Hűvösvölgyi út 64-66. [Pannónia Stúdió] filmstúdió

A Pannónia Filmstúdió Gádoros Lajos és Mühlbacher István tervei alapján épült 1954-ben, szocialista realista stílusban. A Hűvösvölgyi úton elhelyezkedő épületben működött az ország első animációs filmstúdiója és szinkronműterme, itt készült a Vuk, a Mézga család, a Kockásfülű nyúl, a Magyar népmesék és a Pom Pom történetei is.[1]

Hűvösvölgyi út (Vörös Hadsereg útja) 64., a Pannónia Filmstúdió bejárata (1965)
Kép forrása: FORTEPAN [képszám: 178844; adományozó: Bojár Sándor]

A szinkronműterem T-alaprajzú épülete egy dombos területen áll, hozzá lépcső vezet fel. Az előreugró bejárati épületrész homlokzata szimmetrikus, középen három félköríves bejárattal megnyitott, mindegyik felett egy-egy keretezett, egyenes záródású, erkélyes, kétosztatú ablak áll. A bejáratok egy-egy emberarcos zárókőben végződnek. A homlokzatot fogrovat zárja le, felette visszaléptetett, sátortetős felépítmény helyezkedik el. A Középülettervező Vállalat által készített terveket 1952-ben fogadták el.[2] Az épület eredetileg a közeli Orsó utcában kapott volna helyet. A bejárati épületrész reprezentatív előcsarnokának két oldalán iroda és gazdasági helyiségek helyezkedtek el, beljebb könyvtár és ebédlő kapott helyet. Az emeleten a hosszanti szárnyban tanácsterem, titkársági helyiségek, a keresztszárnyban a nagy keverő, kétoldalt számozott műtermek találhatóak. A telken 1979-ben épült fel az Ideiglenes Rajzfilmstúdió, földszintes épületében rajz-, gyártás-, trükk- és kifestéstermekkel. A Filmstúdióhoz tartozó Videó bázis 1982-ben épült.

Kecskeméti utca 10-12., Középület Tervező Intézet. Gádoros Lajos, az intézet igazgatója, kollégáinak bemutatja a Szinkron-műterem makettjét (1953)
Kép forrása: FORTEPAN [képszám: 11871; adományozó: Gádoros Lajos]

Az épület egyik tervezője az 1991-ben elhunyt Gádoros Lajos (1910–1991). Gádoros pályáját édesapja asztalosműhelyében kezdte, később a Magyar Királyi Iparművészeti Iskola bútortervező szakán tanult. Weichinger Károly javaslatára tanulmányokat folytatott Stuttgartban és Düsseldorfban is. 1933-tól Kozma Lajos, 1935-től Kaesz Gyula irodájánál, majd pedig önállóan dolgozott. 1943-ban Preisich Gáborral nyitott közös irodát. 1948-ban a Magasépítési Tervező Iroda (MATI) Lakásépítési Osztályának vezetője volt, majd kinevezték a Középülettervező Iroda Nemzeti Vállalat (KÖZTI) igazgatójává. 1956-tól az Általános Épülettervező Vállalat (ÁÉTV) tervezője és főépítésze lett. A Szinkronműterem Gádoros egyik fő műve, nevéhez fűződik az egykori modern stílusú MÉMOSZ-székház (Dózsa György út 84/a, 1948–1950, közös terv Perényi Imrével, Preisich Gáborral és Szrogh Györggyel), a pécsi Olympia étterem (1961, ifj. Módos Ferenccel) és a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikája (1959–1961, átadás 1966-ban).[3]

A társtervező, Mühlbacher István (1917–1978) az 1930-as években Román Miklós, Janáky István, és Fleischl Gyula irodáiban dolgozott. 1948–1954 között a MATI, majd a KÖZTI tervezője volt. 1954-től az Ipari Épülettervező Vállalat (IPARTERV) tervezője, majd osztályvezetője lett. Gyárépületeket (Mohácsi Farostlemezgyár, 1957–59; Csepeli Hullámpapírgyár, 1964–1966; Dunaújvárosi Hullámpapírgyár, 1971–1974,) hozzájuk tartozó lakótelepet (Mohácsi Farostlemezgyár lakótelepe, 1959–1960, Molnár Péterrel) és mozit is tervezett (Kőbánya mozi, Szent László tér 7-14., 1965, Molnár Péterrel).[4]

Képek forrása: Népakarat, 1957. 2. évf. 175. sz. p. 12., Film Szíház Muzsika, 1957. 1. évf. 27. sz. p. 18., Világ Ifjúsága, 1958. 12. évf. 4. sz. p. 13., Film Színház Muzsika, 1958. 2. évf. 6. sz. p. 3., Film Színház Muzsika, 1958. 2. évf. 32. sz. p. 29. és Természettudományi Közlöny, 1958. 2. (89.) évf. 10. sz. p. 475. [ARCANUM]

A Szinkronműterem épületét 2003-ban védetté nyilvánították, mégis hamarosan amortizálódni kezdett. Az épület felújítása 2015 és 2016 között zajlott, melyet követően képi és hang-utómunkákat végző cégek kaptak benne helyet, mint például a Melon FX, a vágók által alapított Post Office Films, a fényelésre szakosodott Studio Spájz és a hang-utómunkákat végző Gaston. Az épületben dolgozó szakemberek olyan produkciók elkészültéhez járultak hozzá, mint a Liza, a rókatündér, az Argo, a Testről és lélekről, vagy a Terápia című sorozat.[5]