A ház programjai

Blaha Lujza tér 1-2.

+7
  • Tervező:

    Reiss Zoltán
  • Építés éve:

    1912, 1926
  • Építtető:

    nincs adat
  • Építő:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    intézmény
  • Kutatva:

    2016, 2012
  • Helyrajzi szám:

    36432
  • Fotó:

    Szodorai Regina
  • Kutatás:

    ©Budapest100
  • Önkéntesek:

    Pongor Soma

Leírás

A Blaha Lujza téren álló Skála Corvin Áruház, vagyis a hajdani Corvin Áruház külseje jelentősen eltér attól, ahogyan átadásakor, 1926. március 1-jén kinézett. A főhomlokzat jelenlegi acélvázra szerelt Luxalon borítása alatt az eredeti homlokzatot találjuk, amelyet 2003-ban nyilvánítottak műemlékké.

Az áruház felépítését egy 1922-ben alakult részvénytársaság finanszírozta, amely mögött nem magyar tőkeérdekeltség állt, hiszen a részvények 90 százalékát két hamburgi cég, az M. J. Emden Söhne és az M. M. Warburg und Co. birtokolták. Mellettük az N. V. Handel Maatschappy Corvina nevű holland cég kezében volt még számottevő részvénypakett. A részvénytársaság 1925-ben vásárolta meg a Rákóczi úton a Nemzeti Színház épülete mellett lévő 3949 m2 alapterületű telket, amely korábban az 1912-ben megnyitó Apolló Színház nevezetű kabarénak adott otthont.

A Corvin Áruház épületét 1926-ban Reiss Zoltán műépítész tervei alapján kétmillió aranykorona költséggel emelték. 17 ezer négyzetméteres eladóterével a Corvin lett a főváros legnagyobb és legnyugatibb szabású nagyáruháza. Németes jellege a homlokzat kialakításában és historizáló stílusában nyilvánult meg, amelyet Ybl Ervin palotastílusnak nevezett. Az egy emeletesnek tűnő főhomlokzat ablakai négy emelet magasságban húzódtak végig és fabetétek választották el őket egymástól. A homlokzati felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid plasztikusművész munkái díszítették. A főbejáraton belépve egy kétszintes, üvegtetővel fedett csarnok tárult a vásárlók szeme elé.

A Corvin Áruház sikerének köszönhetően három évvel a megnyitása után újabb építkezéssekkel kellett megnagyobbítani épülettömbjét. 1937-es adatok szerint osztályainak száma már elérte a 40-et, ebből 34-ben forgalmaztak ruhaneműt, 3-ban élelmiszert, és további három osztály foglalkozott vegyes iparcikkek árusításával. Ezenkívül az áruházban éttermet és büfét üzemeltettek, valamint helyet kapott egy utazási iroda, egy vasúti és egy színházi pénztár is.

Az épület az 1956-os forradalom során súlyosan megrongálódott, a hatvanas évek közepére gyakorlatilag életveszélyessé vált. Eleinte az eredeti állapotok visszaállításán gondolkodtak, de szakértői vélemények szerint erre csak az áruház legalább két éves zárva tartása mellett lehetett volna lehetőség. A felújításra kiírt pályázatot a Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat nyerte meg, és 1966-ban megkezdték az épület felújítását. Ekkor kapta a főhomlokzat a Luxalon borítását, az eredeti épület károsítása nélkül. Továbbá a 60-as években részlegesen bővítették a pincét, beépítették az első emelet födémjét és a földszinten hat új oszlopot emeltek, amelyből négy tovább folytatódott. 1968-ban az áruház szénkazánját olajkazánra cserélték.

1931-ben a Corvinban helyezték üzembe az ország első mozgólépcsőjét a földszint és az 1. emelet között. Azonban 1995-ben, a földszint korszerűsítésekor ezt a mozgólépcsőt elbontották a földszint négykarú széles díszlépcsőjével együtt. Helyére a főkapu tengelyében egy összevont lépcsősort alakítottak ki: három mozgólépcsőt és egy fix lépcsőt. A földszint teljes felújítását Máriáss László tervei alapján végezték. Az áruház számítógépes vezérlésű hűtőrendszert és fotocellás bejárati ajtókat kapott. A második és harmadik emeleti átriumot beépítették, a negyedik emelet fölé pedig könnyűszerkezetes, polikarbonát fedésű tető került. Egy tűzszakasz-határfal kialakítása érdekében a főbejárati és a hátsó eladóterek elválasztásra kerültek.

A felújításokkal a tulajdonos Centrum Áruházak Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. 1994-ben bízta meg a Metrószerviz Kft.-t, további altervezők voltak az Út-Vasúttervező Rt. és a ?Stoa? Magas és Mélyépítési Mérnöki Szolgáltató Kft. Az átalakításokra az áruház vásárlói forgalmának kedvezőbb és színvonalasabb biztosításának érdekében volt szükség, továbbá az épület tűzvédelmi adottságainak javítása miatt. Ezenkívül a korábbi önkiszolgáló éttermet, ahol a dolgozók étkeztetése folyt és amely iskolák számára ételszállítást is vállalt, gyorsbüfévé alakították át Corvin Pizza Étterem néven. A földszinten pedig teljes egészében élelmiszer áruházat rendeztek be.

A jelenlegi épület, ahogy 1926-os átadásakor is, hét szintet foglal magában: pince, földszint és öt emelet (az ötödik szint csak kis területű, tetőtérbeépítés jellegű). Hasznos alapterülete 18000 m2, magassága több, mint 20 méter, ezzel középmagas kategóriába sorolják. A hagyományos építésmódú épület sáv- és pilléralapozáson álló külső (részben belső) teherhordó téglafalakkal, a belső függőleges teherhordó szerkezetei vázas építési módú vasbeton pillérek. Az épület mindenütt telekhatárig épült. Hossza a Rökk Szilárd utca felé néző oldalán 15 méter, a Stáhly utca felé néző oldalán 14 méter, a Márkus Emília utcára néző oldalán pedig 19 méter. Az utcákat követő szárnyak két belső légteret vesznek körül: egy földszinttől kezdődő belső udvart és az első emeletet fedő üvegtetőtől fölfelé nyitott részt. A tetők kialakítása lapostető, illetve járható terasz, a Stáhly utca felőli, déli szakasz magastetős, a negyedik emeleti tetőn utólag emelt kisebb ráépítések találhatóak.

A ház programjai