A ház programjai

József körút 58.

+4
  • Tervező:

    Fekete Elek
  • Építés éve:

    1889
  • Építtető:

    Pollák Sándor
  • Építő:

    Fekete Elek
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Kutatva:

    2020, 2016
  • Helyrajzi szám:

    35637
  • Fotó:

    Szodorai Regina
  • Fotó:

    Trombitás Tamás
  • Kutatás:

    Pirity Ádám
  • Önkéntesek:

    Galambos Istvánné, Bánrévi Andrea, Csatáry Orsolya, Gasparikné Jóna Katalin

Leírás

A háromemeletes épület a neoreneszánsz stílusú századfordulós bérházak egyik ékes példája. A ház lakója volt többek között az ismert cigányprímás, Pege Károly, és évtizedeken át a házban működött Vidor Ármin könyvkötő üzlete, akinek unokái zsidó családok megmentésében is segédkeztek a náluk nyomott hamis iratokkal.

A József körút 58. 1957-ben. Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11

A József körút 58. 1957-ben. Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11

Az épület leírása
A 19. század második fele Budapest városfejlődésének talán legfontosabb időszaka volt. Ekkor épültek fel a város arculatát mai napig leginkább formáló épületek (Pesti Vigadó, Magyar Tudományos Akadémia, Parlament, Szent István bazilika, Nyugati pályaudvar stb.), létrejött az Andrássy út és a Nagykörút. A tárgyalt épület szempontjából az utóbbinak volt nagy jelentősége, hiszen a Nagykörút kiépülése (1872–1897) előtt Józsefváros ezen részén elsősorban földszintes házak és ipari épületek álltak szórványosan. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa által kiadott körút terve és a növekvő lakásigény hozta meg a befektetők kedvét a többszintes, városias jellegű társasházak építéséhez. A József körút 58. szám alatt álló, háromszintes, zártsorú beépítésben álló épület is ennek köszönhetően készült el historizáló stílusban. [1,2]

A homlokzaton 7 nyílástengely különíthető el: a földszinten és az első emeleten íves záródású portálok, illetve nyílások, a második és a harmadik emeleten egyenes záródású nyílások alkotják ezeket. A két szélső tengely páros ablakokkal foglalja keretbe az emeleteken a homlokzatot. Az első emelet harmadik és ötödik tengelyében egy-egy balusztrádos erkélyt találunk, itt az ablakok kötényét is baluszterek töltik ki. A középső, főbejárati részt a második emeleten egy kovácsoltvas erkély teszi még hangsúlyosabbá. A második emeleti lakásoknál timpanonos szemöldökű ablakok színesítik a homlokzatot. A homlokzat vízszintes irányban három részre osztható, ami a reneszánsz palotaépítészetet imitáló historizáló építészet jellemzője. Az osztást díszes párkányzatokkal oldotta meg az építész. A nyílászárók borovi fenyőből készültek, melyek alapanyagát annak idején a Dunán úsztatták le. A bejárati előcsarnok szintén párkányzattal és pilaszterekkel díszitett, a tér lefedése keresztboltozatos. A házba építéskor bevezették a gázt, amit akkoriban kizárólag világításra használtak. A cselédlépcsőház falán ma is láthatók a gázlámpák gázvezetékeinek a csonkjai. A függőleges közlekedést egy főbejárathoz közel eső, háromkarú főlépcsővel, valamint egy hátsó részen levő szintén háromkarú cselédlépcsővel oldották meg. A lift 127 évvel később, 2016-ban Galambos Istvánné és a ház lakóközösségének összefogásának köszönhetően jött létre. A lakások kialakításánál gondoltak a változatos igényekre, hiszen 1, 2, 3, illetve 4 szoba és konyha kialakítású változatok is készültek.

A dongaboltozatos pincében lakásonként 1-1 pincerekesznyi tűzifatároló és egyéb raktárhelyiségek kaptak helyet. A tárolókat léckerítésszerű válaszfalakkal választották el egymástól. A fát és a szenet lovaskocsikkal szállították a házakhoz, amit a szénhordók kosaranként cipeltek a pincék ablaknyílásaihoz, ahol rámpák segítségével csúsztatták le a rekeszekbe. A II. világháború idején vastag vasajtóval zárható óvóhelyet alakítottak ki a pincében, amelyben minden családnak kijelölt helye volt. A légoltalmi pincéhez mosdóhelyiség és mellékhelyiség is tartozott. Hatalmas víztartályt helyeztek el benne arra az esetre, ha a vízellátás akadozna. Ezek ma is megtekinthetőek, az Önkormányzat tulajdonában vannak. A pince az 1956-os forradalom ideje alatt is jó szolgálatot tett a ház lakóinak, amikor a szovjet tankok megjelentek a Körúton, és egy-egy házat belövés érte. Az ellenállók a pinceszinten áttörték az épületek elválasztó falait, így a pincéken keresztül észrevétlen módon tudtak a háztömbökön belül mozogni. Az 1956-os forradalom és szabadságharc során a ház homlokzata megsérült. Egy ablakszakasz alatt kiesett a mellvédfal, és a zárópárkány is több ponton leomlott. Később készült fényképeken látszik, hogy a szerkezeti hibákat kijavították 1957-ig, a homlokzatburkolati hibákat pedig 1958-ig. Az elmúlt száz évben elsősorban funkcionális átalakításokon esett át az épület és ez is elsősorban a lakásbelsőket érintette (fürdőszobák kialakítása). A gangos belső udvar díszes, kovácsoltvas korlátjai és a kapuzat eredeti állapotban maradtak meg.[3]

Az építész
Az épületet Fekete Elek tervezte és kivitelezte. Tervezőként 1879 és 1909 között volt aktív. Elsősorban bérházak tervezésével foglalkozott, melyeket a tárgyalt épülethez hasonlóan historizáló, reneszánsz palotaépítészetet imitáló stílusban formált meg. A József körúton még ezenkívül 2 bérháza épült meg (József körút 69., József körút 67.) Építőmesterként nagyobb középületek kivitelezésében is részt vett. Ezek közül kiemelkedő a József körút 6. szám alatt álló, Hauszmann Alajos által tervezett Műszaki Könyvtár épülete. Pályája közepén építtetőként is kipróbálta magát. A Bartók Béla út 25. szám alatt található bérházat a megtervezés és a kivitelezés mellett ő is finanszírozta.[4] A magánéletéről kevés információ maradt fenn. Felesége Fekete Elekné Koch Evelin volt. [5]

Az építtető
Az épületet Pollák Sándor (1841–1913) [6] kereskedő, építési nagyvállalkozó finanszírozta, aki 1898 és 1905 között a házban is élt feleségével, Schwarz Rózsával. Ezenkívül a Dohány utca 56. (1891) [7] és a Wesselényi utca 19. (1897) [8] szám alatti társasházaknál volt jelen építtetőként. A tervező mindkét esetben Porzsolt Ernő volt.

Későbbi tulajdonosok, lakók, üzletek, vállalkozások
A régi cím- és lakásjegyzékeket böngészve nagyon sokszínű lakóközösség képe rajzolódik ki. Éltek itt hivatalnokok, mérnökök, katonák, politikusok, művészek, orvosok, tanárok, újságírók és kétkezi munkások. Nem lehet kijelenteni egyik időszakról sem, hogy csak egy adott társadalmi csoport képviselői éltek volna a házban.

A házban lakott Beniczky Árpád, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt országgyűlési képviselője 1900-tól 1906-ig. Nógrád vármegye, Balassagyarmat (1887–1892) [9] és Fülek (1892–1896, 1901–1906) kerületének képviselője volt.[10] Emellett a Dunán-inneni evangélikus egyházkerület felügyelői (1912–1918) tisztségét is betöltötte.[11]

Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár Rt. képes likőr árjegyzéke, 1910 körül. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár Rt. képes likőr árjegyzéke, 1910 körül. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Volt másik országgyűlési képviselője is a háznak, Gschwindt Ernő (1881–1932), aki 1907-től 1923-ig élt itt, és ezekben az években a ház tulajdonosa is ő volt. Ritka gazdag életútjának Törökbálint országgyűlési képviselete (1922–1931) csak egy állomása volt. 1907-ben lett vezérigazgatója a nagyapja, Gschwindt Mihály által 1853-ban alapított Gschwindt-féle szesz-, élesztő-, likőr- és rumgyárnak. Ahogy konkurensüknek, a Zwack gyárnak, úgy nekik is volt egy csak az ő nevükhöz köthető, híres italuk, az Aqua Vitae (’élet vize’). A gyár adminisztrációs irodája a házban működött. Az I. világháború alatt Gschwindt Ernő négy évet töltött a fronton, az uzsoki ütközetet és a tiroli harcokat is megjárta. Vitéz magatartásáért több kitüntetésben is részesült, a Károly-csapatkeresztet is kiérdemelte. Ezt követően lett Bethlen István miniszterelnök Egységes Pártjának országgyűlési képviselője 1922-től. Politikai tevékenysége mellett a gazdasági életnek is fontos szereplője maradt. Igazgatósági tagja volt a Gyáriparosok Országos Szövetségének, a Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesületének és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak. 1923 és 1931 között a Ferencvárosi Torna Club elnöke is volt és jelentős összegekkel támogatta is azt. A Forbes listája szerint ő volt a 7. leggazdagabb személy a 19. század fordulóján Magyarországon. 1932-ben, 52 évesen hunyt el Budapesten. [12, 13, 14]

Szabadkai Pege Károly (1861–1922) zenész 1902–1903 között élt a házban. Húszéves korában zenekart alapított és a somogycsurgói Rigó Jancsival bejárta Angliát és Németországot. Visszatérése után fővárosi szórakozóhelyek vendégeinek muzsikált. A Népszínház 1903. évi prímásversenyén aranyérmet nyert. [15]

A Népszínház czigányprímás versenyének aranyérmesei, köztük Pege Károllyal

A Népszínház czigányprímás versenyének aranyérmesei, köztük Pege Károllyal. Kép forrása: http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=067337

Brechtler Péter (1891–1964) faszobrász 1922–1923 között lakott a házban. 1915 és 1948 között a Budapesti Faszobrászok Egyesületének elnöke volt. Az 1918-as októberi forradalom alatt a Nemzeti Tanács, a Tanácsköztársaság idején a Munkástanács tagja volt. 1925-ben az SZDP budai kerületének titkárává választották. Tagja volt a Fővárosi Törvényhatósági Bizottságnak. 1945-1948 között Budapest alpolgármestere volt. 1948-tól 1952-ig a Kőbányai Téglagyár igazgatója volt. 1964-ben Budapesten hunyt el. [16]

Fontos említést tenni az épület Nagykörút felé nyíló földszinti üzletsoráról. Az épület tervein négy elkülönített üzlethelyiség szerepel raktárhelyiségekkel ellátva. Az évtizedek során számos bérlője volt ezeknek, az üzletek hirdetései többször is szerepeltek a helyi újságokban. 1890-ben Beyer Marcell nyitott bútorvasalással, kárpitozással, díszítményszegzéssel foglalkozó üzletet.[17] Rotter József kerékpárlámpa, kocsilámpa üzletéről 1896-ban ad hírt egy újság.[18]

A házban működött Vajda Ármin cipőboltja 1907 és 1908 között,[19] ami 1909-ben ment csődbe.[20] Bohn József virágkereskedő 1900-tól élt a házban, és a megjelent hirdetései alapján 1898-tól 1923-ig biztosan működtetett itt virágkereskedést.[21] Vincze Kornélné Metzner Leopoldina cukorka- és déligyümölcs-kereskedő az az évi telefonkönyv alapján 1929-ban biztosan a házban lakott, üzletének csődbe menéséről egy 1932-ben közölt hír tanúskodik.[22] A házban működött a Vörösmarthy és Jancsó filmgyártó és filmkölcsönző Kft. 1940 és 1942 között, amelynek ügyvezetője a költői nevű Vörösmarthy Mihály volt.[23]

A József körút 58. (balra) és 60. 1956-os forradalom alatt megrongálódott homlokzata Fotó: Fortepan/Marics Zoltán

A József körút 58. (balra) és 60. 1956-os forradalom alatt megrongálódott homlokzata Fotó: Fortepan/Marics Zoltán

Egy 1957-es és egy 1958-as fényképen is látszanak az akkori üzletek, úgy mint a Patyolat, Domokos Gábor asztalosmester bútorüzlete, egy bizsukat, valamint egy fotós kellékeket áruló bolt. A bútorüzlet 1972-ben még nyitva volt: több apróhirdetés tanúsága szerint is házvezetőnőt keresett a fent említett tulajdonos.[24] Jelenleg a TAM-TAM Dobcentrum hangszerbolt, az Ádám GSM mobiltelefon szaküzlet és a Silver Change pénzváltó üzlet működik a ház József körútra nyíló üzlethelyiségeiben.

Források
[1] Preisich Gábor: Budapest városépítésének története. Budapest, 2004, pp. 177–179.

[2] Kalmár Miklós: Historizmus. Budapest, 2016, pp. 227–229.

[3] A ház lakóinak elmondása alapján, Bánrévi Andrea gyűjtésében

[4] Építési ügyosztályok tervtára, Budapest Főváros Levéltára iratai, XV.17.d.329 – 5042 URL: https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/26770/

[5] Letéti jegyzőkönyv, Budapest Főváros Levéltára iratai, VII.175 - 1894 – 0811 URL: https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/203174/

[6] http://urbface.com/budapest/a-pollak-berhaz-2

[7] Építő Ipar, 1890, 14. évfolyam, 714. szám, p. 384.

[8] Építő Ipar, 1897, 21. évfolyam, 1054. szám, p. 77.

[9] Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Rövid életrajzi adatok a főrendiház és képviselőház tagjairól, szerk. Sturm Albert, Budapest, 1888, p. 176. URL: https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1887-1892/?pg=185&layout=s

[10] Országgyűlési Almanach 1892-1897. Rövid életrajzi adatok a főrendiház és képviselőház tagjairól, szerk. Sturm Albert, Budapest, 1892, p. 192. URL: https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1892-1896/?pg=201&layout=s, valamint Országgyűlési Almanach 1897-1901. Rövid életrajzi adatok a főrendiház és képviselőház tagjairól, szerk. Sturm Albert, Budapest, 1897, p. 202. URL: https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1896-1901/?pg=208&layout=s

[11] A Dunáninneni Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület 1913. évi augusztus hó 13. és 14. napjain Pozsonyban megtartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve. Selmecbánya, 1913, p. 2. URL: https://library.hungaricana.hu/hu/view/Dunaninneni_1913_08_Pozsony_kgy/?pg=4&layout=s

[12] Magyar Országgyűlési Almanach. A felsőház és képviselőház tagjainak életrajza és közéleti működése, 1927-1932, szerk. Kun Andor, Lengyel László, Vidor Gyula, Budapest, 1932, p. 125. URL: https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1927-1931_1/?pg=124&layout=s

[13] A Ferencvárosi Torna Club elnökei: dr. győri Gschwindt Ernő, URL: http://www.tempofradi.hu/a-ferencvarosi-torna-club-elnokei-dr-gyori-gschwindt-erno-1881-1932

[14] Angyal Zsuzsanna: Pengőmilliomosok, in: Forbes, 2017. november, pp. 78–79. URL: https://forbes.hu/wp-content/uploads/2017/11/p.jpg

[15] http://www.zounuk.hu/abadszalok/en/node/16054

[16] Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990, URL: https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01338.htm

[17] Kecskeméti Lapok 1890. 08. 31., 23. évf. 35. szám, p. 2.

[18] Sport-Világ 1896. 04. 05., 3. évf. 14. szám, p. 13.

[19] Hirdetését ld. pl. Népszava 1908. 04. 05., 26. évf. 83. szám, p. 10.

[20] Az Ujság 1909. 07. 15., 7. évf. 166. szám, p. 16.

[21] Hirdetését ld. pl. Sport-Világ, 1898. 05. 22., 5. évf. 18. szám, p. 14.

[22] 8 Órai Ujság, 1932. 05. 12., 18. évf., 104. szám, p. 8.

[23] Nagy Magyar Compass 1940-1941, 64. évf. Budapest, 1941, p. 511.

[24] Szabad Föld, 1972. 06. 11., 28. évf. 24. szám, p. 15.

A ház programjai