuszminisztere, valamint ifj. Laurisin Miklós zeneszerző és fia, Lajos, az Operaház tenoristája; Schneller István pedagógiai író, egyetemi tanár, a neveléselmélet és személyiség-nevelés kutatója; Németh László író; dr. Kardeván Károly irodalomtörténész;[7] dr. Mályusz Elemér történész, magyar középkor-kutató;[8] Császár Edit és Cenner Mihály színháztörténészek, és dr. Meznerits Ilona, a kőzettudományok doktora.


Lovászy Márton beszél, Garbai Sándor szónokol (1918)
Videó forrása: AZ EST FILM [FILMHÍRADÓK ONLINE] [azonosító: az_est-film_06-05]

De lakott itt nagy szivarfogyasztó hírében álló miniszteri tanácsos, nyugalmazott ezredes, az Ítélőtábla elnöke, gyárigazgató, országgyűlési képviselő, miniszterhelyettes, telefongyáros és egyetemi rektor is.[9] A ház tragikus módon egy öngyilkosság helyszínéül is szolgált: 1924-ben Ruzsa József százados vetett véget életének egy emeleti ablakból kiugorva.[10]

A földszinten üzlethelyiségek találhatók, amelyek a Vár felé haladva pinceszintté válnak a Linzi lépcső lejtése miatt. Az üzlethelyiségekben számos műhely és bolt működött az épület története során: szatócsüzlet, suszterműhely, kalapgyár, vendéglő, kávézó, de még a Royal Ostyagyár is,[11] melynek tölcséreiben az elbeszélések szerint a Balaton környékéig árulták a fagylaltokat.[12] Itt volt a házban lakó Ferencz József pékmester üzlete; híre miatt még a házat is Pékháznak nevezték. Később a helyére az Urbanek Pékség költözött.[13]


Szemelvény forrása: A magyar ipar almanachja. 1932. Szerk.: Dr. Ladányi Miksa. A Magyar Ipar Almanachja Kiadóhivatala, Budapest, 1932. p. 329. [HUNGARICANA]

Források

A ház programjai