Bosnyák utca 1/a. lakóház

A Bosnyák utca 1/a telke még beépítése előtt több tulajdonos kezén megfordult, vélhetően a fejlődő városrész ingatlanspekulációinak tárgya lehetett. A telek azonban további adásvételek után végül 1912-re maga az építész van feltüntetve tulajdonosként, vagyis Benedek (Berger) Dezső. 1914-ben azonban a lakcímjegyzék már Benedek munkahelyét az Építőbank Rt.-t tünteti fel a telek és az épület tulajdonosaként, 1922-re pedig a Ribári család tagjai birtokolják az ingatlant: Ernő, Leó, Károly és Géza. Ők ugyan nem egy nagyvállalkozó háziúr-család voltak, de a II. Bimbó úton is volt egy épület a nevükön.

Az épület – melyet az utcák vonalvezetéséhez való ék alakú illeszkedése miatt zuglói vasalóházként emlegetnek – terveit 1913 szeptemberében készítette Benedek Dezső. Valójában két lakóházat tervezett az építész: a Bosnyák utca 1/a szám alatti négyemeletes, és a vele összeépült, de különálló, az eredeti elképzelések szerint csak háromemeletes Róna utca 143-at. A két épület homlokzati képe stílusában megegyezett, a Róna utca felől ma is egy épületnek tűnik a két ház (a Róna u. 143. végül szintén négyemeletes lett). Először egy viszonylag puritán, egyszerű homlokzatú lakóház terve készült el, majd 1914 júliusában Benedek áttervezte az épületet, ekkor alakult ki a ma is látható homlokzat. Az épület bérháznak készült, földszintjén végig utcáról nyíló üzlethelyiségek sorakoztak. Az első tervben még nem szerepelt felvonó, azonban a második tervrajzon már – a bejárati lépcsőház szűkítésével – látható a lift, a padláson pedig a gépház. Ezt a felvonót 1969-ben teljesen felújították, korszerűsítették.A módosított tervek és az épület használatbavételi engedélye ugyanazzal a dátummal szerepel (1914. július, illetve 1914. július 28.), valószínű, hogy az új tervek már az építkezés befejezésekor, mintegy utólag készültek el. A ház tehát az első világháború kitörésének, a monarchia hadüzenetének napján vált beköltözhetővé.

A lakóközösség emlékezete szerint a ház Róna utcai szárnya felső emeletén a nyílászárók a régi Nemzeti Színház Múzeum körúti épületének bontásából származnak. Ezt egyértelműen bizonyítani nem lehet, de alátámasztja a színházépület bontása, és a lakóház tervrajza elkészítése időpontjának összecsengése: 1913 szeptembere.

A lakóházban lévő üzlethelyiségek nagy vonzerőt jelenthettek a vállalkozók számára, hiszen felépültét követően négy hónap alatt három bolt nyitását jegyezték fel az épületben. Erről tanúskodnak a Fővárosi Közlöny 1914-es évfolyamában megjelent, a vállalkozói engedélyekkel kapcsolatos közlemények. Eszerint Tierl Sándor Árpádné részére dohánytőzsdében szokásos cikkek árusítására adtak engedélyt júliusban, vagyis itt egy trafik nyílt. Ugyanebben a hónapban Szadai István mészáros is üzletet nyitott itt, novemberben pedig Czétényi Sándor vendéglős a VII. Nefelejts utca 58.-ból a Bosnyák utca 1/a-ba helyezte át üzletét.1929-ből egy rövid irat tanúsítja, hogy az 1915-ben alakult Országos Stefánia Szövetség (a gyermekhalandóság csökkentésére, a születések számának növelésére alakult szervezet, a mai védőnői hálózat elődje) átalakított rendelővé egy üzlethelyiséget az épületben – hogy a stefániások meddig maradtak itt, nem tudni.

A teljes dokumentáció letölthető ITT