A ház programjai

Nádor utca 11.

  • Tervező:

    Szivessy Tibor
  • Építés éve:

    1914
  • Építtető:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    intézmény: Közép-Európai Egyetem (CEU); Festetics-ház
  • Nyitva tartás:

    SZ-V 11:00-18:00
  • Helyrajzi szám:

    24586
  • Kutatás:

    Süle Ágnes, Ambrus Judit
  • Önkéntesek:

    Tolnai-Pálóczy Enikő

Leírás

A Nádor utca 11. telkét – a szomszédos Nádor utca 9-hez hasonlóan – a Festetics család birtokolta. 1865-ben gróf Festetics Dénes vásárolta meg, amely 1878-tól hitbizományi vagyonként tovább öröklődött a családban, így volt gr. Festetich Kálmán tulajdona (1892-93), gr. Festetich Imréé (1901-től), majd 1912-től a még kiskorú gr. Festetich Kristófra szállt. Az ő részére készült el Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei szerint a ma is álló lakóház 1914-15-ben. Jánszky Béla, a Fiatalok csoportjának egyik vezéregyénisége sok utazást követően az 1910-es évek kezdetén társult Szivessy Tiborral, így közös tervezéseik egyikeként valósult meg a Nádor utcai ház is, a második tervsorozat alapján. Takács és Darvas építési vállalkozók vállalták a felelősséget az építkezésért, Vogel és Weidlinger építőmesterek végezték a kivitelezést. A kivitelezés nagyobb részt 1915-re húzódott át, így a felépült négyemeletes ház használatbavételi engedélyét 1915 novemberében állították ki özv. Festetics Imréné nevére. Az épületet 1997-ben csatolták a CEU épületegyütteséhez és 2006-ban állították helyre a homlokzatot. A jelenlegi homlokzati kiképzésében a vízszintes elemek kapnak nagyobb hangsúlyt (párkányok és végighúzódó erkélyek). Díszítésének rendszere, motívumai már az első tervváltozatokon szerepeltek, ennek minél pontosabb helyreállítására törekedtek a felújításkor is. A díszítmények közül ki kell emelnünk Moiret Ödön domborműveit, amelyek egy korszak határát jelképezik, hiszen az első világháború alatt születtek, tiltakozásként emlékeztetve mindenkit ma is annak borzalmaira. Jobbról balra haladva: Gyermekeit védő anya (1914 felirattal), középen a Harc (M.Ö. szignóval), baloldalon a Haldokló (1915 felirattal) című plasztikái láthatóak. A zárt udvaros épületben két lépcsőház található. Hátul a körfolyosó a második emelettől a negyedik szintig U alakban fut végig. A pinceszint mindkét lépcsőházból megközelíthető volt. Itt helyezték el annak idején a kazánt, illetve raktárakat és rekeszeket alakítottak ki. A földszint csaknem teljes egészében üzleteknek adott helyet, csak a jobb hátsó sarokban alakították ki a házmesterlakást. Az üzlethelyiségekbe a vásárlók nem csak az utcáról de az udvarról is be tudtak menni. A módosított tervek szerint a földszint és az emelet közötti szint (ún. mezannin) utcai szárnyában két reprezentatív, csaknem szimmetrikus kialakítású lakást helyeztek el. Az előkelő lakásokban volt szalon, háló, hall, vizesblokk, öltöző, ebédlő. A tulajdonosok terei mögött a hosszanti traktusban keskeny folyosóról voltak megközelíthetőek a cseléd helyiségei (szoba, kamra, cselédszoba, konyha). A hátsó lépcsőházból egy-egy kisebb lakás nyílt. A lakások és a cselédlakok akkor teljesen természetes módon nem keveredtek, és külön lehetett őket megközelíteni a körfolyosóról. A padlásszinten eredetileg középen hatalmas műterem lett volna, de a későbbi tervek alapján az utcai részt végül nem építették be. Így a padláson hátul a mosókonyhák, vasaló és mángorlóhelyiségek kaptak helyet. A hajdani kapubejárót aulává bővítették, itt található ma a recepció egy fal helyén. Az épületben a 20. század során különböző cégek és vállalatok működtek, jelenleg pedig az egyetemi oktatáshoz kapcsolódó helyiségek találhatók. Eredeti részleteket csak néhol fedezhetünk fel a házban: ilyen a lépcsőházak márványburkolata, a földszinten a lépcsőforduló fekete-fehér kiskockákból álló padlóburkolata, illetve a lépcsőházak és a gang korlátrácsai./Süle Ágnes-Ambrus Judit

A ház programjai