A ház programjai

Margit-sziget Soó Rezső sétány 1.

megtekintés a térképen
+31
  • Építés éve:

    1936
  • Épület funkciója:

    Palatinus Strandfürdő
  • Nyitva tartás:

    SZOMBAT-VASÁRNAP 10:00, 12:00, 17:00, 18:00 // SATURDAY-SUNDAY 10:00 AM, 12 noon, 17:00 PM, 18:00 PM // Az épület kizárólag a megjelölt időpontokban, regisztrációval látogatható! // The building can only be visited at the indicated times, after registration!
  • Helyrajzi szám:

    23800, 23802
  • Fotó:

    Duzsik Dorottya
  • Kutatás:

    Csicsics Anna
  • Önkéntesek:

    Palatinus Strandfürdő

Leírás

A Palatinus strandfürdő a sziget tulajdonosa, József nádor (latinul palatinus) után kapta elnevezését. A nádor 1796 és 1847 között birtokolta a szigetet, amelyet József-szigetnek, Nádor-szigetnek és Palatinus-szigetnek is hívtak.[1]


Légifotó. Balra Óbuda, a Duna-parttal párhuzamosan az Árpád fejedelem útja és mellette a HÉV vonala látható. Fenn a Hajógyári-öbölnél az épülő Árpád híd első, szerkezetkész szakasza. A Margitszigeten balra lenn a Palatinus Strandfürdő. Jobbra Vizafogó, a Latorca utcai Elektromos sportteleppel és a Szentistvánvárosi (korábban Lipótvárosi) teherpályaudvar részletével. A felvétel 1944. április 14-én készült. (1944)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 109009; adományozó: MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD LÉGIERŐ]

Egy, a szigeten létesítendő fürdő terve először a századforduló környékén, majd az 1910-es években merült fel, amikor a Fővárosi Közmunkák Tanácsa megvette a szigetet, a terület kihasználására a koncessziót pedig a Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaságnak adták. Ekkor sor került a korábban létesített gyógyfürdő felújítására, és tervbe vették egy világszínvonalú, „amerikai mintájú kacagtató vízimulatságoknak” otthont adó létesítmény létrehozását is. Ezek a tervek a Tanácsköztársaság alatt megvalósultak, a fürdő 1919 júliusában nyílt meg. A kezdetleges felszerelés ellenére nagy lelkesedés fogadta az új Margit-szigeti strandfürdőt: a szigeten lévő termálvíz által táplált medencék alja nem volt lebetonozva, átöltözési lehetőséget pedig a strand területén elhelyezett fabódék biztosítottak.[2] A strand állapota hamarosan veszélyessé vált, ezért a Fővárosi Közmunkák Tanácsától kérték eltávolítását.[3] Egy évvel később a korabeli napilapok már az új strandfürdő terveiről, valamint tervezett nyitásáról számoltak be.[4] 1921 augusztusában a fővárosiak használatba is vehették a város legszebb, legelőkelőbb és legnagyszerűbb strandját.[5] Nem kellett hozzá sok idő, hogy a korábbi strandfürdő kibővítése után a Palatinus a budapesti középrétegek kedvelt polgári fürdőjévé váljon. Az intézmény mintegy 4–5 000 fő befogadására volt alkalmas, 3 medence, étterem, öltözőszekrény-bérlés, valamint fürdőruha- és lepedőkölcsönzési lehetőség állt a strandolók részére, de a fürdő területére tilos volt ételt bevinni.[6]


Palatinus strand (1921-1937 között)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: 020292]

1936-ra az Arvé Károly és Nagy Márton által tervezett fürdő felett eljárt az idő,[7] a korábbi faépület szerkezetileg már nem volt biztonságos és a befogadóképessége sem volt kielégítő,[8] ezért pályázatot írtak ki egy modernebb és korszerűbb fürdőre. A pályázatot 1936. április 2-án hirdették meg, a pályamunkákat május 26-ig lehetett benyújtani. A tervezőknek viszonylag nagy szabadságot biztosítottak a munka során, csupán néhány kikötés volt: meghatározták a medencék számát és méreteit, illetve a fürdő befogadóképességét, amelynek minimum 8 000, legjobb esetben 10 000 főnek kellett lennie (az öltözők számát nem szabták meg), valamint, hogy a területen lévő fákat védeni kell, a sziget park jellege nem változhat meg.[9] A felhívásra összesen 37 terv érkezett be, a zsűri tetszését Janáky István és ifj. Masirevich György munkája nyerte el. Leginkább azzal tűntek ki a többiek közül, hogy a szintkülönbségekből adódó problémákat ügyesen oldották meg. Annak ellenére, hogy tervük elsőre egyszerűnek tűnt, mégis nagyon változatos lehetőségekkel éltek, váltogatták a napos és árnyas területeket, a főbejárat tengelyében elhelyezett hullámfürdő pedig kellemes képet biztosított a betérőknek.[10] Második helyen a Csonka–Miskolczy páros, harmadik helyen Hönsch László, a negyediken pedig Hajós és Matyók párosa végzett.[11]


Téli strandélet a margitszigeti Palatinus fürdőn (1937)
Kép forrása: FILMHÍRADÓK ONLINE [azonosító: mvh-0724-02]

A „pompás kétszárnyas, a modern architektúra minden vívmányával ellátott strand-palotát”, az új Palatinus fürdőt 1937 májusában nyitották meg. Az épület esetében abszolút a funkcionalizmus érvényesült. Pár lépcsőfok megtétele után eljutunk az oszlopcsarnokba, amely pénztárhelyiségként és főbejáratként is funkcionál. Az előcsarnok falán Pekáry István festménye Ady Endre A Dál-kisasszonyok násza című versét idézi meg, amely a magyar mondavilág egyik mozzanatát meséli el. A jobb és bal oldali épületekben kerültek elhelyezésre a női- és férfiöltözők, amelyek felett napozóteraszokat alakítottak ki. A strandolók az épület három szintjén tudtak átöltözni: a földszinten 300-300 női, férfi és családi kabin, az emeleten 2 000 személynek elegendő öltözőszekrény, az alagsorban zsákos rendszer volt. Janáky zseniális építészeti megoldása volt, hogy nem vízszintesen, hanem függőlegesen felfelé és lefelé oldotta meg a térkihasználás kérdését. Az épületből 4 csigalépcsőn keresztül lehet megközelíteni a medencéket. A Palatinuson működött a korszakban Európa legnagyobb, 44 méter széles és 140 méter hosszú strandmedencéje. A régi termálmedencét a kétszeresére bővítették, nagyobb része fölött – a fürdőzőket védve a tűző naptól – oszlopokon nyugvó betonlemezeket helyeztek el. A korszakban az egyre divatosabbá váló hullámmedence sem hiányozhatott a Palatinusról, amelynek mozaikdíszítését Bálint Endrének köszönhetjük. A hullámokat biztosító gépház tetejét laposra tervezték, amelyre színpadot is lehetett állítani. A táj egyhangúságát a pázsitszőnyeg, valamint a kővel borított utak váltakozásával törték meg.


Megkezdődött a strandidény (Csak röviden…) (1955)
Videó forrása: FILMHÍRADÓK ONLINE [azonosító: mfh-55-26-06]

A korábbi homokos területek nagy részét felszámolták, de a fás területek megőrzése fontos szempont volt a későbbiekben is. Az úszás kedvelőinek egy alagúton át megközelíthető uszodát állítottak fel a Dunán. Az új építkezések mellett nagyobb üres területeket hagytak szabadon a jövőbeli épületeknek is: a strand mellé parkolót terveztek [12], a strandfürdő könnyebb megközelítése érdekében pedig külön hajóállomás építése, és a szigeten új buszok forgalomba helyezése is a tervek között szerepelt.[13] A strand megnyitását követően a nyílt oszlopcsarnokban helyezték el Csorba Géza Napozó című, haraszti kőből faragott szobrát.[14] Az alkotás a II. világháborúban, Budapest ostromakor megsemmisült, helyette egy francia szobrász (Emile Guillaume) alkotása, a Napfürdőző nő került az oszlopcsarnokba.[15] 1967-ben a Csorba-féle szobrot újraöntötték, visszakerült eredeti helyére, a másikat pedig Balfra szállították.[16]


A Palatinus Strandfürdő bejárata. A napfürdöző nő szobra, Emile Guillaume 1932-es alkotása (1955)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 13933; adományozó: SZENT-TAMÁSI MIHÁLY]

A strandfürdő megnyitása nem élvezett feltétlen támogatást. Voltak, akik szerint felesleges volt megnyitni, mert a korábbi, a maga „romantikus bájával” teljes mértékben kielégítette a szükségleteket. Ezt a nézetet nem mindenki osztotta, születtek méltató írások is az építményről:

| „De annyit mégis hangsúlyoznunk kell, hogy főként az a könnyedség kap meg, amellyel e nagy befogadóképességű, nagy teljesítőképességű és épp ezért kényszerűen aránylag nagy tömegű épület alaprajzi játéka, tömegeinek tagolása, az áttört felületek ügyes és találó beiktatása a feladatnál fogva zárt felületek közé rutinos művész kezére vallanak s ezeket a finomságokat csak éppen az nem veszi észre, akinek mint műkedvelő kritikusnak nincsen szeme az építészet legvalósabb értékei iránt!”[17]

Egy másik szerző így írt róla:

| „Az év folyamán elkészült nagyobb építkezések közül külön szeretnénk rámutatni a margitszigeti Palatinus-strandfürdő pompás új épületére, amely a maga nyíltságával, napsugaras derűjével, remek hátterét alkotja a mai életnek. Ami erre az épületre vonatkozik, azt mondhatjuk több és nem kisszámú új magyar épületről, amely kifejezője annak a mai életnek, amely sok tekintetben különbözik a háború előtti élettől. Egy könnyedebb, egy színesebb és derűsebb életfelfogás nyilvánul meg építészeink sikeresebb alkotásaiban. És jellegzetes az is, hogy mind többször nyílik alkalom arra, hogy az építész együtt működjék a festővel és szobrásszal, azoknak munkáit szervesen alkalmazza.”[18]


Palatinus Strandfürdő. (1959)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 133892; adományozó: CHUCKYEAGER TUMBLR]

1938-ban a Palatinus strandfürdő a legszebb és legjobb építkezés címszó alatt megkapta a Magyar Építőművészek Szövetségének díját, és kitüntették Janáky Istvánt is. A dolog pikantériája, hogy a pályázatot ifj. Masirevich Istvánnal közösen adták be, de a díjat csupán Janáky István kapta,[19] mivel ismeretlen okokból Masirevichet már a kivitelezési munkálatok során mellőzték.[20] 1940–43-ban a női oldalon átépítették a lépcsőházat, új szociális helyiségeket húztak fel, illetve az épület kerti homlokzatához is új építmény került. A II. világháború után a pusztítás okozta hibákat kellett kijavítani, majd 1966–67-ben a főépületet átformáló építkezésbe kezdtek. Az ezt követő időszakokban is több átépítést hajtottak végre a Palatinuson.[21]


Palatinus Strandfürdő. (1953)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 129408; adományozó: HORVÁTH MIKLÓS DR]

2002-ben a nagymedencét úszó-, élmény- és strandmedencévé alakították, és ekkortól már műemléki védettség alatt állt a strand. 2013-ban a termálmedence felújítására került sor, és ekkor új csúszdákat is üzembe helyeztek a fürdőben.[22] A 2010-es években átfogó rekonstrukción esett át az épület, amelynek munkálatai 2017-ben fejeződtek be. Az Építészfórumon a következő olvasható a rekonstrukcióról:

| „A fogadóépület úgy működik egyszerű, átlátható, mégis friss és fantáziadús építészeti keretként 2017-ben, hogy közben nagy erővel elevenedik meg benne a történetiség, a háború előtti progresszív építészet különös kísértetiessége. (…) A felújítás fizikai részleteit, a sallangok eltávolításának módját, a szerkezeti helyreállítás és az új vagy megújított burkolatok, szerelvények megoldásait és kivitelezését egyaránt csak dicsérni lehet. A vakolatlan, fehérre mázolt téglafalak textúrájától a fogadócsarnok mennyezetének színezésén át a bombasztikus csigalépcsők filigrán üvegezésének helyreállításáig az építészeti elemek minden léptékben annak a finom, geometrikus könnyedségnek a konstruktív helyreállítását szolgálják, ami a háború előtti építészet egyik központi motívuma, jellemvonása, és egyben törekvése. (…) Az Archiko [23] vállalásának tétje az volt, hogy a toldalékokat, protéziseket és lerakódásokat olyan mértékben és úgy bontsa vissza, hogy a Janáky-féle terv különböző fizikai és szellemi aspektusai újra érvényesüljenek, az új funkciók szervesen illeszkedjenek az eredeti struktúrába.”[24]


Pekáry István: Dál-kisasszonyok násza
Fotó @ Duzsik Dorottya

A felújítás során a Rákosi-rendszerben lemeszelt Pekáry István-féle Dál-kisasszonyok násza című faliképet is rekonstruálták.[25]

A ház programjai