A ház programjai

Déri Miksa utca 15.

  • Tervező:

    Nagy Izsó
  • Építés éve:

    1914, 1915
  • Építtető:

    Nagy Imre és neje
  • Építő:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    négyemeletes ház
  • Kutatva:

    2015, 2014
  • Helyrajzi szám:

    34980
  • Második cím:

    Fecske utca 33.
  • Fotó:

    Alpern Bernadett
  • Kutatás:

    Szij Barbara

Leírás

A Déri Miksa utca 15-ös számú háza sok mindent megért már; többek között azt, hogy éppen a sarkán kapcsoltak le 1956-ban egy szovjet tankot a forradalmárok. A történet persze korábban kezdődött: Riha Tamás bérkocsis már 1890-ben itt lakott. Ekkor még minden bizonnyal a környéken általános földszintes ház állhatott itt. 1914-ben azonban Nagy Izsó építész tervei alapján felesége, Munk Sarolta, illetve egy családi ismerős, Neuspiel Simonné Blau Rozália anyagi forrásainak összeadásával felhúzták a ma is álló négyemeletes bérházat. A Déri utca Tolnai Lajos (akkoriban Conti) utcától Fecske utcáig terjedő szakasza tulajdonképpen ennek a háznak a felépítésével jött létre: korábban itt kiparcellázott telkek voltak, köztük párhuzamos utcákkal ? ezek között teremtett átjárót a Déry, ahogy akkor írták. A tulajdonosok komoly financiális hullámvasutat jártak be a tízes évek során: adták-vették a jezáloggal terhelt ingatlanokat, és közben próbáltak megélni, ami sem az I. világháború viszontagságai között, sem pedig a húszas évek válságában nem volt egyszerű. 1910-ben 370 000 korona jelzálogkölcsönt vettek fel Dembinszky utca 48. alatti házukra; talán ebből tervezték finanszírozni a Déri utcai építkezést. Nagy Izsó a VIII. kerületi házzal körülbelül egyidőben sokkal elegánsabb környékre is tervezett: a Fehérvári út 33. (ma Bartók Béla út 35.) épületét a vagyonos Kramer bankárcsalád tagja, Kraemer Géza rendelte meg tőle. Nagyék anyagi helyzetét jelzi, hogy 1916-ban végül ? Neuspiel Simonnéval egyetemben, aki egyébként férjével együtt itt is lakott ? megváltak a Déri utcai háztól: Vajda Mór kötélkereskedőnek és feleségének, Gruber Helénnek adták el, a rajta lévő 290 000 korona jelzáloggal együtt, ami nagyjából a ház értéke volt. Arról, hogy a vételár 80 000 koronányi utolsó részletét miért Grosner Simonné Grünwald Szerén, egy építész felesége fizette ki helyettük, nincs adatunk. Annyi viszont biztos, hogy Vajdáék 1917-ben vettek még egy házat, amin azonban 90 000 korona jelzálog volt, és ezt a Déri utcaira felvett kölcsönből kívánták kifizetni. 1921. december 30-án Vajda Mór elhalálozott, özvegye és fiuk, Vajda Jenő három évvel később mind a Déri utcai házon lévő 290 000 korona jelzálogot, mind pedig az 1918-ban szintén arra felvett kölcsönt felmondták. 1925-ben Vajda Jenő cégénél árverést tartottak, ami ugyancsak anyagi bizonytalanságról ad hírt.

Az épület maga tipikus, a helyi kereskedőréteg számára épült bérház: összesen 30, kisebb alapterületű lakást alakítottak ki benne. A Fecske utca felé minden emeleten két darab kétszobás, míg a Déri utcára három darab háromszobás lakás nézett. A földszinten a sarkon kezdettől fogva üzlet volt, mellette a Fecske utcán egy lakás, a Dérin pedig a bejárattól balra a szoba-konyhás házmesterlak, jobbra pedig még három lakás nyílt az udvarból. Emeletenként volt egy-egy udvari lakás is; ezektől eltekintve mindegyik rendelkezett cselédszobával, amelyet azonban a hatósági utasításoknak megfelelően nem a teljes belmagasságot elérő fallal, hanem 2,4 méteres üveggel választottak le — többnyire az előszobából –, így tulajdonképpen privát tere nem is volt a cselédeknek. A padláson két darab műtermet alakítottak ki. A pincében raktárak és műhelyek kaptak helyet, a Déri utca 13. felőli részen pedig egy vendéglő volt odalent, amelyet Balogh Nándor üzemeltetett.

Az egész házra kiterjedő használatbavételi engedélyt 1915. július 5-én adták ki. Lakói között a tízes években leginkább helyi kereskedőket találunk, de van egy-két katona, elvonultan élő özvegy és hivatalnok, sőt még egy Heller Pál nevű sajtügynök is. A ház leghíresebb lakója ebből az időszakból talán Lakatos Sándor újságíró és nótaszerző lehetett, aki főleg kemény hangú ellenzéki tárcáival tűnt ki. Sok helyen megfordult, dolgozott a Magyar Hírlapnál, az Egyetértésnél, az Országos Hírlapnál és a Magyar Nemzetnél is, az első világháború alatt pedig bakatörténeteket írt különféle lapoknak. 1940-ben, 70 évesen hunyt el.

A ház programjai