Mansfeld Péter park közterület

A páratlan panorámájú Mansfeld Péter park a Margit híd felett, a Rózsadomb oldalában található. A park névadójának szobrát az 1956-os forradalom 50. évfordulójára állították fel. A területen korábban a Veronika-kápolna állt, amelyet a török kiűzése után a betelepülő sváb lakosság épített. A városképet is meghatározó épület a II. világháborúban megsérült, ezért lebontották.

A mai Mansfeld Péter park helyén a török kiűzéséig lakatlan, mezőgazdasági terület volt. A törökök 1526-os betörését követően elfoglalták Budát, elkezdtek terjeszkedni és a török pasa székhelyévé vált az egykori királyi székváros. A keresztény templomokat mohamedán dzsámivá alakították át, elhurcolták a királyi palota kincseit, a kihalt falvakba pedig a török katonaság költözött. Buda keleties várossá alakult török fürdőkkel, élénk kereskedelemmel és kézművesek sokaságával.[1]

Császár-fürdő Budán [Grafika] (háttérben a Veronika-kápolna) (1840-es évek)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: 010263]

A török kiűzése után a betelepülő sváb lakosság 1690-ben a mai Mansfeld Péter park helyén egy fából készült kápolnát épített. Innen a magaslat elnevezése is: először Kalvarienberg (Kálváriahegy), majd Rosenhügel (Rózsadomb) nevet kapta.[2] A kápolna elnevezéséről azonban nem maradtak fenn források, ezért a pontos nevét nem tudjuk. A rendeltetéséről azonban vannak elképzelések: valószínűleg a jó termésért fohászkodtak az aprócska épületben, mivel Emil Hütter 19. századi festményén is még egy szőlőskert közepén állt a kápolna.[3]

Rózsadombi Veronika-kápolna a Bolyai utca sarkán (1890-es évek)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: 010441]

Az épületet 1758-ban kőből újraépítették, valamint kibővítették, amely során a szentélyrészt egy két boltszakaszos hajóval toldották meg. A 18. században a dombon a kápolna épületén kívül még egy kálvária is helyet kapott, ami tizennégy fülkébe foglalt, „falusias barokk” szoborcsoportból álló stáció volt.[4] A stációk a Zárda (ma Rómer Flóris utca) utca építésének estek áldozatul. A kápolnát II. József uralkodása idején a türelmi rendelet alapján bezáratta, és az épület az enyészeté lett.

A 19. század elején Görgey Márton püspök és Marczibányi István királyi kamarás saját költségen állíttatta helyre, mivel a kápolnát sokan látogatták, a környék lakói nagyon szerették és még a pesti oldalról is látni lehetett a Gül Baba türbéje felett emelkedő dombon. A lakosság a közeli Veronika utca után 1909-ben el is nevezte Veronika-kápolnának.

Veronika utca, a kápolna Budapest ostroma során elpusztult (1935)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 20167; orig: FORTEPAN]

Az ezt követő és egyben az utolsó felújítás Wälder Gyula építész, műegyetemi tanár nevéhez köthető, aki az 1938. évi Eucharisztikus Kongresszusra készült el a neobarokk berendezéssel, valamint ekkor készítette el a kápolna freskóit Medveczky Jenő. Jajczay János művészettörténész tanulmányában[5] így ír a művekről:

„A mai Veronika kápolnában két Szent Donát kép is van. Az egyiket a múlt század elején festették, ezen azonban arezzoi Szent Donátot látjuk, aki püspök volt és a IV. században élt. Nagy Szent Gergely azt mondja, hogy már életében sok csodát művelt. Őt is, mint az előbb említett viharok idején kérik közbenjáróul. Arezzói Szent Donát Veronika kápolnabeli képén teljes ornátusban jelenik egy rózsadombi, illetve józsefhegyi szőlőben. Ugyancsak itt a Veronika kápolnában egy másik Szent Donát képen a Legio fulminatrix Szent Donátját is látjuk. Fenn az égben, nehéz sötét felhők között térdepel, római harcosnak van öltözve. (…) A mártír alatt, mint egy nagy panorámát, a Rózsadombot és a messze környéket látjuk, mely végeláthatatlanul szőlővel van beültetve. Ezeket a jóságos Szent a jégesőtől megmentette, mert amint a kép illusztrálja csak a távolban villámlik a sötét felhőkből. A józsefhegyi szőlőket, kerteket úgy látszik a jégeső elkerülte. Itt a képen látjuk a Krisztus sírja kápolnát, amely a mostani Veronika kápolna mögött volt s alig egy pár évvel ezelőtt bontották le.”[6]

Az épület a II. világháborúban komoly sérüléseket szenvedett, tetőzete beszakadt. 1951-ben úgy döntöttek, hogy nem építik újjá, hanem lebontják. A kommunizmus időszakában kapta ez a terület a Világifjúsági park elnevezést, amelyet 2009-ben az 1213/2008. (VI. 26.) Fővárosi Közgyűlés határozata alapján Mansfeld Péter parknak neveztek át.[7] A parkban 2006-ban civil kezdeményezésre szobrot emeltek az 1956-as forradalom legfiatalabb áldozatának, Mansfeld Péternek az emlékére, amelyet Menasági Péter készített.[8]

Mansfeld Péter (1941–1959) az 1956-os budapesti forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata. Budapesten született 1941-ben, a közeli Borbolya utcában nőtt fel. A Medve utcai általános iskola elvégzése után a csepeli Rákos Mátyás Tanintézetben lett esztergályos tanuló. 1956-ban csatlakozott Szabó János vezette Széna téri ellenálló csoporthoz. 1957-ben elítélték, majd megvárva 18. életévének betöltését, 1959. március 21-én kivégezték.

Bejegyzés forrása: FACEBOOK [Szeretlek Rózsadomb]

2016-ban a park teljeskörű felújításon esett át, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. Jelenleg a két világháború között épült bérházak találhatóak a park környékén.