Fő utca 70-78. intézmény

1909-ben hirdetett ki pályázatot az épület megtervezésére az igazságügyi kormányzat. Az épület Jablonszky Ferenc tervei alapján valósult meg. Az építkezést 1913-ban kezdték el és közel tíz évig tartott, amíg befejezték. Az első hivatalnokok, akik beköltözhettek az épületbe a Pestvidéki Törvényszék és Fogház alkalmazottai voltak. Az 1940-es évek elején az épületet a Geheime Staatspolizei (Gestapo) és a német hírszerzés foglalta el. 1951-ben költözött be az Államvédelmi Hatóság és az épületet börtönként használták. Az 1956-os szabadságharc leverése után a Budapesti Katonai Ügyészség, a Budapesti Katonai Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma foglalt helyet a Fő utcai épületben. Az épületben lezajló tárgyalások közül egyik legismertebb, az 1956-63 között zajló Nagy Imre és társai ellen indított büntetőeljárás. Ma az épületben az alábbi intézmények kaptak helyett: Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek, Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának Katonai Tanácsa, Budai Központi Kerületi Bíróság egységes nyomozási csoportja. Az eredeti tervek szerint a területen két épület helyezkedik el, a törvényszéki és fogházi épület, melyek gazdasági funkcióval ellátott résszel kapcsolódnak össze. A törvényszéki épület 3 bejárattal rendelkezik, a főbejárat az épület főtengelyében helyezkedik el és az előcsarnokba nyílik. A tervek alapján az épület jobbszárnyában volt a kiskorúak bejárója és ebben az épületrészben kapott helyet a vizsgálóbíróság, amely közvetlen összekötetésben állt a fogház épületével, de a telekkönyvi hivatal, a kir. ügyészség, a fiatalkorúak bírósága és a bűntető tárgyaló terem is itt helyezkedett el. A bal oldali szárnyba a lakók bejárata vezetett. Ebben a szárnyban volt a pestvidéki kir. járásbíróság az I-III. kerületi járásbírósághoz tartozó telekkönyvi hivatal, a polgári bíróság,a vádtanács és fellebbviteli tárgyaló terem. Az épület főhomlokzati részében az I-III. kerületi járásbíróságot, az esküdtszéki tárgyalót és a tárgyaló termeket helyezték el. A fogház épülete két nagyobb egységből állt, a gazdasági részből és a zárkaépületből. A gazdasági rész kialakításának köszönhetően a zárka épülete a kívül állók szeme elől rejtve maradt. A zárka épülete 72 magánzárkát és 38 társaszárkát tartalmazott, amelyek a sétaudvarra néztek.