Zárt ház

Frankel Leó utca 1.

  • Építés éve:

    1902
  • Építtető:

    Dunagőzhajózási Társaság
  • Építő:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Kutatva:

    2017
  • Helyrajzi szám:

    13485
  • Második cím:

    Bem József tér 2., Lipthay utca 2.
  • Kutatás:

    Tasi Brigitta

Leírás

Az épület helyén korábban a Clark Ádám által tervezett vízemelő szerkezet volt, amely Várszínház melletti víztartályba hajtott fel a vizet. A szűrőberendezést Hofbauer János városi kútmester tervezte 1855-ben és 1882-ig működött. A ma álló épület Máltás Hugó tervei szerint készült 1861 és 1866 között. A szivattyú- illetve kazánház és a bérház egyesítése nem kis nehézségeket okozott, hiszen a szűk telken álló kémény köré kellett építeni a lakóházat. Máltás Hugó 1829-ben született Rozsnyón kilenc gyermek közül hatodikként. Középiskolai tanulmányai után Feigl János építőmesternél inaskodott. 1844-től egy évig a bécsi Polytechnikumban, majd utána ugyanitt három évig a Képzőművészeti Akadémián tanult. Tanárai August Sicard van Siccardsburg (1813-1868) és Eduard van der Nüll (1812-1868) voltak. 1848-ban haza jött és Zitterbarth Mátyás irodájában helyezkedett el, ahol 1851-ig dolgozott. 1853 után a budai városi rajziskolánál kapott rajztanári állást. Emellett emeletráépítéseket végzett, felújításokban segédkezett. Az 1860-as évekre tehető építészetének romantikus stílusa. Ekkor építette a Masjon-házat (Bp., I. kerület, Jégverem u. 2.) és főművét, a Kovács-Sebestyén házat (Bp., V. kerület, József nádor tér 5.). A budai vízhajtó gép- és bérház (Bp., I. kerület, Fő u. 3.) utolsó ismert romantikus műve. Hozzá kötődik még a krisztinavárosi tanítóképző (1869) és a medve utcai iskola (1873), továbbá a kerepesi temető ravatalozójának építése (1878). 1922-ben halt meg Budapesten. Az épület (a homlokzaton található tábla szerint) 1888-tól 1957-ig a Vízivárosi Elöljáróság, majd az I. kerületi Tanács székháza volt. 1912-ben tulajdonos volt a Budapest II. kerületi Általános Jótékonysági Egyesület is. 1956-ban pedig itt működött a Kerületi Forradalmi Bizottság. A két utcára néző, kétemeletes romantikus lakóház zárt sorban álló, zárt belső udvarral. Fő utcai főhomlokzata kilenctengelyes, a középső öt tengelyt átfogó rizalittal. A lábazat egyszintes, a két szélső tengelyben egy-egy kétszárnyú kapu nyílik. A földszinten és az első emeleten a nyílások félkörívesek, a középrizalitot széles lizénák keretezik. A két-két szélső tengely falsíkja sávozott. A földszinti ablakok körülötti ívek egymásba metsződnek, gazdag levéldíszes fejezetekkel, ezt a szintet övpárkány zárja. Az első emeleti ablakok ornamentális keretelésűek, a középső ablak könyöklőjében a főváros domborművű címere. A második emeleti nyílások egyenes záródásúak, ornementális díszítésű a keretük, a középrizalitban félköríves pártázat fut felettük. A homlokzatot konzolos párkány zárja. Bem rakparti homlokzata héttengelyes, a Fő utcaival azonos kialakítású, azzal a különbséggel, hogy a második emeleti ablakok pillérekkel osztottak, a bejárat a bal szélső tengelyben nyílik. A belsőben a keskeny, hosszú kapualjat két hosszirányú csehsüvegboltozat fedi. Lépcsőháza félköríves alaprajzú, öntöttvas korláttal. Az udvari homlokzatai előtt kőkonzolos függőfolyosók húzódnak egyszerű pálcaráccsal.

JEGYZETEK:

Adalékok a Víziváros történetéhez. szerk. Mészáros György, Mészárosné Herczog Magdolna, Budapesti Városvédő Egyesület, Budapest, 1991, 391. o. Zakariás G. Sándor: Budapest. Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 3. kötet, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1961, 24. o. Komárik Dénes: Máltás Hugó. In: Műemlékvédelem 1970 4. sz., 223. o. Adalékok a Víziváros történetéhez. szerk. Mészáros György, Mészárosné Herczog Magdolna, Budapesti Városvédő Egyesület, Budapest, 1991, 391. o. A belső leírása Horler Miklós: Budapest Műemlékei (Akadémia Kiadó, Budapest, 1955) c. kötetének 634. o. alapján készült.

A ház programjai