Ferenc körút 45. laktanya, irodaház

Három utca által határolt, szabálytalan négyszög alaprajzú telken, csatlakozó beépítésű, középen egy nagy, továbbá két-két kisebb udvarral rendelkező, háromemeletes épület. A földszint felett övpárkány, három részes főpárkány. Főhomlokzata 3+11+(1+4+1+7+1+4+1)+11+3, Ferenc körúti és Liliom utcai oldalhomlokzatai 3+11+3 tengelyesek. A középtengelyben hármas kapuzat, mellette a földszinten 3-3 félköríves záródású ablak, a többi nyílás egyenes záródású. A rizalitok közötti szakaszok középső tengelyében mellékbejáratok nyílnak. A középrizalit ablakait az első és harmadik emeletet összefogó toszkán jellegű pilaszterek keretezik, vájatolt fejezettel, a szélső 4-4 tengelynél kettőzve. Az oldalrizalitok és a középrizalitot közrefogó tengelyek szélein kváderezés, felettük a főpárkányt állókonzolok gazdagítják. A középső 9 tengely felett attikafal húzódik. A földszint sávozott, a pinceablakok és a földszinti ablakok bemélyített keretűek. Az emeleti ablakok profitált szalagkeretesek, végigfutó, alig látható könyöklőpárkányokkal. A pilaszteres középrészen kettős ablakok találhatók. Az ablakszárnyak ki-be nyílóak.

1840-ben a pozsonyi országgyűlés megszavazta nagyszámú katona telepítését a fővárosba. A katonákat bérelt ingatlanokban helyezték el, ezért vált szükségessé egy kaszárnya építése.

A terveket Hild József (1789-7867) készítette, a kivitelezést Kasselik Ferenc (1795-1884) vezette. A kaszárnya épülete 1846-ra lett kész, attól kezdve itt állomásozott Budapest helyőrsége, más egységek mellett a 32-es gyalogezred is, melyről az egy villamosmegállónyira található 32-esek tere kapta a nevét. A laktanya 1892-ben vette fel a Mária Terézia nevet. Az 1919-es Tanácsköztársaság alatt Martinovics-laktanyaként volt ismert, ekkor szerezte az épület első
sérüléseit is. Ebben az időszakban – mintegy két hónapig – az épületben működött a Martinovics Színház is. [1.]
Helyreállítását követően 1921 és 1929 között itt működött a Magyar Királyi Hadimúzeum, a mai Hadtörténeti Múzeum elődje. [2.] A második világháború idején az épületegyüttes jelentősen megrongálódott, helyreállítása 1952-re fejeződött be. Ekkor már a Kilián György laktanya nevet viselte. 1948-ban az alagsorban bútormázoló üzemet létesítettek, 1955-ben emeletén szolgálati lakásokat alakítottak ki.
1956. október 31-én itt alakult meg a Nemzetőrség, az épület szolgált Maléter Pál irodájául. A laktanyában forradalmi fegyveresek tartózkodtak – nemzetőrök és a forradalmárokhoz csatlakozott katonák. [3.] Mégis a Corvin közi felkelők és a laktanya állománya közt ellentétek feszültek, melyeket a rendszerváltozás után megjelent visszaemlékezések sem oldtak fel.

1956. november 4-én harcok folytak a környéken, lényegében a Corvin köz és a Kilián laktanya vonalában húzódott az egyik frontvonal. A kaszárnyaépület jelentős sérüléseket szenvedett, a körút és Üllői út sarkán több emelet magasan beomlott a fal.

A laktanyát 1959-re ugyan helyrehozták, de katonai célra a későbbiekben már nem használták.[4.] Számos iroda és különböző profilú cég használta, használja ma is. Az épületet 2011-ben egy olasz befektetőnek eladták. [5.]

Az épület jelenleg erősen leromlott külső homlokzattal, a bérlemények használata miatti átalakításokkal tarkított, jelentős felújításra szorul.

Bővebben az épületről.