Bartók Béla út 36-38. [Hadik-ház][Csontváry-ház] lakóépület

Az épület a földszintjén 1911-ben megnyitott kávéházról Hadik-ház néven vált ismertté. A homlokzat szecessziós-eklektikus, néhol orientalizáló jegyeket mutat. A benne lévő műtermet egykor Csontváry Kosztka Tivadar bérelte. A kávéház a húszas években a környéken lakó Karinthy Frigyeséknek köszönhetően lett igazán felkapott hely: a magyar irodalom jelesei és a hozzájuk tartozó hölgyek is mind itt múlatták az időt.

A Bartók Béla út 36-38. szám alatt álló épület a földszintjén 1911-ben megnyitott[1] kávéházról Hadik-ház néven vált ismertté. Építtetői Dr. Palócz Ignác orvos és felesége voltak, akik a megelőző évben a Kramer bankárcsaládtól vásárolták meg az építési telket.[2] Az eredeti terveket[3] Schwarcz Jenő készítette, aki a korban elég nagy népszerűségnek örvendett: többek között a szemközti Bartók Béla út 31., a Wesselényi utca 18., valamint a saját részre építtetett Király utca 51. is az ő tervei alapján készültek.[4] A kivitelezést Mann József építőmesterre bízták, akinek a Bartók Béla út 41. alatt volt saját háza.[5] A vasbeton munkákat Biehn János műszaki irodája készítette, akik egyebek mellett a Magyar Királyi Országos Levéltár, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem Kémiai (CH) épületén is dolgoztak.[6]

Szemelvény forrása: Világ, 1917. 8. évf. 252. sz. p. 9. [ARCANUM]

A homlokzat alakítását tekintve jelentős eltérések láthatóak az eredeti tervekhez képest, mivel azokon egy leginkább neobarokkba hajló, egyszerűbb, „régimódibb” verzió látható a ma álló szecessziós-eklektikus, néhol orientalizáló jegyeket mutató épület helyett. Úri környékről lévén szó, minden lakáshoz tartozott cselédszoba (és természetesen fürdő is), az udvari két szobásoktól a Fehérvári (ma Bartók Béla) útra néző második emeleti ötszobásig. Érdekesség, hogy a III. és IV. emeleti négyszobás – tehát a tehetősebbeknek tervezett lakások – a Bercsényi utcára néznek, ami talán a Fehérvári út növekvő forgalmának figyelembevételéről ad tanúságot. A házban összesen 30 lakást alakítottak ki, a legtöbbjük három szobával rendelkezett és ezek közül mind az utcára nézett. A padláson a megszokott munkahelyiségek (mosószoba, mángorló, vasaló, szárító) mellett pedig a Gárdonyi Géza térre néző műtermet építettek. A műtermet egykor Csontváry Kosztka Tivadar bérelte,[7] és mára legendássá vált a történet, ahogyan Gerlóczy Gedeon megmentette az utókornak a festő által örökül hagyott műveket.[8] Az oromzat ívébe illeszkedő, impozáns ovális ablakot az idők során sajnos négyzetesre cserélték, ami látványában sajnos semmiképp nem pótolja az eredeti megoldást.

Hirdetés forrása: Az Est, 1918. 9. évf. 216. sz. p. 2. [ARCANUM]

Hadik Kávéház, Budapest (1910-es évek)
Kép forrása: MKVM [MaNDA] [leltári szám: VF_36_337]

A ház története persze nem lenne teljes a Hadik kávéház említés nélkül. Saly Noémi kutatásai szerint[9] 1911-ben Téri Nándor nyitotta meg az intézményt, amely nevét a közeli Hadik laktanyáról kapta. A tisztek azonban nem érdeklődtek annyira a kávémérés iránt, így a tízes években többször is gazdát cserélt: 1912-től 1918-ig Somló Vilmos, 1918 és 1922 között Szívós Zsigmond, majd 1922-től a második világháborúig a legendás Kaiser család – Kaiser Adolf és fia, Kaiser Sándor – vezetése alá került. A kávéház a húszas években a környéken lakó Karinthy Frigyeséknek köszönhetően lett igazán felkapott hely: Déry Tibor, Tersánszky Józsi Jenő, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Füst Milán, Nagy Lajos, Hunyady Sándor, Heltai Jenő, Rejtő Jenő, és ami igazán összefogta a társaságot, a hozzájuk tartozó hölgyek is mind itt múlatták az idejüket.

Bartók Béla út a Bertalan Lajos utcánál. Gárdonyi Géza szobra a mai Gárdonyi téren. Háttérben a Hadik kávéház, ekkor Szivárvány Áruház, balra a Bercsényi utca torkolata (1958)
Kép forrása: Fortepan [HUNGARICANA] [képszám: 102816; adományozó: Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei; leltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11]

A második világháború után lassú pusztulásnak indult a hely. A kávéház helyén 1971-ben a Szivárvány Áruház nyitotta meg helyi üzletét, amely 1994-ben Humanic cipőbolttá avanzsált.[10] Különösen szívszorítóak a képek, amelyeken az egykori irodalmi fellegvár helyén rikító cégérekkel és graffitikkel csúfított falak éktelenkednek. Az elmúlt évtizedekben azonban a ház és a Hadik is megújult, és úgy tűnik, visszanyeri eredeti fényét.