Lövölde tér közterület
Data and description
A 18. században a polgárság feladatai közé tartozott a városok biztonságának megőrzése. I. Lipót király kötelezte a céheket, hogy mestereik lövészetre járjanak a városfal mellett álló céllövöldébe. A lövöldét 1890-ben elbontották, a teret megnagyobbították és körben bérpalotákat építettek. Itt állt a Cairo kávéház is, amelynek híres vendége volt Bortnyik Sándor festőművész. A teret 1982-ben Maurer Klimes Attila tervei alapján újították fel.
A Lövölde tér a Király utca északkeleti végének és a Szív utca a találkozásánál, illetve a Felső erdősor és a Városligeti fasor délnyugati végének találkozásánál található. A tér egy része közigazgatásilag a VI. kerülethez, másik része pedig a VII. kerülethez tartozik.[1]
Lövölde tér és a Városligeti fasor (1890 után). Klösz György felvétele
Kép forrása: FORTEPAN / BFL [HUNGARICANA] [képszám: 82432; orig: BFL / levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.108]
„…aki az első, május 20-ra hirdetett lőgyakorlattól távol marad, 6 tallér bírságot fizessen”. A XVIII. század közepén, a fabarakk helyén, időálló, kőépületet emeltek. A „célos társaság” vidám mulatságokat, versenyeket rendező, polgári társulattá alakult, a lövészet sporttá és kedvteléssé szelídült. Biztonsági okokból a lőházat kirekesztették a városból, és még azon túl is kieső, csendes részekre telepítették. Így Pest növekedésével a lövölde kijjebb és kijjebb szorult. 1786-ban, a városfal mentén, a (…) Dimitrov (ma: Fővám – a szerk.) tér és Királyi Pál utca (a múlt század végéig Lövész utca) közti telken építkeztek. (…) Ezt Hild József ötlete nyomán Zambelli András tervezte, irányításával a lőház félig el is készült, de halála miatt a munkát végül is Kasselik Ferenc fejezte be. (…) Ezt a lövöldét az 1838-as pesti árvíz elpusztította. Az új lövölde került a mai Lövölde térre. A lövészek és a közönség annyira szerette és kényelmesnek találta az árvízben elpusztult lőházat, hogy egész csekély változtatással újból felépítették Zitterbarth Mátyás építész vezetésével. A kerti főbejáratnál is a régi Zambelli-féle tervhez igazodtak. (…) A kapun oromzatára itt is a pesti címer került, természetesen időszerű felirattal, és 1840-es évszámmal. Ez évben, július 9-én a „polgári lövész testület s egyenruhás polgárság teljes ünnepélyű örömtisztelgései közt” helyezte el az alapkövet József nádor, „ki Pest szépíttetését egyikének nézi fő gondjai közül” – így szól a Jelenkor című hírlap rövid tudosítása.”[2]
Cairo Kávéház, Étterem, Lövölde tér (1920-as évek)
Kép forrása: MKVM [HUNGARICANA]
A Lövöldével szemben szintén Zitterbarth tervei alapján megépítették a Malvieux-féle mulatóhelyet, így az épületek már nemcsak a Polgári Lövészegylet lőgyakorlatainak céljait szolgálták, hanem egyben nyári vendéglátóhely is volt. A tizenöt tengelyes épület a telek közepe táján helyezkedett el. Középső hét tengelye mögött volt a négy-négy oszloppal tagolt, háromhajós nagyterme. Ennek középső három tengelye előtt és mögött tehát a fasor és a Damjanich utca felé egyaránt négyoszlopos, timpanonos portikusz épült, amely az épület főhangsúlyát adta. A fasor felé 3 oldalon oszlopcsarnok övezte az épület előtti udvart, elöl vasrácsos kerítéssel, közepén kapuzattal. A jelek arra mutatnak, hogy ez a szigorúan klasszicista megoldás hatással volt a következő években épült jelentősebb villákra is.[3] A lövölde épülete 1890-ig állt a téren. Az épület lebontása után a teret megnagyobbították és köréje bérpalotákat építettek.[4]
Bortnyik Sándor festő és grafikus egyik korai munkájában a tér 1910-es évekbeli hangulatát idézte meg:
„A Lövölde téren a Cairo kávéházba jártam reggelizni, s a kávéházzal szemben kis sátrak, bódék álltak. Az egyikben a háború alatt krumplit árultak, jegyre. Természetesen sorbaálltak az emberek a bódé előtt. A kávéház ablakából figyeltem a jelenetet, s először rajzoltam, majd meg is festettem. A képet beküldtem a Nemzeti Szalon egyik kiállítására, ahol falra is került. Ez volt az egyetlen képem, amit abban az időben eladtam. Elvittem az Erzsébet körútra egy képkereskedőhöz, aki hallatlanul olcsó áron megvette.”[5]
1982-ben Maurer Klimes Attila tervei alapján újították fel a teret. A tér játszótere Hamar József és Pécsi Sándor munkája.[6] A Lövölde tér címet viseli Kern András híres dala is, melynek szövegét Horváth Attilával közösen írta, zenéjét pedig Másik János szerezte. A dal először 1985-ben, Kern András Kern című lemezén jelent meg.[7]
Videó forrása: YOUTUBE [KlippArenaMusic]
A Lövölde téren található az egyik máig fennmaradt „zöld villamos”, mely nyilvános illemhelyként üzemel(t). Nevét arról kapta, hogy laternás tetejével és két végén található „peronjával” némileg a régi villamoskocsikra emlékeztetnek.[8]
1998-ban a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület nyomán a térre került „Budapest legfurcsább kiállítóhelye, az 1×1 Tábla névre keresztelt óriásplakáttartó, amelyre negyedévenként kortárs művészek által tervezett óriásplakátok kerültek”. Az első kiállító Nagy Kriszta (Tereskova) volt, aki „közszemlére bocsátotta bugyismelltartós önmagát egy saját maga tervezte óriásplakáton, melyre kissé provokatívan ráadásul még azt is odakanyarította: „Kortárs festőművész vagyok”.” Tereskova mellett kiállított többek között Lakner Antal, Koronczi Endre, Bakos Gábor, valamint itt volt látható a Magyar Kétfarkú Kutyapárt álhirdetéseinek egyike is:
„Muskátli eladó. Három, kicsit elszáradt muskátli eladó, darabonként 30 Ft-ért. Vagyis nem. Inkább megtartom magamnak! Le lehet szállni a muskátlimról. Majd megöntözöm, ha akarom. Jó, most már elég. Nem írogathatok itt egész nap, amikor mások dolgoznak, meg nem is ettem semmit, csá, majd kitalálom, hogy mi legyen a muskátlikkal, végül is annyira nem fontos, csak egyedül voltam.”[9]
Kép forrása: FLICKR [kétfarkúkutya]
Do you know something about this house? Share with us at the budapest100@kek.org.hu email address!
References
- Wikipédia – Lövölde tér
- Budapest Folyóirat, 1967. 5. évf. 12. sz. p. 42. – Cifka Péterné: A pesti polgári céllövöldékről
- FELTÖLTÉS ALATT
- Erzsébetváros honlapja – Lövölde tér
- Kritika, 1976. 5. évf. 8. sz. p. 16. – Hajdu István: Beszélgetése Bortnyik Sándorral
- Zöldkalauz – Lövölde tér
- Wikipédia – Lövölde tér
- HamPage – Eltűnt belvárosi villamosvonalak 2.
- Népszabadság Online – Trencsényi Zoltán: Lövölde tér: kép