A ház programjai

Közraktár utca 24-26.

+16
  • Tervező:

    Kármán Géza Aladár , Ullmann Gyula
  • Építés éve:

    1910, 1911
  • Építtető:

    Walla József cementáru gyár rt.
  • Építő:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Kutatva:

    2017
  • Helyrajzi szám:

    37097
  • Második cím:

    Bakáts utca 1-3.; Lónyay utca 39-41.
  • Fotó:

    Varga Dániel

Leírás

Építészek:

Ullmann Gyula (1872 -1926) magyar műépítész. Ullmann Imre és Harzl Julianna gyermekeként született. 1894-ben szerezte diplomáját a Budapesti Műegyetemen. Tanulmányai befejezését követően Kármán Aladárral társult. Önállóan is felépített pár budapesti bérházat és villát. 1918. november 3.-án Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a nála 17 évvel fiatalabb Gardé Irén Mártával, Gardé Henrik és Frank Klára Jozefa leányával.[1]

Kármán Géza Aladár (1871-1939) magyar építész. 1893-ban, Münchenben szerezte diplomáját. Négy évet töltött Németországban, majd fél évet Párizsban, 1894-től pedig már Budapesten dolgozott. 1895 körül Ullmann Gyulával társult, akivel közösen számtalan vidéki kastélyt, budapesti villát, bérházat, üzletházat, kiállítási pavilont, szanatóriumot építettek. Kármán a terveivel több alkalommal is szerepelt 1899 és 1910 között a Műcsarnok kiállításain. Hogy a legkorszerűbb megoldásokat tanulmányozhassa, egyes munkáihoz gyakorta tett utazásokat, melyek során építészeti vázlatokat és életképeket készített. Készített terveket villák berendezéséhez is. Ullmann Gyulával együtt számtalan klasszikus stílusú budapesti épület belső korszerűsítésének terveit dolgozták ki, új épületeiken pedig igyekeztek új technikai megoldásokat alkalmazni.[2]

Főbb Munkáik:

Röser-bazár, 1906. Hermész Ház, 1908. Magyar Cukoripari Rt. bérháza,1910. Fischer üzlet- és bérház, 1912. Belvárosi Áruház, 1913 MAHART székház.

Megbízó:

Walla József (1855-1920)

1855-ben született, apja Karol Walla építőmester volt. József az Iparrajziskola után 1874-ben egy építész irodában helyezkedik el, majd 1878-ban önállósítja magát. Eleinte felújításokat végzett, majd cementmunkákat vállalt. A kezdeti időszakban a Gyár utcában lakott, ahol műhelye is volt, később a Rottenbiller utca 13. számú házat átépítette és műhelyt alakított ki. 1893-ban a szomszéd telket vette meg és id. Ray Rezsővel megterveztette első háromemeletes bérházát. 1900-ban az Ország – Világban jelenik meg ismertetés a cement gyáráról. Hasonló profilú gyár ezidőtájt nem sok működött hazánkban. 1904-ben gyáripar terén szerzett érdemeiért, Ferenc József Rend lovagkeresztje kitüntetést kap a Miniszteri Tanácstól. Walla ekkor már virilista és a főváros 100 legnagyobb adófizetői közé tartozik, és így tagja a városi tanácsnak is. Az ingatlanbirtokosainak megoszlása az 1910. évi ház- és telekjegyzék alapján Walla Józsefnek 10 db ingatlana van. Vörös Károly említi a főváros legnagyobb adófizetőiről szóló munkájában. Id. Walla 1910 körül kiválik a részvénytársaságból és. 1913-ban a milánói kiállításon Grand Prix-t kapott. 1918-ban fia gyárát is eladja az Unió Banknak egymillió aranykoronáért. 1920-ban halt meg és Törökbálinton helyezték örök nyugalomba.[3]

Építészeti jellemzők:

A IX. kerületi hatalmas telken a bérpalota két épületszárnya egy magán utcával elválasztva lett megépítve. Az ötemeletes lakóépület zártsorú beépítés sarok épülete. A két lekerekített sarkú épület homlokzata reflektál egymásra, szecessziós hatás érezhető, a kidolgozott fémszerkezeteket, erkélyeket megfigyelve. A geometriai formák dominálnak az épületeken: a félköríves vonalvezetés a homlokzattagolásban, a félkör erkélyek megjelenése. A homlokzat kialakítás szimmetrikus, nagyon rendezett. A rendezettség, szigorú tagolás mégis barátságos, játékos a homlokzat térbeli mozgatása révén, zárterkélyek váltakozásával. Homlokzat színezése egyszerű, egyszínű kőporos vakolás. A szögletes ablakkereteket szépen kiemeli a homlokzat tagolása. Magas tetős épületek, cserépfedéssel.

Alaprajzilag a Közraktár utca 26. szám kisebb épületrész, a 24-es számú épület fele. Mindkét háznak két belső udvara van, a magán utcán kívül. Két – két bejárat, és hozzájuk tartozó lépcsőházakkal lehet a lakásokat elérni. A lakásokat körfolyósokról lehet elérni. A főlépcsőház kétkarú műkő lépcső, lifttel.

Ház története:

1910-ben kezdődött az építkezés a Saját Otthon Részvénytársaság, Walla József megbízásából. A három utcára nyíló telektömbön, két részből álló ötemeletes hatalmas bérpalota épült. Modern mintákra tervezték, az óriási telekterületnek egy keskeny sávját utcának hagyták meg (Magány utca). Az egész épületen mintegy 280 iparos és munkás dolgozott.

1912.-ben az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület székhelye lett.(földszint 5.)

1915.01.22.-én Dr. Farbaky István igazságügyi minisztériumi osztálytanácsos, aki a Saját Otthon Részvénytársaság igazgatósági tagja valamint alelnöke 1914-től, főbe lőtte magát otthonában a Közraktár utca 24.-ben.

„ Ma éjjel tizenegy órakor Farbaky István dr., az igazságügyiminisztérium egyik osztálytanácsosa a Közraktár utca 24. számú házban lévő lakásán főbelőtte magát és azonnal meghalt. A rendőrség a lakáson nem talált sem levelet, sem egyéb oly nyomot, amiből az öngyilkosság okára következtetni lehetett volna. ………… Negyvenöt éves, nőtlen ember volt, legénylakásában követte el tettét, melyet házvezetőnője vett észre. Íróasztala előtt ülve, Browning- pisztolyával lőtte főbe magát…”[4]

1915.03.27. Bóra Jenőné lakásában házkutatást tartottak, rosszminőségű posztó eladásának ügyében bűnösnek nyilvánították:  „A pest posztóbetyárok” „A milliós posztópanama ”[5]

1922.-től Felsővízközi Szepesházi Imre ügyvédi iroda működik a félemelet 7. lakásban

1923-tól Moiret F. Ödön Részvénytársaság papíráru értékesítést kezd el.

1926.-tól Melcher és Wensky építészek telephelye is az épületben működik

1929.03.17. Megérkeztek az új Chater Lea motorkerékpárok, az épületben lévő vezérképviseletbe.[6]

1932.-ben bejegyzésre kerül a Csáki és Herbst – műszaki cikkel kereskedő cégének házban lévő üzlete.

1937.-től ingyenes szegénybeteg rendelőt alakított ki a néphivatal – Dr. Melly József, illetve Állami elme- idegbeteg gondozó, szakvizsgálatot.[7]

1941.-től Ozsvát János szállítmányozó üzlete a bérpalotában.

1968-ban teljes felújítást végeznek a társasház belső homlokzatán, lépcsőházakban, magán udvarban.

Mindkét udvar alá van pincézve, udvarburkolat jó állapotú 20/20 cm lapburkolat, födémben 2-2 db üvegezett 100/100 cm felülvilágítók vannak, melyeket a Közraktár utcában megszüntettek- a Magán utcai is megszüntetendő. Mindkét belső udvar műkő burkolata helyreállítandó.

A belső udvarok eresznádas vakolata, a függő folyosó mennyezet vakolata 100%-ban cserélendő és az oldalfal kőporos vakolata is javítandó. Vörös glettelt lábazat cserélendő, helyszínen felhordott 20 cm magas műkőlábazatra.

A homlokzatok felújítása Közraktár utca felől 100 %-ban, Magánudvarban 70 %-ban.

Az 5. emeleti árnyékoló üvegtető új huzalbetétes zsinórüveget kap. Az összes fa nyílászáró és faredőnyök javítása az épületekben. A függő ereszek, lefolyócsövek ás párkányfedések cseréje 0,65 mm horganyzott acéllemezre.

A kapualj, átjáró folyosó (zöld csempe falburkolat) és a vesztibül színes csempe falburkolatot kap a zöld helyett

A pincében nem lehet óvóhelyet kialakítani, mert a födém nem megfelelő (I vasgerendák közötti téglabetétes födém), a padlástérben borított fafödém van.

További munkálatok a közös mosdókban, felvonóval, lomtárakban, mosókonyhákban

Alagsorban ekkor kárpitos műhely üzemel, a földszinten zöldségüzlet, méhészeti iroda, asztalos műhely működik.

1971.-ben elkészül a pincegarázs terve – a gázfűtés miatt felszabadult helyre terveznek gépkocsi parkolót, két megnyitással, külön ki- és bejárat. A garázs 32-35 autó elhelyezésére lenne alkalmas, de a Tanács szerint további tervekre van szükség az IKV által.

„ A IX. kerületi Ingatlankezelő Vállalat műszaki részlege tervet dolgozott ki arra, hogy a Közraktár utca 24. számú épület gázfűtésének bevezetése után a pincében felszabaduló területeket hogyan lehet 32-35 személyautó elhelyezésére alkalmassá tenni. A terveket a kerületi Tanács, a körzet tanácstagja, a házak lakóbizottsága és az Autóklub képviselőinek jelenlétében vitatták meg, és olyan elvi megállapodás jött létre, amely szerint az elképzeléssel mindenki egyetért…………..”[8]

1990.-ben megnyitják a Nane galériát.

A Meta R kft képzőművészeti galériát alakít ki, a Hermes Áfész használatában volt 107 nm irodahelyiségből. Az átalakításban nagyobb kiállító teret építenek, műtárgy raktárat alakítanak ki, illetve elhelyeznek egy homlokzati cégért, amely 50/50-es zártszelvény és 3 mm vaslemez betűk piros festéssel, mögötte neon megvilágítással

Tulajdonosa a IX. kerületi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. (IKV) bérlésre bocsátja határozatlan időtartamra 2400 Ft/nm/év áron.

A NaNe galéria művészeti közösség tagja volt: Bachman Gábor is, aki a Közraktár utca 26. lakója.

Bachman Gábor (1952 -) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar építész, tervező művész. 1980-as évek avantgárd, a dekonstruktivizmus kiemelkedő építésze. Ezt követően, és a mai napig főleg külföldön épülő házaival a nemzetközi kortárs építészet kiemelkedő alkotója. 1971-72 között a Budapesti Műszaki Egyetemen építészetet tanult, de nem érezte jól magát, ezért Pogány Frigyes segítségével a Magyar Iparművészeti Főiskolán belsőépítészet szakára váltott, ahol 1977-ben diplomázott. 1979-ben Bódy Gábor filmrendező hívására került a Magyar Filmgyártó Vállalathoz, mint az első magyar Art Director. Az 1970-es évek végétől aktívan részt vett a hazai „underground” művészeti életben. 1988-ban, Dieter Ronte meghívására, a kiállítók között szerepelt Bachman Gábor Szalai Tiborral együtt, mint első kelet-európai építészek a Velencei Építészeti Biennálén, installációkat és videó programokat mutatott be. Bachman 1990-ben készítette a Lónyay utcai NA-NE Galéria homlokzatának és belsőépítészetének terveit, amely jellegzetes színű és formavilágú építészeti munkájának egyike. 1996-ban a NA-NE Galériát, némileg átalakították. 1997-ben hozta létre saját irodáját, Gábor Bachman Architects néven, majd később, Bachman Merallal közösen alapította meg az irodán belül Gab/Mer Design Stúdiót. Az előző évi biennále kiállításának sikere ekkorra nemzetközi együttműködéseket eredményezett: a rendezési tervet készítő Iszozaki Arata meghívására társult a „Mirage City, Another Utopia” tervezőcsapatához. 2003-tól a „Balance Building – China International Practical Exhibition on Architecture(CIPEA)” elnevezésű kínai nemzetközi projektben vesz részt, szintén Arata Iszozaki meghívására. Bachmannak a 2000-es években tervezett épületei elődei nyomdokain haladva egy valódi kontextusból eredendően, a „Zipp Architecture” kódnévvel ellátott tervekben a zene, a multimédia, az építészet és a design szorosan összekapcsolódik. Bachman építészeti tervei, elképzelései, eddig, elsősorban külföldön valósulnak meg.

Fontosabb díjak: 1988. Balázs Béla- díj, 1988 Smohay díj, 2007 Nanking Városának Építésért Díj, Kína, 2010 Kínai Népköztársaság Építésért Díj. 2015 Kossuth-díj[9]

1994.-ben megtörténik a pincehelyiség átalakítása, műhely létesítése Vajda András megbízásából.

1996-ban a Bolgárok Országos Önkormányzat Székháza a félemelet 1.-ben lett kialakítva, különálló szomszédos lakások összenyitásával.

Megbízó: Kincstári Vagyoni Igazgatóság

Tervező: Hartvig Lajos, Hartvig Építésziroda Bt

JEGYZETEK:

[1] Ullmann Gyula wikipédia cikke

[2] Kámán Gyula Aladár wikipédia cikke

[3] Hadik András: Egy ’várépíttető’ a századfordulón

[4] Budapesti Hírlap 22.sz. 1915.01.22. 10 oldal

[5]Pesti Napló 1915.03.28. lapszám 8. oldala és  Népszava 1915.03.28. lapszám 7 oldala.

[6]Nemzeti Sport 1929.02.25. lapszám 13. oldala

[7]Városi Szemle 1938.

[8]Autó- Motor 24. évfolyam 7.szám 1971.04.06.

[9] Bachmann Gábor wikipédia cikke

A ház programjai