A ház programjai

Vásár utca 2. – Bacsó Béla utca 28.

megtekintés a térképen
  • Helyrajzi szám:

    34872

Leírás

A Vásár utcát a Rákóczi tér egy szakaszából alakították ki, 1930-ban kapta mai nevét. A Vásár utca 2. szám alatti házat – sarokház lévén – Bacsó Béla utca 28. számmal is jegyzik. A Bacsó Béla utcát 1873-ban még Német útczának[1] nevezték, a tér nevét pedig Rákóczynak[2] írták.


Weiszer Ferenc épületének építészeti terve (1867)
Kép forrása: ELEKTRONIKUS LEVÉLTÁRI PORTÁL [BFL Tervtár] [levéltári jelzet: HU BFL XV.17.b.312 1128/1867]

A mai épület helyén 1864-ben egy kis földszintes lakóház állt,[3] amelyet akkori tulajdonosa, Weiszer Ferenc előbb kibővíttetett, majd 1867-ben még egy sütőkemencét is szeretett volna hozzáépíttetni. A korabeli dokumentumokban fennmaradt, hogy a háztulajdonos ellen vizsgálatot indítottak, amelyből kiderült, hogy házbéreltitkolási vétséget követett el. Weiszer Ferenc a fennálló építési szabályok ellen is vétett: az építési engedélyt és az egészségi szemleigazolványt elmulasztotta megszerezni.[4] A telken jelenleg is álló, lépcsőházában kerámiapadlós, ólomüveges, homlokzatán stukkókkal pazaron díszített négyemeletes sarokházat Grünwald Sámuel és neje (született: Heller Berta) építtette 1898-ban. A 2018-ban 120 éves neobarokk bérház építőmestere Makovszky Mátyás volt.[5] A ház tervezőjének kiléte nem bizonyítható minden kétséget kizáróan, de az biztos, hogy Schwarcz Jenő műépítész keze nyomát viseli a ház homlokzatának átalakítása (ezt aláírása tanúsítja),[6] valamint a padlás tervrajzán is ott van a céges pecsétlenyomata.[7]


Szemelvény forrása: EGYENLŐSÉG, 1921. 40. évf. 14. sz. pp. 7-8. [HISTORICAL JEWISH PRESS]

Schwarcz Jenő (1865–1938?) neve többféle írásmóddal is megjelenik a különböző forrásokban (a tervrajzokon, az építésziroda pecsétjén: többnyire Schvarcz, de néhol Svarcz; egyes iratokon: Schwarcz vagy Schwartz, és a lakcímjegyzékekben sem mindig egységes). Nemcsak építészként, hanem közéleti személyiségként is tevékenykedett: 1908 és 1918 között fővárosi képviselő volt.[8] Schwarcz Jenő építészirodája – gyakran Horváth Antallal együttműködve[9] – több bérházat is tervezett Budapesten. Ő volt az, akit Lajta Béla halála után megbíztak a Pesti Chevra Kadisa Menedékházával és Felnőtt Vakok Otthonával kapcsolatos építkezés vezetésével és műszaki befejezésével,[10] de más kapcsolata is volt a temetési ügyeket intéző Szent Egylettel: a Chevra Kadisa tagfelvevő bizottságának „példás buzgóságú” tagjainak egyike volt. Az Egyenlőség folyóirat egy 1921. évi szemelvényéből megtudjuk azt is, hogy fia, dr. Bálint Gyula fellépett a Dohány utcai zsinagóga Ros Hasana (zsidó újév – a szerk.) ünnepségén:


Szemelvény forrása: EGYENLŐSÉG, 1921. 40. évf. 40. sz. p. 5. [HISTORICAL JEWISH PRESS]

A háztulajdonos Grünwald Sámuel az építkezés környéki években tojás-nagykereskedő volt,[11] illetve fűszerekkel is kereskedett.[12] A levéltári iratok szerint valószínűsíthető, hogy megözvegyült,[13] majd 1923-ban újra megnősült, neje Mogáb Rozália lett.[14] Cselédként náluk szolgált egy akkor még nagyon fiatal nő is, Mariska. Ő sokáig élt, ugyanis egy hölgy, aki már 30 éve lakik a házban, még találkozott vele. Tőle hallotta, hogy a mosókonyha régen a tetőtérben volt.[15] Ezt mára már átalakították, és jelenleg egy család lakik ott. Grünwaldék nagyon gazdagok voltak, a négyemeletes épületet a legdrágább, legszebb dolgokkal díszíttették, a lépcsőházi ajtókba, ablakokba ólomüveget rakattak. Sajnos ezek egy része az idők során tönkrement, de azért még maradt belőlük megcsodálnivaló. A lépcsőház padlózata is igényes kivitelezésű volt, bár szintén károsodott az elmúlt évtizedek során. A házban többnyire nagy, 4-5 szobás lakások vannak, némelyikben az ajtókban még most is virág- és girlandmintás maratott üvegek találhatók. 1956-ban a ház komoly sérüléseket szenvedett, és az utcafronti ablakok többsége is betört, a fal is tele volt golyónyomokkal.[16] Egy ágyúgolyó nyoma még mindig látható a házon.


Rákóczi tér, szemben a Vásár utca, elesettek temetése ideiglenes sírba. (1956)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 40012; orig: NAGY GYULA]

Az utca másik oldalán áll a Vásárcsarnok. Első változatának építése 1894-ben kezdődött (akkori tervezői Rozinay István és Klunzinger Pál voltak), de csak 1897-ben nyílt meg a vásárlók előtt. Majdnem 90 év múlva, 1988. május 6-án éjjel tűz ütött ki a csarnokban, és az épület leégett.[17] A tűzről beszámolt a korabeli TV is, a tűzesetről szóló tudósításnál Juszt László volt a riporter.[18] A tüzet – bár a szóbeszéd gyújtogatást emlegetett – a hivatalos verzió szerint egy hűtő elektromos hibája okozta. A tüzet a tűzoltóság nem tudta megfékezni, részben azért, mert a Vásár utca 2. szám alatti ház előtt álló tűzcsaphoz nem fértek hozzá, részben pedig azért, mert a csarnokban levő propán-bután gázpalackok is berobbantak. Az épület komoly károkat szenvedett, ugyanis a propán-bután robbanások miatt még a tető vasszerkezete is megolvadt és deformálódott. Nehezítette az is az oltást, hogy a Vásárcsarnokban levő hentesüzletekben található nagy mennyiségű zsírszalonna táplálta a tüzet, ezért így nagy tűz volt, ráadásul a tüzes zsarátnokok mindenfele pattogtak. Végül a környék házaiból vitték a tűzoltók a vizet, így a Vásár utca 2-ből is. Életveszély miatt evakuálták a lakókat, mindenki csak a legszükségesebb holmijait kapta fel, és már szaladt is ki, mert a röpködő zsarátnokok a ház udvarába is berepültek.


Újjáépült a Rákóczi téri csarnok (1991)
Videó forrása: NAVA [MTV híradók] [jelzet: ID: 04596_1991]

Szerencsére ekkor a ház nem sérült meg komolyabban, csak az ablakok forrósodtak át, és az udvaron napokig állt a víz, hiszen a házban levő tűzcsapok és nyomócsövek nem erre a nagy igénybe vételre lettek tervezve, ezért szétmentek. Egyszer már korábban is volt egy kisebb tűz a házban, mert a gyerekek játékból véletlenül felgyújtották a pincét.[19] Az épületet nemrég felújították. A ház formája, színei az esti megvilágításban nagyon szépen érvényesülnek.

A ház programjai