Jánszky Béla
Részletek
Ózd 1884. július 19. – Budapest 1945. január 16.
Tanulmányai idején elsősorban a Schulek Frigyes által tanított középkori építészet, és az egyetemen kívül Lechner Ödön munkássága volt rá nagy hatással. A Fiatalok csoportjának egyik vezető egyénisége volt. 1905-ben volt először gyűjtőúton Erdélyben Tátray Lajossal és Kozma Lajossal. Első munkái kiállítási épületek voltak, részben Tátrayval, legjobb barátjával közösen. 1907-ben Finnországban, Svédországban, Németországban, 1908-ban Londonban és Párizsban, 1912-ben Oroszországban, közben többször Olaszországban volt tanul?mányúton. 1908-tól 1909-ig Kós Károllyal és Zrumeczky Dezsővel szoros együttmű?ködésben dolgozott. A Ház 1909-es évfolyamában közösen mutatták be terveiket. 1910-ben Falus Elekkel és Iványi Grünwald Bélával együtt alapította a kecskeméti Művésztelepet, ahol 1913-tól a kerámia szakosztályt vezette. 1911-től sokat dolgozott Kecskeméten, a város földrengés utáni újjáépítésé?nek irányítója volt. Ebben az évben társult Szivessy Tiborral, akivel 1918-ig (majd 1926 és 1932 között újra) együtt dolgozott. 1911-től a Deutscher Werkbund tagja volt. Komoly szakirodalmi tevékenységet folytatott, különösen a nemzeti törekvések történetét összefoglaló úttörő munkái jelentősek. 1919-ben részt vett Málnai, Medgyes és Spiegel társaságában az Építési Direk?tórium mellett működő tanácsadói testület?ben. A Tanácsköztársaság ideje alatt készí?tette Budapest újjáépítésére vonatkozó tervezetét. Az I. világháború után kevés munkához jutott, modern stílusban épített családi és lakóházakat, néhány művelődési intézményt. Egyik alapítója és ügyvezető elnöke volt a Lechner Ödön Társaságnak, és hosszú ideig első mestere a MÉSZ-nek.