Krisztina körút 71. [Építész Stúdió] lakóház

A szintenként két luxuslakásos bérház eredetileg Esterházy Mária grófnő tulajdona volt. 1945 után a nagyobb lakásokat egy kivételével kettéválasztották. A házban lakott többek között Hont Ferenc rendező-színházesztéta, Csörsz István író és Ferencz Győző költő.

Az építésekor még Krisztina körút 139. számú hatemeletes bérház eredetileg szintenként egy kétszoba-hallos és egy háromszoba-hallos luxuslakásból állt, a háború után azonban a nagyobb lakásokat egy (az 5. emeleti) kivételével megosztották, a tetőteret pedig beépítették. A lakóház központi fűtéssel, melegvízhálózattal és felvonóval rendelkezett már építésekor is. Az utcafronton minden emeleten, az egyes lakások teljes hosszában a Horváth-kertre néző erkélyek futnak végig, nyugat felől pedig kert választja el a házat a Gellérthegy utcai szomszéd épülettől. A tervező, Kerekes András építész ma ismert épületei nagyrészt Tatához, azon belül is az Esterházy uradalomhoz kötődnek.

Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1942. 41. évf. 12. sz. p. 289. [SZTE MISCELLANEA]

Ilyen az 1930-ban elkészült, az Esterházy Ferenc gróf által a katolikus egyháznak adományozott telken épült tatai Fazekas utcai Általános Iskola, amelyhez az építőanyagot is az uradalom adta,[1] vagy a tatai óvoda és napközi otthon, amelyet egy az 1800-as évekből származó lakóházból alakíttatott át az uradalom Kerekes tervei alapján.[2] Elképzelhető tehát, hogy a korábbi közös munkáknak köszönhetően bízták meg az építészt a Krisztina körúti ház tervezésével. Szerencsénkre Kerekes András gyakran publikált megvalósult épületeiről az 1940-es években a Magyar Építőművészet című folyóiratban, így írt pl. a Krisztina körúti bérházról is.[3] Ezenkívül még nevéhez kötődik az 1940-ben megnyílt Szentesi Magyar Királyi Téli Gazdasági iskola (azóta AM-ASzK Bartha János Kertészeti Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája).[4] A bérház Esterházy Mária Ferenc Miklós tulajdonában volt, és a háború alatt itt működött a Coburg hercegi uradalmi igazgatóság,[5] dr. Zsolnay Oszkár intéző,[6][7] dr. gróf Sternberg József uradalmi igazgató, ügyvéd és dr. Polnik Zoltán uradalmi számtanácsos közreműködésével.[8]

Szemelvény forrása: Magyar Nemzet, 1945. 1. évf. 105. sz. p. 5. [ARCANUM]

A Krisztina körút házsora a Horváth-kertnél, a mára megszűnt Szent János tér felől nézve. (1945)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 73305; adományozó: Fortepan]

A II. világháborús bombázások során a ház a Horváth-kerthez közeli többi épülettel együtt megsérült. Szintén a háború alatt volt olyan lakás, ahol a nyilas párt, más lakásban a kommunista párt működött.[9] Ennek eredményeképp a háborút követően a Kommunista Párt I. kerületi szervezete[10] még évekig, legalább 1948-ig ezen a címen volt megtalálható, itt tartották az üzemi és szokásos keddi pártnapokat. A háború alatt a házban lakott Franciolini Marcello, az olasz királyi légügyi attasé titkára;[11] Kürthy Ernő (fajkürti és koltai huszárszázados, hajdúszoboszlói földbirtokos fia,[12] gyáros) játék-, házi- és kisipari termékek kiviteli kft. ügyvezetője,[13] aki a cégét is ide jelentette be; dr. Dévai Stefánia, az MTI munkatársa;[14] valamint Gál László dr., min. oszt. tanácsos.[15] Itt élt a ’40-es években közjegyzői okiratok szerint Eperjessy Lászó textilgyáros, a Ránky és Társai cég képviselője; dr. Forray Tibor cégtulajdonos; ifj. Gesztesi Rezső magántisztviselő és felesége, Csicskár Rozália; Hittrich Gábor okleveles mérnök, a Pannónia Áramszolgáltató Rt. képviselője és özvegy Domony Edéné szül. Munk Róza. A lakások mérete lehetővé tette bentlakó cselédek elhelyezését is, mint azt egy 1943. januári hirdetés igazolja, ahol a 3. emeleti háromszoba-hallos (nagyobb), központi fűtéses lakásba kerestek főzőmindenest.[16]

A háborút követően a ház nevezetes lakói voltak a kalandos életű dr. Kürthy Tamás (Kürthy Ernő fia) egyetemi tanár, az Aacheni Neveléstudományi Intézet individuál-pszichológia professzora és gróf Nádasdy Ádám ügyvéd, nekik a 6. emeleten volt lakásuk.[17] Az 5. emelet lakója volt Hont Ferenc színházi rendező, főiskolai tanár, esztéta[18] és felesége, Görög Ilona színésznő. Hermann Miksa özvegye és fia, dr. Hermann Gábor főjegyző a 3. emeleten laktak, dr. Galla Emil szemészorvos, a repülésélettan kutatója[19] pedig a 2. emelet lakója volt.

Földszinti és emeleti alaprajz
Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1942. 41. évf. 12. sz. p. 288. [SZTE MISCELLANEA]

Az első emeletre is jutott híres orvoslakó, dr. Bánk Endre nőgyógyász, több kötet szerzője. A házban éltek még többek között Székely János okl. gépészmérnök; dr. Szüts István ügyvéd; Ferencz Győző költő, Végvári Rezső koreográfus, zeneszerző, és a tavaly elhunyt Csörsz István író, faszobrász, valamint dr. Toroczkay György, Makszim Imre tanár, dr. Farkas Imre és Gráf Rezső.[20] A házban jelenleg az 5. emeleti, egyetlen nem megosztott, háromszoba-hallos lakásában építészstúdió működik.