Zárt ház

Szilágyi Dezső tér 6-7.

+35
  • Tervező:

    Hofhauser Elek
  • Építés éve:

    1898
  • Építtető:

    Biscara Barbara
  • Építő:

    Havel Lipót
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Kutatva:

    2017
  • Helyrajzi szám:

    14428
  • Fotó:

    Spanyár Judit (Szellemkép)
  • Kutatás:

    Kónya Sára

Leírás

A bérpalotát, a négyszintes, historizáló ikerházat Eckermann Ede kormánybiztos és Biscara Endre 1898-ban építtette az akkori II. kerület Fazekas tér 8-9. / akkori Margit (ma Bem) rakpart 23. és Corvin tér 8. szám alatt.[1] Az épület dél felől határolja a mai Szilágyi Dezső teret, mely egykoron a Cserép tér, később a Fazekas tér (mely elnevezés a tervrajzokon szerepel) nevet viselte.

A tér a középkorban alakult ki, kisebb méretű rakodó, piac volt. Míg a Batthyány tér volt a felső vásártér, ez az alsó vásártér, mely napi, valamint heti piac helyszínéül szolgált. Szilágyi Dezső államférfiról 1903-ban nevezték el.[2]
Az épület tervezője a vízivárosi születésű Hofhauser Elek (1845. július 14-1923. április 8.)[3] építész és kőfaragó üzlettulajdonos. A tervek Kallina Mór műépítész (Dísz téri Honvéd Főparancsnokság, Budavári Evangélikus Templom, Szentkirályi utcai Nemzeti Tornacsarnok)[4] vállalkozásában készültek. A tervrajzon az „Eckermann Ede és Biscara Endre urak bérháza” felirat áll,[5] melyet 1898. szeptember 23-án hagyta jóvá a székesfővárosi tanács.[6] A mai Bem rakpart 21. szám már az 1870-es években is a Biscara család tulajdonát képezte, előtte, az 1850-70-es években gyarmatárukereskedés működött az itt álló Blum-házban, mégpedig a jelentős építész, Hauszmann Alajos édesapjának, Hauszmann Ferencnek a csemegekereskedése.[7] Biscara András vízivárosi kéményseprő. Feltehetőleg keresett iparos, a felépülő bérpalota jól jelzi a Vízivárosban élő szerencsésebbek ebben az időszakban bekövetkező társadalmi ranglétrán való felemelkedését.[8] Felesége valószínűsíthetően Szelke Borbála.[9] A tervrajzon szereplő Biscara Endre nagyságos úr az állami vasúttársaság főmérnöke, valamint Budapest székesfőváros törvényhozási bizottságának tagja 35 éven keresztül.[10] A Biscara András és Biscara Endre közötti rokoni szál nem tisztázott, egyes levéltári adatok szerint Biscara Endre felesége, Szelke Szidónia[11],[12], másutt azonban Szelke Szidóniára Biscara Andrásné Szelke Szidóniaként hivatkoznak.[13] Szelke Szidónia örökösei Biscara Borbála, Biscara Mária és Bozóky Ádámné dr. Biscara Szidónia.[14] A Biscarák családi sírboltja a Farkasréti temetőben található.[15]

ckermann Edéé a tervrajzon szereplő másik név, az ő felesége Eckermann Edéné Szelke Mária. Lányuk Eckermann Mária.[16] Eckermann Ede 1842. június 23-án született német származású kisnemesi családba. Rokoni szál fűzte a német íróhoz, Johann Eckermannhoz, aki Goethe magántitkára volt. Származása ellenére nem rendelkezett jelentős vagyonnal, ezért mérnöki pályára lépett, tanulmányait Bécsben végezte. Tanulmányai után nyugat-európai körutat tett, ezek után tért vissza Magyarországra. Szívügye volt a magyar közlekedés fejlesztése, szerinte ez a legfőbb teendő az ország Nyugat-Európához való felzárkózásához. Tisza Lajos minisztersége alatt már a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumban dolgozott, később miniszteri tanácsos lett, majd Fejérváry Géza miniszterelnök kormánybiztossá tette meg Eckermannt, akinek feladata a Lánchíd felújításának koordinálása volt.

1902 nyarán többedmagával megalapította a Budapest II. kerületi Általános Közjótékonysági Egyesületet, amely a növekvő nyomor enyhítését tűzte ki célul, az egyesület jelmondatában is deklarálva ezt: „Enyhítsük a nyomort!” Az alakuló közgyűlésen Eckermannt választották elnökké, akinek rengeteg kerületi tehetős lakost sikerült az ügy mellé állítania, így földbirtokosokat, cégvezetőket, igazgatókat, grófokat és nagyköveteket – az ügy mellé állt Mechwart András, Baumgartner Alajos és Alpár Ignác is -, mellettük pedig a kerület több társadalmi szervezetét, intézményét. Az egyesület tagjai közé került így többek között a Ganz Rt., a Hungária Egyesült Gőzmalmok Rt., a Budai Református Egyházközösség, az Országúti Plébánia. Kezdetben pénzsegélyekkel támogatták a rászorulókat, 1904-től elnöki kezdeményezésre pedig egy műhelyt nyitottak, ahol munkanélkülieket foglalkoztattak, akik az alapítvány által beszerzett tűzifákkal dolgoztak, a női munkanélkülieknek pedig varrógépeket vásároltak, ezzel biztosítva nekik munkalehetőséget. 1906-ban pedig a főváros által nagymértékben támogatott népkonyhát nyitottak, mely évi 18-20 ezer adag étellel támogatta az éhezőket. Emellett Eckermann más karitatív szervezetek munkájában is fontos szerepet töltött be, így a II. kerületi Vöröskeresztben, a II. kerületi Melegedőszoba és Levesosztó Intézetben, a Hajléktalan Menhelyegyletben, a II. kerületi Szegény Iskolás Gyerekeket Felruházó Egyesületben is. Jótékonysági tevékenységéért a Vöröskereszt kitüntette. Szervezeteit a második világháború után felszámolták.[17] 1912-ből származó adatok szerint Eckermann Ede, dr. Ditényi Károly és dr. Bozóky Ádám ügyvédek a tulajdonosok.[18] 1939-es Napi Hírek szerint az épületben rendel Dr. Paulikovics Elemér főorvos, az Újságírók Szanatórium Egyesületének műtősebész szakorvosa.[19] „A ház háromemeletes, szürke téglából épült, különféle elemekkel díszített, impozáns. Homlokzata a Bem rakpartra és a Fő utcára is átterjed. (…) A függőfolyosók (…) a négy oldalról körülépített belső udvarra néznek.[20] A bérpalotát zárt sarokerkélyein kívül a második világháború előttig saroktorony is díszítette.[21] Ezen kívül a Corvin tér felőli földszinti fronton dohánybolt, gyümölcsbolt és cipész működött, ezek portálcseréje 1974-ben történt meg, melyeket Laib Ottó tervezett.[22] A portálcserék nem kívánták meg a homlokzat átalakítását.[23] Ma az épület földszintjén a szomszédos Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztálya működik. Itt látható Léderer Tamás Domanovszky Györgyről készült portréja.[24]

1948-as kérvények szerint az egykori tulajdonosok örököse, dr. Bozóky Ádámné a romlakások rendbehozatalát kérvényezte.[25] 1954-ben a Fővárosi Ingatlankezelő Vállalat első emeleti, eredetileg ötszobás lakásnak megfelelő, 4,15 m belmagasságú irodahelyiségeiből négy lakást alakítottak ki, két kétszobás összkomfortos lakást és két főzőfülkés, szellőztethető garzonlakást. Az 1954-es felújítások és átalakítások során új márvány mozaikburkolatokat kaptak a vizes helyiségek, válaszfalakat, ajtókat és ablakokat, valamint a cserépkályhákat bontották el.[26] 1955-ös tervek szerint a házban újabb lakásfelosztások történtek.[27] Jelenleg a Szilágyi Dezső tér 6. I. emeleti lakásban négy civil szervezet működik: a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ), a Táncház Egyesület, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség és a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége. (A NESZ munkatársai elbeszélése szerint a lakásban az államosítást követően rendőrség, majd a Szabó Ervin Könyvtár kistermei működtek.) A szervezetek az önkormányzattól bérlik az irodát, melyben még az eredeti ajtók és stukkódíszítések is megtalálhatók.
A tervező, Hofhauser Elek építőmester feltehetőleg saját maga által tervezet, 1890-ben épült historizáló nagypolgári villája a XII. kerületi Kékgolyó utca 17. szám alatt áll.[28] Ezenkívül további épületei: Pejacsevich-palota (Budapest VIII. kerület, Reviczky utca 3.), melyet 1893-96-ban gróf Pejacsevich Tivadar magyar kir. horvát-szlavón-dalmát bán építtetett[29]; Budapest VIII. kerület, Krúdy Gyula utca 6., melynek tervezője és kivitelezője is volt[30]; Budapest II. kerület, Labanc út 51., 1893-as eklektikus lakóház[31]; Budapest II. kerület, Páfrány út 9., villa[32]; Budapest V. kerület, Váci utca 15., melyet Majorossy Gézával közösen tervezett[33]; óbudai Táborhegyi temető, Kereszt Kápolna (1960 után lebontották)[34]


JEGYZETEK

[1] HU BFL XV.17.d.329 – 14428/1 – 14428/2; Építési engedélyezési tervdokumentáció, 1873(kb.)-2006(kb.) (1. fólió)
[2] Horler Miklós: Budapest műemlékei, I-IV kötet; szerk.: Pogány Frigyes, Akadémia Kiadó, Budapest, 1955 (684. o.)
[3] https://www.geni.com/people/Elek-Vince-Hofhauser/6000000017617744591
[4] http://mek-oszk.uz.ua/04000/04093/html/szocikk/12423.htm
[5] HU BFL XV.17.d.329 – 14428/1 – 14428/2; Építési engedélyezési tervdokumentáció, 1873(kb.)-2006(kb.) (1. fólió)
[6] HU BFL XV.17.d.329 – 14428/1 – 14428/2; Építési engedélyezési tervdokumentáció, 1873(kb.)-2006(kb.) (4. fólió)
[7] Buza Péter: Túlparti látomás; Séta az időben, a budai Duna-soron; Budapest Főváros önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, 2002 (7. o., 49-50. o.)
[8] Buza Péter: Túlparti látomás; Séta az időben, a budai Duna-soron; Budapest Főváros önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, 2002 (50. o.)
[9] https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_02_1882/?query=szelke%20borb%C3%A1la&pg=33&layout=s
[10] https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1933_12_1/?query=biscara%20endre%20m%C3%A1v&pg=66&layout=s
[11] https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Arvaszeki/47/?list=eyJxdWVyeSI6ICJzemVsa2Ugc3ppZFx1MDBmM25pYSJ9
[12] https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/443855/?list=eyJxdWVyeSI6ICJzemVsa2Ugc3ppZFx1MDBmM25pYSJ9
[13] https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/387169/?list=eyJxdWVyeSI6ICJiaXNjYXJhIGFuZHJcdTAwZTFzIHN6ZWxrZSJ9
[14] https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Arvaszeki/47/?list=eyJxdWVyeSI6ICJEQj0oXCJBUlZBU1pFS0lcIikifQ
[15] https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1933_12_1/?query=biscara%20endre%20m%C3%A1v&pg=66&layout=s
[16] https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1925_11_1/?query=eckermann%20ede&pg=125&layout=s
[17] Hegedűs Sándor: Egy budai polgár: Eckermann Ede, a szegények mentora; Barátság 8. 2001. 1. 3098–3099.
[18] Adalékok a Víziváros történetéhez, II. kötet; szerk.: Mészáros György, Mészárosné Herczog Magdolna, Budapesti Városvédő Egyesület, 1991 (343. o.; Fonó Lászlóné)
[19] https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1939_10_1/?query=paulikovics%20elem%C3%A9r%20%C3%BAjs%C3%A1g%C3%ADr%C3%B3k%20szanat%C3%B3rium&pg=322&layout=s
[20] Adalékok a Víziváros történetéhez, II. kötet; szerk.: Mészáros György, Mészárosné Herczog Magdolna, Budapesti Városvédő Egyesület, 1991 (343. o.; Fonó Lászlóné)
[21] Buza Péter: Túlparti látomás; Séta az időben, a budai Duna-soron; Budapest Főváros önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, 2002 (49. o.)
[22] HU BFL XV.17.d.329 – 14428/1 – 14428/2; Építési engedélyezési tervdokumentáció, 1873(kb.)-2006(kb.) (9. fólió)
[23] HU BFL XV.17.d.329 – 14428/1 – 14428/2; Építési engedélyezési tervdokumentáció, 1873(kb.)-2006(kb.) (18. fólió)
[24] Adalékok a Víziváros történetéhez, II. kötet; szerk.: Mészáros György, Mészárosné Herczog Magdolna, Budapesti Városvédő Egyesület, 1991 (343. o.; Fonó Lászlóné)
[25] HU BFL XV.17.d.329 – 14428/1 – 14428/2; Építési engedélyezési tervdokumentáció, 1873(kb.)-2006(kb.) (16. fólió)
[26] HU BFL XXIX.1545 533. kisdoboz [6] I., Szilágyi Dezső tér 6., 1954 (Raktári jegyzék)
[27] HU BFL XV.17.d.329 – 14428/1 – 14428/2; Építési engedélyezési tervdokumentáció, 1873(kb.)-2006(kb.) (8. fólió)
[28] https://www.geni.com/people/Elek-Vince-Hofhauser/6000000017617744591
[29] http://magnasfertaly.blogspot.hu/2008/12/palotalista.html
[30] http://www.jozsefvaros.hu/dokumentumok/foepitesz/36607.pdf
[31] http://budapest.hu/Documents/20130725_1.Mell%C3%A9klet-Jegyz%C3%A9k.2013.07.15.pdf
[32] http://epa.oszk.hu/02100/02120/00034/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_34_209.pdf
[33] https://www.geni.com/people/Elek-Vince-Hofhauser/6000000017617744591
[34] http://egykor.hu/budapest-iii–kerulet/obudai-taborhegyi-temeto-oregtemeto/3636)

A ház programjai