Schannen Ernő

Perjámos 1853. október 27 – Budapest 1916. április 22.

Építészeti tanulmányait Zürichben végezte Gottfried Semper vezetése alatt, ahol 1873-ban végzett. Hazatérve Ybl Miklós irodájában helyezkedett el, aki a lipótvárosi Szent István-templom új terveinek, később pedig a várkert alatti bazár-építkezések első tervezésének kidolgozásával bízta meg. Ybl irodájában négy évig maradt. Az 1878. évi bosznia-hercegovinai hadjáratban mint tartalékos mérnök-hadnagy szolgált, és még befejezése előtt főhadnagy lett. Visszatérve a fővárosba előbb Kallina Mór, később Hauszmann Alajos irodájába lépett, ahol nyolc évig önállóan dolgozott. Ezután saját irodát nyitott a fővárosban. Legtöbb épülete budapesti bérház, de tervezett szanatóriumot (Grünwald-szanatórium,1892-1894), szállót (Rémi, majd Nemzeti Szálló, 1894-1896), valamint jelentősek vidéki kastélyai, többek között az 1898-1899-ben épült, a cukorgyáros Hatvany-Deutsch család nyári lakhelyéül szolgáló, egykor gyönyörű kerttel körülvett sárvári épülete, vagy az 1910 körül tervezett péceli Fáy kastély, amely jelenleg a Fáy András Mezőgazdasági, Közgazdasági Szakközépiskola Kollégiuma. Pályájának első fele egybeesik a hazai neobarokk építészet fénykorával, melyhez számos kvalitásos épületével jelentős mértékben hozzájárult. Legkorábbi épületei, az 1891-ben és 1892-ben tervezett Gerlóczy utcai és Erzsébet körúti, barokk és reneszánsz elemekkel díszített bérházak. Későbbi, tisztán neobarokk alkotásai az 1892-ben tervezett Bródy Sándor utcai Tauffer-palota, vagy az 1895-ben készült Liszt Ferenc tér 4. szám alatt látható műve. 1900-1901-ben épült életművének egy különleges darabja, a gótikus-szecessziós elemekkel díszített Károly körúti épület, és ezzel egy időben nagyszabású, neoreneszánsz főműve, a Szabadság tér 15. számú háza. 1906-tól fiával, Schannen Artúrral közösen tervezte épületeit, többek között az 1910-1912 között készült Attila úti, Fővám téri, Ráday utcai bérházakat vagy a Bajcsy-Zsilinszky úti Ulrich házat, melyeken egyfajta modernebb, letisztultabb formaképzés jelenik meg. 1914-ben készült el Hermina úti impozáns palotája, a Gyukits villa, amely utolsó ismert épületének tekinthető.Schannen Ernő sokoldalú személyiség volt. 1900-tól kezdve több német nyelvű verskötete jelent meg, 1907-ben pedig magyarul írt költeményeit adta közzé Múlt, jelen, jövő címmel. 1910-ben Kinizsi Pál címmel írt vígjátékot. Műfordítással is foglalkozott, több Schiller-verset ültetett át magyarra. Emellett különböző földmérő, gyorsmérő, tárlati- és rajzoló-eszközöket, gőz-, víz-, benzin- és egyéb gépeket és tárgyakat talált fel, szerkesztett, és több szabadalomnak a tulajdonosa.