Árpád fejedelem útja 55/a, 55/b lakóház

A lakóház zártsoros beépítéssel illeszkedik a szomszédos épületekhez. A környező épületek többségéhez hasonlóan az alagsori részbe nyúlóan üzlethelyiség kapott helyett a házban. Az 1940-es évek végéig például szabóműhely volt a kérdéses helyen, melyet 1948-ban bérbeadásra kínáltak egy apróhirdetésben.[1] A földszint (ami talán inkább magasföldszintnek nevezhető) felett további négy emelet helyezkedik el, melyeket az 1941-ben, az építkezéssel együtt beépített lift köt össze. A homlokzatot az épület függőleges tengelyén franciaerkélyek tagolják (az első emelettől), melyek két oldalán, szimmetrikusan egy-egy erkély kapott helyet. A padlástérben az eredeti tervekhez képest egy tetőtéri lakás került kialakításra. Talajigénybevételt a Duna közelsége miatt számítottak, az alapozással kapcsolatban részletes tervek találhatóak a házhoz kapcsolódó iratanyagban.[2] A meglévő tervanyag hiányossága miatt csak egyéb forrásokból lehet képet kapni arról, hogy milyen volt a lakások kialakítása és elhelyezkedése a házban. A Pesti Hírlap egyik reklámhirdetéséből a következő derül ki, ha a túlzó jelzőktől eltekintünk: “Dunaparti luxuspalotában még 4 db 1-2 szoba hallos és garzon kész öröklakás, 25 éves adómentességgel, közp. fűtés, melegvízzel sürgősen olcsón eladó.”[3] Láthatjuk, hogy a háborús időkben úgy tűnik nem volt egyszerű és könnyű eladni az újépítésű ingatlanokat sem.Az Erzsébet névre keresztelt társasházat Komoly Ottó okleveles mérnök tervezte. Komoly Ottó életútja rendkívül érdekes, melyet megismerve elgondolkodtató, hogy 1940 környékén még dolgozhatott, társasházat tervezhetett. Apja Kohn Dávid asszimilált zsidó kereskedő volt, aki hagyománytiszteletre nevelte fiát, ám mégis az apa életét is erősen befolyásoló cionista szemlélet lett az a meghatározó erő, mely Komoly Ottót élete végéig elkísérte. Az elsők között jelentkezett a frontra 1914-ben, majd a háború végeztével főhadnagyként szerelt le. A katonai mellett egy polgári foglalkozásra is szüksége volt, így elvégezte a műegyetemet, és tervezőirodát nyitott Budapesten. Családi házakat tervezett főként, de mint láthatjuk a városi lakóházak megtervezése sem áll tőle messze. 1941-ben a Magyarországi Cionista Szövetség elnökévé választották, majd 1943-ban a Budapesti Mentőbizottság vezetője lett. Dr. Kasztner Rezső volt a helyettese, aki később az általa szervezett Svácba indított menekítő vonatokról lett nevezetes. A Mentőbizottság vezetőjeként fontos szerepe volt a hazánkba menekülő szlovák és lengyel zsidók mentésében. De hamarosan a budapesti zsidóság megmentésért is küzdeni kényszerült. Komoly Ottót 1944-ben a Nemzetközi Vöröskereszt „A” osztályának ügyvezetőjévé választották. Ez tulajdonképpen a zsidó származású gyermekek megmentésére létrehozott osztály volt. “1945. január 1-én egy rövid megbeszélésre hivatkozva a nyilasoknak sikerült munkatársai köréből kiszakítaniuk. Munkatársai akkor látták utoljára. […] Többször kimenekülhetett volna a pokolból, de csak a leányát küldte el a Kasztner-féle Bergen Belsen-csoporttal Svájcba.” — JEGYZETEK [1] Fővárosi Közlöny, 59. évf. 46. sz., 1948.11.13., 302. p. [2] BFL Tervtár XV.17.d.329-14625/6 [3] Pesti Hírlap, 1942. 05. 31. [4] Magén István: Száz éve született Komoly Ottó. In: Szombat, 1992.05.01. http://www.szombat.org/archivum/szaz-eve-szuletett-komoly-otto