Ziegler Géza, id.

1869 –

Életéről meglehetősen keveset tudunk, ám annyi bizonyos, hogy 1869-ben született, s építészeti tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. Fia, ifj. Ziegler Géza, szintén építész volt, nevéhez olyan pályatervek fűződnek, mint a Magyar Királyi Postatisztviselők telephelye Balatonalmádiban 1928-ból, vagy a hévízvárosi üdülőtelep villájának megvett tervei 1929-ből. 1899-ben a Budapest Lakás- és Címjegyzék szerint még a Kerepesi út 60. szám alatt lakott, később pedig a VII. kerületi Csömöri út 21. szám alatt volt otthona. A Budapest Főváros Levéltárának Közjegyzői okiratai szerint építész és építőmester is volt, és valóban mindkét szakmában tevékenykedett. 1897-ben a Kiskunfélegyházán élő módos takarékpénztári igazgató Hoffer Imre, megbízza saját házának tervezésével. A Petőfi tér 2. szám alatti egyemeletes kagylódíszes ablakokkal ellátott épület 1899-ben készül el. Az építész 1901-ben pályázik a kiskunfélegyházi Sarlós Boldogasszony-templom átalakítására, ám tervei nem valósulnak meg. Ekkoriban bízza meg Puky József ? Hoffer Imre sógora – saját családi házának megtervezésével a mai Holló Lajos utca 23. szám alatti telekre, az épületbe 1901-ben költözhettek be a lakók. Baumgarten Sándor (akiket kiskunfélegyházi építkezéseik kötnek össze) megbízza a Budapesten építendő ma Országos Vakok Intézetének kivitelezési munkálataival. Az Építő Ipar 1902-ben megjelent egyik cikke arról számol be, hogy a Baumgartner Sándor és Herczegh Zsigmond által tervezett Országos Vakok Tan -és nevelőintézetének megépítésében rendkívül fontos szerepe volt: ? Ziegler Géza végezte a föld-, kőműves-, elhelyező-, vas-, szobrász-, kőfaragó-, bádogos -és szobafestő munkákat.? (Azaz ő volt a kivitelezők fővállalkozója.) Azt nem tudjuk, hogy ez volt-e az első fontos megbízása, de minden bizonnyal nagy hírnévre tehetett szert a csodálatos épület kivitelezése alkalmával. 1904-ben már a Törvényhatósági Bizottság kerületi választmányi tagja. 1905-ben Nocker Ferenccel közös pályatervet ad be a budapesti Klauzál utca 49?53. szám alatti bérház megépítésére. 1904-ben pályázik a kiskunfélegyházi városháza megépítésére, ám sajnos ezek a tervek nem maradtak ránk, ellenben valószínűleg elnyerhette a helyi polgárok tetszését, mert Hoffer József ? Hoffer Imre testvére földbirtokos is ekkor bízza meg saját házának megtervezésével, s talán megépítésével is. A Pázmány utca 6?8. alatti földszintes, aszimmetrikus alaprajzú neobarokk és szecesszió jegyeit mutató lakóépület 1907-ben készült el. 1913-ban készíti el a budapesti Hernád utca 40. szám alatti bérház terveit, melynek kivitelezése szintén az ő nevéhez fűződik. A források szerint saját maga számára építette a bérházat, a századfordulón gyakran ezt a befektetési módot választották az építészek. A Hernád utca 40. és István utca 20. számot magában foglaló hatalmas lakóház együttes, mely Hernád-udvarként is ismeretes, a tízes évekre jellemző premodern formavilágot mutatja, mely a húszas évek art decójának közvetlen előfutára. A saroképület főhomlokzatai rendkívül gazdagok vakolatarchitektúrában ? barokkos ablakszemöldökök, cikk-cakk mintás övpárkány, az ablakkötények geometrizáló táblái ?, arany és bronz színű szalagdíszítésekben az zárterkélyeknél, illetve színes és aranyló emberalakos mozaikokban. 1922-ben a Mű- és Középítési Szakosztályok ülése az ő elnökletével kerül megrendezésre. Az 1926-os Magyar Építőművészet című folyóiratban közöltek egy róla készült ceruzaportrét, melyet Führer Ilus készített, majd a lap 1929-ben arról számol be, hogy az elhunyt neves építész, Alpár Ignác tiszteletére szobrot kívánnak emelni, így az Ziegler Géza elnökletével megalakul az Alpárszobor-bizottság. A korabeli Filmhíradó is beszámolt a szobor átadóünnepségéről a Városligetben, az eseményen pedig Ziegler Géza mondott beszédet, ezt hallhatjuk a felvételen is.