Gyalus László

Gyepüfüzes 1865. április 24. – Budapest 1941. február 23

Székesfehérvárra járt középiskolába, majd a budapesti Műegyetemen szerezte meg az oklevelét, és külföldön folytatta tanulmányait. Schulek Frigyes műtermében kezdte pályafutását 1887-ben, és így került a restaurálási munkák közelébe. Az első épületrestaurálás, amelyben biztosan részt vett, a budavári Mátyás-templom újjáépítése és az ekkor készült Halászbástya elkészítése volt. Ebben, mint építésvezető vett részt, 1889-től a munkálatok befejezéséig. 1892-ben meghívták az Országos Magyar Iparművészeti Iskolába tanítani az esti tanfolyamra, majd 1896-tól nappali osztályokat is elkezdhette oktatni a régi stílusokban való lakberendezési tervezésére. Emellett az építészeti rajz és alaktan tantárgyat is tanította. 1895 szeptemberében Gyalus házasságot kötött Nagy Idával, Nagy Imre színész és Bencza Ida operaénekesnő lányával. A szertartást a Mátyás-templomban tartották. Az 1890-es évek második felében Pozsonyban két műemlék restaurálásában is részt vett, mindkettő Schulek Frigyes irányítása mellett folyt. Az egyik a ferences rendiek, másik a Klarissza apácák temploma, mindkettő az Árpádok korából maradt ránk. 1896-1904 között rekonstruálták Schulek Frigyessel a jáki apátság templomát, amely hazánk egyik legfontosabb középkori emléke.
Az első önálló munkája a László Fülöp festő számára, 1898-as villa lehet a Zichy Géza utca 10. szám alatt, ahol egy másik lakóházat is tervezett pár évvel később. 1899 februárjában a Műemlékek Országos Bizottsága titkárává választották. Már ebben a tisztségében kezdte meg Kolozsvárott Mátyás király szülőházának műemléki helyreállítását. Ekkoriban több templom helyreállítási tervével bízták meg, köztük a gyöngyösi Szent Ferenc és a dögei református temploméval. Gyalus legismertebb műve a Szabadság téren, a tér északkeleti részén az Aulich és Perczel utca szögében álló négyemeletes bérház. A neoromán stílusú épületet Sváb Imre építtette 1900 és 1901 között, földszintjén működött a City-kávéház, amelynek berendezését a kor elismert szecessziós építésze Vidor Emil tervezte 1905-ben.

1901-ben Gyalus Lászlót kérték fel a Budapesten létesítendő Siketnéma Intézet épületének megtervezésére. Az épület a VIII. kerületi Festetics és Mosonyi utca sarkán épült meg, és Gyalus nem csak a tervező, de a művezető szerepét is betöltötte. Ez ma mesterének nevét viselő szakközépiskola, a Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építőipari Szakközépiskola.

A Szolnokon létesítendő művésztelepi házak tervezésével a minisztérium Gyalust bízta meg, melyek 1901-02 között épültek fel. 1902 nyarán szentelték fel az építész által tervezett fonyódi kápolnát. Szabolcsi Polyák Béla úr számára 1908-ban egy lakóház megépítésével is, mely ma megváltozott külsővel áll a Klauzál téren. A Százados út 6. szám alatt található iskola, melyet szintén az építész tervezett 1911-1912 között épült fel. Az épületbe falképeket készített Nagy Sándor, ezzel is emelve az iskola díszítésének színvonalát. Több pályázaton is részt vett, ahol általában sikert arattak tervei, bár nyertesnek nem az övét választották, különdíjban részesült. Gyalus Lászlót kérték fel, hogy készítsen az I. világháborúban elhunytak emlékére egy obeliszket, amelyet Tárnokon a Kegyeleti parkban helyeztek el 1927-ben. 1930. december 5-én a vallás- és közoktatásügyi minisztertől elismerést vehetett át, mert ő is részt vett a háború alatt és után a diákok szakadatlan oktatásában, ami ezekben a viharos időkben igazán sokat jelentett. 1932. augusztus 31-én nyugdíjba vonult, érdemeiért kormányzói elismerésben részesült. 1941. február 23-án hosszú betegeskedés után hunyt el, a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.