1/1
Tartalom

    Adatok és leírás

     

    Az 1870-es évek egyik legnagyobb építészeti vállalkozása a Sugárút – mai nevén Andrássy út – felépítése volt. Az építéstörténet összefoglalása Budapest Főváros Levéltárának honlapján olvasható, amelyből az alábbi részletet emelem ki: „Az egyezmény értelmében a fővállalkozó Erlanger Bankház filiáléja, a Franco-Magyar Bank 1872-ben megalapította az Általános Magyar Municipális Hitelintézetet a sugárúti építkezés lebonyolítására. E bank a már kisajátított telkeket átvette a Fővárosi Közmunkák Tanácsától, és kötelezte magát, hogy a Sugárutat öt éven, a mellékes útvonalakat tíz éven belül felépítteti. A Tanács vállalta, hogy a még szükséges kisajátítások költségeinek felét fedezi, valamint 1.038.000 Ft-ot fizet a vállalkozóknak az út kiépítéséért. Az út szélességét az Oktogonig terjedő szakaszon 18 ölben, a Kodály köröndig terjedő második szakaszon 24 ölben, a Városligetig terjedő harmadik útszakaszon, az előkertekkel együtt 30 ölben határozták meg.”  A tervezés szerint az épületek az első szakaszon három-négyemeletes, a második szakaszon két-háromemeletes bérházak, a harmadik szakaszon villák, amelyek célja hangsúlyozni azt az átmenetet, mely a városi forgalomtól a zöld övezetig, a Városligetig tart. A terület parcellázását a Sugárúti Építő Vállalat a Közmunkák Tanácsával egyetértésben végezte. Az első építési engedélyt a Nagymező és Gyár utca közötti háztömbre adták ki 1872-ben, amelyet Unger Emil tervezett. A következő engedélyt az Oktogon – akkori nevén: Nyolcszög tér – kapta, amelyet Szkalnitzky Antal tervei nyomán kezdtek beépíteni. (Ugyanebben az évben emellett néhány villa megépítésére is engedélyt adott a Tanács a Sugárút utolsó szakaszán.)

    Szkalnitzky Antal életművét több jelentős építészeti pályázati részvétel jellemzi, amelyek által nagyfokú hazai hírnévre tett szert.  Épületei közül többek között kiemelhető a Debreceni Színház (1861-1865), a Hungária Nagyszálló (1868-1871), az Egyetemi Könyvtár (1873-1875) és a Nemzeti Színház átépítése (1873-1875). Koch Henrikkel társulva irodát nyitottak Pesten, így valószínűsíthető, hogy Szkalnitzky Koch Henriknek köszönhette megbízatását, aki a Sugárút építésére alapított vállalat műszaki igazgatója volt. Az építés 1863-ban kezdődött meg, az építőmester ifj. Pán József volt – a négy Oktogon téri épületnél három mellett az ő neve szerepel, az Andrássy út 55. számú háznál már Kauser János neve olvasható. A négy épület 1874 őszére készült el. A házak az egységesség elve szerint készültek, részletformáikban mégis eltéréseket mutatnak. Alaprajzi rendszere mind a négy bérháznak más, hiszen Szkalnitzky Antalnak alkalmazkodnia kellett a telek adottságaihoz.

    A zárt sorban álló saroképület főhomlokzata az Oktogon térre néz, összesen tizenegy tengelye van, amelyből öt a kiemelt középrizaliton, három-három a két oldalról csatlakozó oldalrizaliton áll. Az épület az Andrássy úton és a Teréz körúton további négy-négy tengellyel folytatódik, bejárata az Oktogon felől nyílik. A bérház mai alapszíne a földszinten halványsárga, az emeleteken szürkés, a tagozatok, a díszítmények színe is egyezik az alapszínnel. A lábazat alacsony, festett, ezt követi a kváderezett földszinti felület, amelyet a főhomlokzaton tizenegy félköríves záródással kialakított nyílás tör meg, amelyek közül a bérház bejárata a középrizalit középtengelyén áll. Az itt található nagyobb üzletek és éttermek jelenleg az OTP Bank, az Ibusz utazási iroda, illetve a Fridays étterem.

     

    Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!

    Házak a közelben