Zichy Jenő utca 30. lakóház

Lakóház a Zichy és a Nagymező utca sarkán. A földszintjén, az utcafronton évtizedek óta reklámtábla hirdeti a Fékisz Mértékszabóságot. 1996-ban még működött az üzlet:

Bár csak pár sarokra van a Napóleon-udvartól, Fodor legismertebb lakóházától, mégis mennyivel egyszerűbb nála, kevésbé részletgazdag, nem olyan remekmű, mint a másik, ahol a lépcsőkorlát, a színes üvegablakok, a domborművek, és a kapu, mintha minden a száz évvel ezelőtti legjobb műhelyekből került volna ki.
A másikkal ellentétben fel sincs újítva a belseje, úgyhogy eleve hátránnyal indul, ráadásul itt is látszanak az inkább kártékony, mint jótékony, az IKV-s időkben lezavart “korszerűsítések”, felújítások nyomai. Ezek olyan visszafordíthatatlan változásokat idéztek elő, nemcsak itt, hanem mindenhol máshol, amit utólag nem könnyű vagy nem is lehet korrigálni.
A XIX. század közepén Terézváros a legforgalmasabb külváros és itt laknak a legtöbben. Fő útvonala a Király utca, ami akkor még a későbbi Andrássy út szerepét is betölti, ez vezeti el a Városligetbe irányuló forgalmat. De Terézváros akkor még “keskeny, szűk és bűzös utcák tömkelegét képezte, mely minden betegségnek, minden járványnak fészke volt”. Erzsébetvároshoz hasonlóan itt is kis, zárt udvarok voltak, földszintes vagy egyemeletes zártsorú házak. A levéltárban őrzött építési tervdokumentáció elárulja, hogy az 1870-es években már áll egy épület a Nagymező utca és akkor még Új utca sarkán. Egyemeletes lehetett, mert 1871-ben Kuncz, szül. Marcher Karolina azzal bízza meg Hild Károly építészt, hogy a házra második emelet ráépítést eszközöljön és valószínűleg kap még egy kétemeletes toldalékot is. Az eredménnyel nem lehetett maradéktalanul elégedett, mert egy évvel később Buzzi Bódogot bízza meg újabb átalakításokkal. Ennek a kétemeletes épületnek a helyére épül fel 1914-ben, a világháború első évében a mostani lakóház, Fodor két másik épületével, a Belgrád rakpart 16-tal és a Hegedűs Gyula utca 16-tal nagyjából egy időben.

A telek tulajdonosa és az építtető ebben az esetben a Hunnia Építő Rt, Fodor Gyula cége, mint a Belgrád rakpart 16-nál. A módosított terveket február 18-án, pár hónappal a szarajevói merénylet előtt írja alá az építész. A födémek vasbetonból készültek, a félemelet + három emelet fölé, a padlásra műtermet tervez, valószínűleg fényképésznek, mert sötétkamra is van és a padlásszinten egyedül a műterem kap ablakokat. A Zichy utcai frontra kerül a házmesterlakás, a ruha-padlás, a Nagymező utcaira pedig a padlástér. A tervekből kiderül még, hogy a földszinten több üzlet is helyet kap, és hogy az udvaron “az összes levilágítók elektro üveggel fedetnek“.
A Nagymező utcára nyitott erkélyeket rajzol, a Zichy utcai fronton ezek elmaradtak.

1914 májusában némileg módosítja a terveket, amelyeket aztán a Fővárosi Közmunkák Tanácsa műszaki osztálya hagy jóvá. A korabeli eseményekről ennél több nem derül ki a tervtárból, később, 1942-ben még átalakítják a padlást, Laczkó Miklós és birtoktársa megrendelésére, ezeken a terveken mintha egy terasz lenne az épület legfelső szintjén, a sarkon, de megvan a házmester szoba, padlás, mosókonyha is. A hozzájuk kapcsolódó, Laczkó Miklós háztulajdonosnak szóló határozat szerint a padlástérben lévő házmester lakásban cselédszobát létesítettek, amelynek használatára ünnepélyesen engedélyt adnak.

Mit árul el a Budapesti Cím- és Lakásjegyzék? 1905-06-ban a telek, illetve a ház Manheit Simonné nevén van és özvegy Duller Dávidné fehérnemű tisztító nevét dobja még ki a regiszter ezen a címen. Két évvel később van itt játékáru kereskedő is. A régi ház ezek szerint ekkor még állt. 1916-ból az alábbi mini-lakónévjegyzéket sikerült összerakni:
Ide vannak bejelentve Róth Laura dohány- és szivarkereskedő, Sorger Lajos papírkereskedő (tel: 146-41), Apor Elemér vegyészmérnök, Gara Rezső törvényszéki vegyész, Horovitz Ármin ingatlanügynök, Dr Huszár Dezső ügyvéd, Klein Antal üzletvezető, Lővy Ármin kereskedő, Oblatt Rezső gyáros, Rotter Ármin magánzó, Schaffer Géza magánhiv., Weiszbach László tőzsdebizományos. 1922-23-ban itt van a Wittek drogéria, Gyenes Mór fehérneműkereskedése, Gerő Móriczné szül. Tóth Julianna üzlete, a Julia áruház, amely parfüm-, bazár-, illatszer- és piperekereskedéssel foglalkozik, de Fischmann Oszkár is működtet itt valószínűleg egy villamossági boltot. 1928-ban már nem a Hunnia Építő Rt a háztulajdonos, hanem a levéltári anyagból már ismerős Laczkó Miklós és társai, vagyis Fodor addigra túlad a házon. Ebben az évben több cég is be van ide jegyezve, egy vas- és fegyverkereskedelmi, az Audion Rádió- és Elektrotechnikai cikkek kereskedése, Rosenthál Géza drogériája, megvan a Gyenes Mór-féle fehérnemű kereskedés és a Julia áruház is.

A Csillagos házak honlapja alapján 1944-ben erre a házra is felkerült a sárga csillag, amit a fenti, 1916-os névjegyzéket olvasva nem is lehet csodálni, hiszen azokat a házakat jelölték ki a zsidók átmeneti lakhelyéül, amelyekben eleve magas volt a zsidó származású lakók száma.

A második világháború után pedig minden a megszokott forgatókönyv szerint zajlik, a ház állami tulajdonba kerül, a lakásokat pedig leválasztják. Ebből az időből megint nincs tervtári dokumentum, de az Adalélok — amit a nyolcvanas években készítettek lelkes lokálpatrióták –, kiadványban tudni vélik, hogy 1949-ben az egész félemeletet átépítették. Az államosítás utáni lakásmegosztásokkal kapcsolatban megemlítik, hogy az első kivitelező Krejcsi László képesített kőművesmester volt , ugyanitt megjegyzik, hogy a “”ma aktuális tetőtér beépítésre már annak idején is gondoltak””. A leírás aztán valóban a tetőtér beépít, részletezésével zárul, pl. hogy “”a házban elsőként Csallóközi Emőke bízta meg Balogh László építészt, hogy tervezze meg lakását a padlástérben.”” őt mások is követték, hiszen a tetőtér addigra úgyis okafogyottá vált, a mosókonyha és a szárítóhelyiség a lakáskorszerűsítések miatt, a műtermet nem használták, a házmesteri iroda pedig leköltözött a földszintre. Az így kapott padlástérben, a ház negyedik emeletén három új lakást alakítottak ki.

A ház kívülről viszonylag jó állapotban van és a google mapsről úgy tűnik, a tetőt is nemrég újították fel, belül meg olyan, mint egy átlagos pesti bérház, ráférne egy ráncfelvarrás. A főlépcső mellett futó, és az évtizedek alatt feleslegessé váló melléklépcsőn ott jártamkor nyitva volt egy régi cseléd wc ajtaja, láttatni engedte a leharcolt wc csészét és a fából készült tartályt, amik ügyesen túlélték a huszadik századot és persze a lépcsőfordulókat itt is lomtárnak és virágtartónak használják, a vörös macska legnagyobb örömére.

A főlépcsőházban gyönyörű a régi stukkódíszítés, ami a lépcső alatt fut végig. Nem túl hivalkodó, de elegáns a korlát és nagyon tetszik a lépcső íve. A kétféle metlachi-ról nem is beszélve, egyik szebb, mint a másik. Az előtér kissé vigasztalan, csak sejteni lehet, hogy régen sokkal díszesebb volt, meg biztos kevesebb drót és oda nem illő cső lógott be a képbe, de az üvegbetétes bejárati kapu most is gyönyörű.

Az udvart lényegében felszámoló beépítésnek egykor nyilván jó oka volt, talán éppen a Fékisz üzletnek kellett a hely, de lényegében elfoglalja az udvar kétharmadát és fura módon egy szinttel feljebb, a félemeleten hoz létre egy placcot. A Fékisz üzlet belseje üresen áll, a betört ablakokon és nyílásokon át szomorú kép fogad.
1914 után ritkulnak, majd egy darabig el is fogynak a tervezésre szóló megbízások, a háború hazavágja az építőipart és az egész gazdaságot. Fodor sem tervez, a két világháború közti időkben valószínűleg a cég tulajdonában lévő ingatlanokból élnek.

Forrás, és sok-sok kép a Kép-tér blogon ITT