Zárt ház

Ipar utca 13.

  • Tervező:

    Himmler Miksa
  • Építés éve:

    1911, 1913
  • Építtető:

    nincs adat
  • Építő:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    lakóépület
  • Nyitva tartás:

    Nyitva: SZ 14:00-16:00, V 16:00-18:00
  • Kutatva:

    2012
  • Helyrajzi szám:

    37870
  • Második cím:

    Vaskapu utca 8.
  • Kutatás:

    Lelkes Szilvia

Leírás

Az épület terveit Himmler Miksa műépítész készítette Schiffer Vilmos és neje számára, 1911-ben. Az egyes alaprajzokon rendre találkozunk a Melocco Péter Cementárugyár és Építési Vállalat Részvénytársaság pecsétjével, így minden bizonnyal ők végezték a kivitelezési munkákat. A Melocco művek ekkor az egyik legmagasabb műszaki és művészi színvonalon működő, nemzetközileg ismert cementlap gyár, a magyar ipar egyik fellegvára.[1] (A vállalatot egyébként az 1948. évi XXV. törvény értelmében állami tulajdonba vették.[2])
Az tervek[3] szerint a négyemeletes, belsőudvaros bérház pincéjében üzlethelyiségeket, raktárakat, gépházat és egy borospincét kívántak kialakítani. A tervezőn kívül egy gépészmérnöktől, Pintér Sándortól is származnak alaprajzok: a pincében két motort helyeztek üzembe, egyet egy cukordarálóhoz, egyet pedig egy kávépörkölő géphez.
Az alagsorra vonatkozó rajzon – az utcafronti oldalakon L alakban – üzlethelyiségek, fás pincék és gépház kiképzése látszik. A souterrain műhely- és raktárhelyiségeit 1927-ben osztották ketté, egyik részén Löffler Simon kötő-szövő üzeme működött, másik Schwarcz Vilmos és Sándor Győző csokoládéüzeme. Az átalakítási terveket Schiffer Miksa készítette. A Löffler-féle üzem külön kötő- és orsóterem, anyagraktár, kikészítő helyiség, iroda, ruhatár és mellékhelyiség kialakítását követelte meg, Schwarcz és Sándor üzeme számára megfelelő motor és csokoládéipari gépek elhelyezését kellett megoldani. Schiffer Miksa nevéhez a fentieken kívül több átalakítási munka köthető: 1933-ban az alagsorra, a padlásra és a földszintre; 1936-ban ugyancsak az alagsorra és a földszintre vonatkozóan.
Földszinti alaprajzok közül kettőt találunk a Tervtárban, az egyik szerint a szint beosztása a következő: 12 szoba, 5 fürdőszoba, 5 mellékhelyiség, 1 közös cseléd mellékhelyiség, 7 konyha, 1 cselédszoba, házfelügyelő szobája és számos kamrahelyiség. A szobák kizárólag a sarokház hosszú utcai homlokzatai mentén vannak elhelyezve, ez a tervezők egyik közkedvelt megoldása volt a századfordulót követően.[4] Az emeletek beosztása szinte megegyezik a földszinti beosztással. A másik földszinti alaprajz szerint egy irodát és ahhoz kapcsolódó raktárakat alakítottak (volna) ki ezen a szinten. 1924-ben kisebb átalakítási munkálatokat végzett bizonyos Szathmáry Géza kőműves mester.
Mint általában minden bérház esetében, a padlást jelölték ki a közös mosó-szárító feladatok helyszínéül: a mosókonyha, a vasalószoba és a mángorló is ide került.

JEGYZETEK
[1] Az újra felfedezett cementlap.
[2] 1948. évi XXV. törvény egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételéről. Online elérhető ITT
[3] Budapest Főváros Levéltára Tervtár
[4] Körner Zsuzsa: Városias beépítési formák, bérház- és lakástípusok. Terc, Budapest, 2010. 186. o.

A ház programjai