Bem rakpart 15. [Eisele-ház] lakóház
Adatok és leírás
Az épület helyén régen két ház is állt. Az egyik a XVIII. század elején épült, 1751-ben alakítják át, majd 1898-ban a másikkal együtt lebontják. A bérházak tulajdonjogát 1899-ben adja el Heinrich Antal egy pesti gép-és kazángyárosnak, Eisele Józsefnek.
Egykori tulajdonosok és átalakítások
Eisele József (1838-1901) kazángyáros iskolái elvégzése után a rézműves szakmát tanulta meg és műhelyt nyitott, melyet szaktudásával és szorgalmával annyira fejlesztett, hogy az 1861-ben az ország legnagyobb kazángyárainak egyike volt. A jelenlegi Láng gépgyár, egykori Eisele gyár, 1890-91-ben emelt épületegyüttesét Eisele unokaöccse, a később elismert építész Alpár Ignác tervezte.[1]
1904-ben Swadló Ferenc tulajdonos megbízásából a Corvin tér felől új kapubejárót alakítottak ki. Az ötvenes években számos lakást átalakítottak a házban.[2]
A jelenlegi épület pince + földszint + 4 emeletes. Két kapubejárata van a rakpart felől és a Fő utca felől, utóbbit csak később alakították ki. A Duna-parti homlokzatán a földszintet és az első emeletet nagyméretű kváder kövek borítják, az emeleti szintek klinker tégla burkolatot kaptak. Az emeleti ablakokat íves, illetve háromszögletű timpanon koronázza. A homlokzatot díszes koronapárkány zárja.
Eisele gyárának katalógusa (1896)
Kép forrása: Réz Gyula: A gőzkazángyártás kezdete Magyarországon (Eisele József élete és munkássága). In: Mezőgazdasági Technika, 2020. 51. évf. 8. sz. pp. 44-45. [Mezőgazdasági Technika]
Kép forrása: Budapest székesfőváros törvényhatósága 1900. június 20-án tartozz 16-ik rendes közgyűlése. Jegyzőkönyv. p. 308. [HUNGARICANA]
Dr. Brózik Károly portréja
Kép forrása: Szekeres Kálmán, dr. (szerk.): A Budapesti II-ik Kerületi Állami Főreáliskola ötvenhatodik értesítője az intézet fennállásának 57. évében az 1911-1912. iskolai évről. Budapest Székesfőváros Házinyomdája, Budapest, 1912. p. 1. [HUNGARICANA]
Itt lakott
1873-tól az egyik ötlakásos társasházban lakott dr. Brózik Károly földrajztudós, aki népszerű útleírásokat közölt Afrikáról. Brózik Károly (1849-1911), aki tanár, geográfus, író, az első magyar földrajzi atlaszok szerkesztője volt, az egyetemet Budapesten végezte. 1870-ben segédtanár volt a budapesti II. kerületi főreáliskolában, 1872-ben lett tanár Körmöcbányán, majd 1873-ban visszahelyezték eredeti budapesti iskolájához. 1905-ben ment nyugdíjba. Számos népszerű földrajzi munka szerzője volt. Részben saját kutatásai alapján részlettanulmányokat és összefoglaló műveket írt a Föld megismerésének történetéről. Részt vett a Magyar Földrajzi Társaság munkájában és vezetésében, 1896-1906 között szerkesztette az első részletes hazai atlaszt, a Nagy Magyar Atlaszt. Számos történeti térképpel, iskolai atlasszal járult hozzá a magyar kultúra műveléséhez.[3]
Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!
Források
- egykor.hu [Láng Gépgyár]
- UrbFace [Az Eisele-ház]
- Jeles Napok [OSZK] [Brózik Károly szócikk]