Lövölde tér közterület

A 18. században a polgárság feladatai közé tartozott a városok biztonságának megőrzése. I. Lipót király kötelezte a céheket, hogy mestereik lövészetre járjanak a városfal mellett álló céllövöldébe. A lövöldét 1890-ben elbontották, a teret megnagyobbították és körben bérpalotákat építettek. Itt állt a Cairo kávéház is, amelynek híres vendége volt Bortnyik Sándor festőművész. A teret 1982-ben Maurer Klimes Attila tervei alapján újították fel.

A Lövölde tér a Király utca északkeleti végének és a Szív utca a találkozásánál, illetve a Felső erdősor és a Városligeti fasor délnyugati végének találkozásánál található. A tér egy része közigazgatásilag a VI. kerülethez, másik része pedig a VII. kerülethez tartozik.[1]

Lövölde tér és a Városligeti fasor (1890 után). Klösz György felvétele
Kép forrása: FORTEPAN / BFL [HUNGARICANA] [képszám: 82432; orig: BFL / levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.108]

„…aki az első, május 20-ra hirdetett lőgyakorlattól távol marad, 6 tallér bírságot fizessen”. A XVIII. század közepén, a fabarakk helyén, időálló, kőépületet emeltek. A „célos társaság” vidám mulatságokat, versenyeket rendező, polgári társulattá alakult, a lövészet sporttá és kedvteléssé szelídült. Biztonsági okokból a lőházat kirekesztették a városból, és még azon túl is kieső, csendes részekre telepítették. Így Pest növekedésével a lövölde kijjebb és kijjebb szorult. 1786-ban, a városfal mentén, a (…) Dimitrov (ma: Fővám – a szerk.) tér és Királyi Pál utca (a múlt század végéig Lövész utca) közti telken építkeztek. (…) Ezt Hild József ötlete nyomán Zambelli András tervezte, irányításával a lőház félig el is készült, de halála miatt a munkát végül is Kasselik Ferenc fejezte be. (…) Ezt a lövöldét az 1838-as pesti árvíz elpusztította. Az új lövölde került a mai Lövölde térre. A lövészek és a közönség annyira szerette és kényelmesnek találta az árvízben elpusztult lőházat, hogy egész csekély változtatással újból felépítették Zitterbarth Mátyás építész vezetésével. A kerti főbejáratnál is a régi Zambelli-féle tervhez igazodtak. (…) A kapun oromzatára itt is a pesti címer került, természetesen időszerű felirattal, és 1840-es évszámmal. Ez évben, július 9-én a „polgári lövész testület s egyenruhás polgárság teljes ünnepélyű örömtisztelgései közt” helyezte el az alapkövet József nádor, „ki Pest szépíttetését egyikének nézi fő gondjai közül” – így szól a Jelenkor című hírlap rövid tudosítása.”[2]

Cairo Kávéház, Étterem, Lövölde tér (1920-as évek)
Kép forrása: MKVM [HUNGARICANA]

A Lövöldével szemben szintén Zitterbarth tervei alapján megépítették a Malvieux-féle mulatóhelyet, így az épületek már nemcsak a Polgári Lövészegylet lőgyakorlatainak céljait szolgálták, hanem egyben nyári vendéglátóhely is volt. A tizenöt tengelyes épület a telek közepe táján helyezkedett el. Középső hét tengelye mögött volt a négy-négy oszloppal tagolt, háromhajós nagyterme. Ennek középső három tengelye előtt és mögött tehát a fasor és a Damjanich utca felé egyaránt négyoszlopos, timpanonos portikusz épült, amely az épület főhangsúlyát adta. A fasor felé 3 oldalon oszlopcsarnok övezte az épület előtti udvart, elöl vasrácsos kerítéssel, közepén kapuzattal. A jelek arra mutatnak, hogy ez a szigorúan klasszicista megoldás hatással volt a következő években épült jelentősebb villákra is.[3] A lövölde épülete 1890-ig állt a téren. Az épület lebontása után a teret megnagyobbították és köréje bérpalotákat építettek.[4]

Bortnyik Sándor festő és grafikus egyik korai munkájában a tér 1910-es évekbeli hangulatát idézte meg:

„A Lövölde téren a Cairo kávéházba jártam reggelizni, s a kávéházzal szemben kis sátrak, bódék álltak. Az egyikben a háború alatt krumplit árultak, jegyre. Természetesen sorbaálltak az emberek a bódé előtt. A kávéház ablakából figyeltem a jelenetet, s először rajzoltam, majd meg is festettem. A képet beküldtem a Nemzeti Szalon egyik kiállítására, ahol falra is került. Ez volt az egyetlen képem, amit abban az időben eladtam. Elvittem az Erzsébet körútra egy képkereskedőhöz, aki hallatlanul olcsó áron megvette.”[5]

1982-ben Maurer Klimes Attila tervei alapján újították fel a teret. A tér játszótere Hamar József és Pécsi Sándor munkája.[6] A Lövölde tér címet viseli Kern András híres dala is, melynek szövegét Horváth Attilával közösen írta, zenéjét pedig Másik János szerezte. A dal először 1985-ben, Kern András Kern című lemezén jelent meg.[7]

Videó forrása: YOUTUBE [KlippArenaMusic]

A Lövölde téren található az egyik máig fennmaradt „zöld villamos”, mely nyilvános illemhelyként üzemel(t). Nevét arról kapta, hogy laternás tetejével és két végén található „peronjával” némileg a régi villamoskocsikra emlékeztetnek.[8]

1998-ban a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület nyomán a térre került „Budapest legfurcsább kiállítóhelye, az 1×1 Tábla névre keresztelt óriásplakáttartó, amelyre negyedévenként kortárs művészek által tervezett óriásplakátok kerültek”. Az első kiállító Nagy Kriszta (Tereskova) volt, aki „közszemlére bocsátotta bugyis­melltartós önmagát egy saját maga tervezte óriásplakáton, melyre kissé provokatívan ráadásul még azt is odakanyarította: „Kortárs festőművész vagyok”.” Tereskova mellett kiállított többek között Lakner Antal, Koronczi Endre, Bakos Gábor, valamint itt volt látható a Magyar Kétfarkú Kutyapárt álhirdetéseinek egyike is:

„Muskátli eladó. Három, kicsit elszáradt muskátli eladó, darabonként 30 Ft-ért. Vagyis nem. Inkább megtartom magamnak! Le lehet szállni a muskátlimról. Majd megöntözöm, ha akarom. Jó, most már elég. Nem írogathatok itt egész nap, amikor mások dolgoznak, meg nem is ettem semmit, csá, majd kitalálom, hogy mi legyen a muskátlikkal, végül is annyira nem fontos, csak egyedül voltam.”[9]

Kép forrása: FLICKR [kétfarkúkutya]