Damjanich utca 58. lakóház

A Dózsa György út és a Damjanich utca sarkán álló impozáns premodern bérpalotában olyan hírességek laktak, mint Vajda Zsigmond képzőművész, Németh Marika színésznő, Mészáros András karikaturista, Szilárd Klára festőművész és még sokan mások. Földszintjén 1912-ben nyílt meg az Andrássy étterem, kávéház és cukrászda.

Az épület és környezete
A Dózsa György út és a Damjanich utca sarkán, közvetlenül a két utca járdavonalán elhelyezkedő impozáns premodern bérpalota a Jónás fivérek tervei alapján készült, Jónás Dávid és neje legnagyobb saját beruházásaként. A 411 öles telken álló ingatlant 250 000 koronáért vásárolta a házaspár 1911 februárjában,[1] s a Jónás Dávid és Zsigmond által 1911-ben jegyzett tervek alapján épült fel az 5+1 emeletes, a klasszicizáló formákat premodern törekvésekkel vegyítő bérház.[2]

Szemelvény forrása: Építő Ipar, 1911. 35. évf. 14. sz. p. 143. [ARCANUM]

A Damjanich utca felől zárt beépítésben álló épület hattengelyes homlokzatát a második emelettől kéttengelyes loggiák tagolják, az első emeleten pedig a homlokzat teljes szélességében végigvonuló erkély található. A homlokzaton díszítőelemként a második emelet mellvédjein növényi indás domborművek jelennek meg. A Dózsa György út felőli kilenctengelyes homlokzaton a főhomlokzat formálását kissé módosítva az első, illetve az ötödik emeleten a homlokzat teljes szélességében átívelő erkély, a második-harmadik-negyedik emeleten a homlokzat megjelenését tagoló két-két háromtengelyes loggia, illetve a második emeleten a köztes ablakok alatt a főhomlokzathoz hasonló domborművek találhatók. A legfelső szinten a Városligetre néző műteremlakás, felette pedig tetőterasz kapott helyet.

A szóban forgó saroktelken egyébként először Lohr Antal tervei alapján Halzl Lipót építtetett egy földszintes házat 1863-ban,[3] majd 1896-ban Kováts Ferenc megrendelésére egy háromemeletes bérház épült itt. Az ezt felváltó, jelenleg is itt álló bérpalota eredetileg szintenként öt 170-180 m²-es lakásnak adott otthont, amelyekben egyebek mellett két szalon, két hálószoba, ebédlő, sőt két vécé is volt. A II. világháborút követő években a lakásokat előbb társbérletesítéssel osztották meg, majd leválasztásokkal több mint a duplájára emelték számukat.[4] A ház négyszárnyú, kéttraktusos kialakítású épület, amelybe a cselédlépcső mellett cselédlift is épült. A bérházat az Első Magyar Biztosító Társaság vette meg a Jónás-házaspártól 950 000 pengőért 1929-ben.[5]

Damjanich János (1804–1849) emléktáblája a róla elnevezett utcában.
Kép forrása: WIKIMEDIA COMMONS [user: Fekist]

Az épület utcaszinti részén 1969-ben állíttatta a Fővárosi Tanács az egyfajta „információs utcanévtáblaként” is szolgáló Damjanich János-emléktáblát, amely ifj. Kátay Mihály képzőművész alkotása. A zománctechnikával készült tábla közepén elhelyezett sziluettet körbeölelő osztásokban négy Kossuth-címer, illetve hat, ’48-49-es szabadságharc-korabeli katonai életre utaló kép, valamint egy felirat kapott helyet.[6]

A Damjanich utca határvonalként húzódott az Andrássy út környékének diplomatanegyede, illetve az 1890-es évek végén rohamléptekkel felépült, az alsó-középosztálynak otthont kínáló „Csikágó”[7] között. 1868-tól lóvasút járta végig az utcát,[8] a vonalat később villamosították, majd 1949 decemberében Sztálin 70. születésnapjának tiszteletére üzembe helyezték a 70-es trolijáratot.[9]

Az építészek
Jónás Dávid (1871–1951) és Jónás Zsigmond (1879–1936) a Műegyetemen szereztek diplomát, s Zsigmond tanulmányainak befejezése (1903) után közös tervezőirodát indítottak, aminek a keretein belül közös tervezőmunkájuk a fiatalabb testvér haláláig tartott. Az 1910 előtti pályaszakaszuk legjelentősebb épülete, amely egyben a magyar építészettörténet európai jelentőségű művének is tekinthető, a Szénásy és Bárczai Áruház a Szervita téren. Későbbi munkáik közül kiemelendő az Arany János utca 32. alatt található, ma az OSA Archívumnak helyet adó Goldberger-ház mint a főváros klasszicizáló premodern építészetének fontos példája.[10] A Dohány utcában található Tolnai Világlapja egykori székháza tekinthető talán legjelentősebb alkotásuknak.

Jónás Dávid és Jónás Zsigmond műépítészek (1913)
Kép forrása: Tolnai Világlapja, 1913. 13. évf. 19. sz. p. 13. [ARCANUM]

– a Tolnai Újságpalota átadásának apropóján így írt a lap az építészpárosról.[11]

Élet a Damjanich utcai bérpalotában
A ház földszintjén 1912 júniusában nyílt meg az Andrássy étterem, kávéház és cukrászda, magát „családi találkozó- és szórakozóhely” -ként, „tiroli söröző”-ként határozva meg. A kávéház Novák András iparművész tanár által tervezett elegáns berendezéséről, amely teljességgel megfelelt a kifinomult budapesti kávéházi igényeknek, az Intérieur iparművészeti folyóirat is elismerően írt: „egyesíti a művészi szépet a kényelemmel, a kellemeset, az otthoniasat a célszerűvel”. A fotókkal is illusztrált cikkből az is kiderül, hogy

A vendéglátóhely élénk kulturális élet színtere volt: a megnyitást követően esténként Sovánka Nándor szórakoztatta zenekarával az étterem közönségét,[13] emellett bálokat, kabaréestélyeket rendeztek itt.[14] Szuterénhelyisége a Budapesti Athlétikai Klub (BAK)[15] birkózóedzéseinek, illetve ökölvívóversenyeknek is helyet adott, tartott itt edzéseket többek között a modern birkózás nemzetközileg is elismert alakja, az Európa- és nemzetközi bajnok Radvány Ödön is.[16]

Az egykori Andrássy kávéház belső tere (1912)
Kép forrása: Interieur, 1912. 1. évf. 9. sz. pp. 14-15. [EPA OSZK]

A kávéház a harmincas évek elején bezárt, berendezésére 1933 februárjában árverést írtak ki.[17] A volt vendéglátóegység helyiségeinek később kereskedelmi funkciót kaptak: festék-nagykereskedés,[18] majd a Cipészek és Csizmadiák Kisipari Feldolgozó Szövetkezete – 1953-tól Vörös Hajnal KTSZ – telephelye lett belőle. Ezt követően az Elit Ortopéd Méretes Cipőkészítő Ipari Szövetkezet méretfelvevő és javító fiókjaként funkcionált.[19] Napjainkban több kis üzlet, posta működik a bérház földszinti helyiségeiben.

A bérház a kerület mozgalmas pontján helyezkedik el: a Dózsa György út (korábban: Aréna út), illetve az épülettel szembeni egykori Felvonulási tér (ma: Ötvenhatosok tere) a Népköztársaság idején nemzeti ünnepeken (május 1., november 7., április 4.) a kommunista állampárti rendezvények, díszszemlék, felvonulások színhelye volt. De a korabeli fotók tanúsága szerint a lakók ablakukból nézhették akár az Autóklub 1963. júniusi nemzetközi gyorsasági autóversenyét, első budapesti Grand Prix-t is.

A ház lakói közül többen a tehetősebb társadalmi rétegekből kerültek ki, közöttük kereskedők, magánhivatalnokok, ügyvédek, vállalkozók, mérnökök, orvosok, illetve gyár-, és bankigazgató is található,[20] de például „házasságokat eredményesen, diszkréten közvetítő” társaságbéli özvegy irodája is működött itt a ’40-es évek második felében.[21]

Hirdetés forrása: Friss Ujság, 1949. 54. évf. 277. sz. p. 8. [ARCANUM]

Hirdetés forrása: Pesti Hírlap, 1928, 50. évf. 37. sz. p. 25. [ARCANUM]

A lakók között művészekből sem volt hiány: több neves alkotó otthonául is szolgált a Városliget közvetlen közelségében elhelyezkedő bérház. Egykor lakója volt Hauer Hugó[22] (Verő György,[23] 1857–1941) író, rendező, zeneszerző, karmester, Vajda Zsigmond[24] (1860–1931), a Parlament főrendiházi és képviselőházi társalgójának, illetve a képviselőház üléstermének falfestményeit is jegyző festő,[25] és Zöldi Márton (1854–1919) író, színész, hírlapíró.[26] Továbbá itt lakott egy időben Németh Marika[27] (1925–1996) Jászai Mari-díjas kiváló és érdemes művész, operett-énekesnő, színésznő, az Operettszínház örökös tagja, aki filmszerepeiről is ismert (pl. Mágnás Miska). Mészáros András[28] (1922–2007) karikaturista, grafikus, könyvillusztrátor, a Népszabadság karikaturistája. Utolsó éveit itt élte le Mambriny Gyula (1874-1928) hegedűművész, zenepedagógus.[29]

Az épületben működött a Dr. Hollós Gábor székesfővárosi tisztiorvos szerkesztésében megjelenő Közegészségügyi Értesítő lap, illetve a dr. Soltész Adolf kiadótulajdonos és szerkesztő által gondozott A Közlekedés közlekedésügyi havi folyóirat kiadóhivatala is.[30] Továbbá az 1912-ben létrehozott Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt. is rendelkezett telephellyel az épületben.[31]