1/1
Tartalom

    Adatok és leírás

    A szintenként két luxuslakásos bérház eredetileg Esterházy Mária grófnő tulajdona volt. 1945 után a nagyobb lakásokat egy kivételével kettéválasztották. A házban lakott többek között Hont Ferenc rendező-színházesztéta, Csörsz István író és Ferencz Győző költő.

    Az építésekor még Krisztina körút 139. számú hatemeletes bérház eredetileg szintenként egy kétszoba-hallos és egy háromszoba-hallos luxuslakásból állt, a háború után azonban a nagyobb lakásokat egy (az 5. emeleti) kivételével megosztották, a tetőteret pedig beépítették. A lakóház központi fűtéssel, melegvízhálózattal és felvonóval rendelkezett már építésekor is. Az utcafronton minden emeleten, az egyes lakások teljes hosszában a Horváth-kertre néző erkélyek futnak végig, nyugat felől pedig kert választja el a házat a Gellérthegy utcai szomszéd épülettől. A tervező, Kerekes András építész ma ismert épületei nagyrészt Tatához, azon belül is az Esterházy uradalomhoz kötődnek.


    Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1942. 41. évf. 12. sz. p. 289. [SZTE MISCELLANEA]

    Ilyen az 1930-ban elkészült, az Esterházy Ferenc gróf által a katolikus egyháznak adományozott telken épült tatai Fazekas utcai Általános Iskola, amelyhez az építőanyagot is az uradalom adta,[1] vagy a tatai óvoda és napközi otthon, amelyet egy az 1800-as évekből származó lakóházból alakíttatott át az uradalom Kerekes tervei alapján.[2] Elképzelhető tehát, hogy a korábbi közös munkáknak köszönhetően bízták meg az építészt a Krisztina körúti ház tervezésével. Szerencsénkre Kerekes András gyakran publikált megvalósult épületeiről az 1940-es években a Magyar Építőművészet című folyóiratban, így írt pl. a Krisztina körúti bérházról is.[3] Ezenkívül még nevéhez kötődik az 1940-ben megnyílt Szentesi Magyar Királyi Téli Gazdasági iskola (azóta AM-ASzK Bartha János Kertészeti Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája).[4] A bérház Esterházy Mária Ferenc Miklós tulajdonában volt, és a háború alatt itt működött a Coburg hercegi uradalmi igazgatóság,[5] dr. Zsolnay Oszkár intéző,[6][7] dr. gróf Sternberg József uradalmi igazgató, ügyvéd és dr. Polnik Zoltán uradalmi számtanácsos közreműködésével.[8]


    Szemelvény forrása: Magyar Nemzet, 1945. 1. évf. 105. sz. p. 5. [ARCANUM]


    A Krisztina körút házsora a Horváth-kertnél, a mára megszűnt Szent János tér felől nézve. (1945)
    Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 73305; adományozó: Fortepan]

    A II. világháborús bombázások során a ház a Horváth-kerthez közeli többi épülettel együtt megsérült. Szintén a háború alatt volt olyan lakás, ahol a nyilas párt, más lakásban a kommunista párt működött.[9] Ennek eredményeképp a háborút követően a Kommunista Párt I. kerületi szervezete[10] még évekig, legalább 1948-ig ezen a címen volt megtalálható, itt tartották az üzemi és szokásos keddi pártnapokat. A háború alatt a házban lakott Franciolini Marcello, az olasz királyi légügyi attasé titkára;[11] Kürthy Ernő (fajkürti és koltai huszárszázados, hajdúszoboszlói földbirtokos fia,[12] gyáros) játék-, házi- és kisipari termékek kiviteli kft. ügyvezetője,[13] aki a cégét is ide jelentette be; dr. Dévai Stefánia, az MTI munkatársa;[14] valamint Gál László dr., min. oszt. tanácsos.[15] Itt élt a ’40-es években közjegyzői okiratok szerint Eperjessy Lászó textilgyáros, a Ránky és Társai cég képviselője; dr. Forray Tibor cégtulajdonos; ifj. Gesztesi Rezső magántisztviselő és felesége, Csicskár Rozália; Hittrich Gábor okleveles mérnök, a Pannónia Áramszolgáltató Rt. képviselője és özvegy Domony Edéné szül. Munk Róza. A lakások mérete lehetővé tette bentlakó cselédek elhelyezését is, mint azt egy 1943. januári hirdetés igazolja, ahol a 3. emeleti háromszoba-hallos (nagyobb), központi fűtéses lakásba kerestek főzőmindenest.[16]

    A háborút követően a ház nevezetes lakói voltak a kalandos életű dr. Kürthy Tamás (Kürthy Ernő fia) egyetemi tanár, az Aacheni Neveléstudományi Intézet individuál-pszichológia professzora és gróf Nádasdy Ádám ügyvéd, nekik a 6. emeleten volt lakásuk.[17] Az 5. emelet lakója volt Hont Ferenc színházi rendező, főiskolai tanár, esztéta[18] és felesége, Görög Ilona színésznő. Hermann Miksa özvegye és fia, dr. Hermann Gábor főjegyző a 3. emeleten laktak, dr. Galla Emil szemészorvos, a repülésélettan kutatója[19] pedig a 2. emelet lakója volt.

    Földszinti és emeleti alaprajz
    Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1942. 41. évf. 12. sz. p. 288. [SZTE MISCELLANEA]

    Az első emeletre is jutott híres orvoslakó, dr. Bánk Endre nőgyógyász, több kötet szerzője. A házban éltek még többek között Székely János okl. gépészmérnök; dr. Szüts István ügyvéd; Ferencz Győző költő, Végvári Rezső koreográfus, zeneszerző, és a tavaly elhunyt Csörsz István író, faszobrász, valamint dr. Toroczkay György, Makszim Imre tanár, dr. Farkas Imre és Gráf Rezső.[20] A házban jelenleg az 5. emeleti, egyetlen nem megosztott, háromszoba-hallos lakásában építészstúdió működik.

    Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!

    Források

    1. Wikipédia [Kossuth tér (Tata) szócikk]
    2. Magyar Építőművészet, 1943. 43. évf. 5. sz. pp. 110-111.
    3. Kerekes András: Bérház a Krisztina-körúton. In: Magyar Építőművészet, 1942. 41. évf. 12. sz. pp. 288-289.
    4. AM ASzK - Bartha János Kertészeti Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája weboldala
    5. A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1943. január. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1943. p. 81.
    6. Veszprém megyei tanyagazdaságra keres ispánt a coburgi uradalom. In: Köztelek, 1943. 53. évf. 22. sz. p. 475.
    7. Köztelek, 1942. 52. évf. 43. sz. p. 971.
    8. Fővárosi Közlöny, 1944. 55. évf. 49. sz. p. 18.
    9. Dittrichné Vajtai Zsuzsánna: Budapest Főváros I. kerületének története írásban és képekben. Budapest, 2012. pp. 374-375.
    10. A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1945. április. Magyar Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium Postafőosztálya, Budapest, 1945. p. 7.
    11. A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1943. január. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1943. p. 151.
    12. Esztergom, 1925. 30. évf. 87. sz. p. 2.
    13. Központi Értesítő, 1943. 68. évf. 32. sz. p. 1219.
    14. A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1943. január. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1943. p. 22.
    15. A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1943. január. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1943. p. 23.
    16. Pesti Hírlap, 1943. 65. évf. 19. sz. p.
    17. Dittrichné Vajtai Zsuzsánna: Budapest Főváros I. kerületének története írásban és képekben. Budapest, 2012. pp. 374-375.
    18. Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon A - Z. Javított, átdolgozott kiadás. [Hont Ferenc szócikk]
    19. Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexion 1000 - 1990. Javított, átdolgozott kiadás. [Galla Emil szócikk]
    20. FELTÖLTÉS ALATT

    Házak a közelben