Vadaspark – Gyermekvasút vasúti állomásépület

A vasútvonal leírása
A MÁV Széchenyi-hegyi Gyermekvasút (korábbi nevén: Úttörővasút) megépítése elválaszthatatlan a magyarországi úttörőmozgalom létrehozásától, melynek kezdetét az 1946. június 2-i Budapesti Ifjúsági Napok rendezvényétől számítják.

Budapest. Csillebérci Úttörő tábor
Kép forrása: ZEMPLÉNI MÚZEUM [HUNGARICANA] [leltári szám: 0207369]

A Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága 1948 februárjában döntött a csillebérci Úttörőköztársaság létrehozásáról. Ezzel egyidejűleg adta ki Gerő Ernő az utasítást a keskeny nyomtávú úttörővasút terveinek kidolgozására. A gyermekvasút (a kezdeti terveken még ez a név szerepelt) létrehozásának gondolata még 1947-re nyúlik vissza, akkor több helyszín is szóba került a Margit-szigettől Gödöllőig.[1] A három szakaszban, 1948–1950 között épült keskeny nyomközű vasútvonal a budai hegyek ölében, Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között halad 11,2 km hosszan. Az üzemi területekkel együtt hossza 11,7 km, nyomtávolsága 760 mm. A két végállomás közötti szintkülönbség 235 m. A legkisebb sugarú ív 60 méteres, de általában 80-110 méteres ívek a jellemzőek. Az állomásokon két forgalmi vágány található.

A lejtviszonyok tekintetében a vonal meredek emelkedésű (hegyi pályának minősül), a legnagyobb esés 40 ezrelék.[2] Az eredetileg 23,6 kg/folyóméteres („i” jelű) sínekből épített pálya az idők során elhasználódott, így 1990-ben a teljes vonalon – a nagyvasúton már kiszolgált, de itt még megfelelő – 48 kg/folyóméteres sínekre cserélték.[3]

Az állomások és táblás megállók száma kilenc: Széchenyihegy, Normafa, Csillebérc, Virágvölgy, Jánoshegy, Vadaspark, Szépjuhászné, Hárshegy, Hűvösvölgy. Az építés óta megszüntetett állomás a Kis-Hárshegy, pár évig üzemelő új megállóhely volt a Vadaspark (2006-2019). A Normafa megállóhely 1973-ban a hotelépítkezések miatt 400 méterrel távolabb került az eredeti helyétől.

Úttörő vasutasok
Kép forrása: ZEMPLÉNI MÚZEUM [HUNGARICANA] [leltári szám: 0207369]

A terveken Széchenyihegy még Szabadsághegyként szerepel. A kezdeti időszakban az Úttörőváros helyett a Gyermekváros nevet használták. Az idők folyamán egyes állomások nevei is megváltoztak: Csillebérc a rendszerváltásig az Úttörőváros nevet viselte. Már a vasútvonal megnyitására változtattak a mai Virágvölgy nevén: a terveken szereplő Szent Anna kápolna helyett – amit még a közeli Szent Anna-rét egykori kápolnája emlékére viselt volna – Előre állomás lett.[4] A Szépjuhászné állomás nevét szintén a tervezési szakaszban változtatták Ságvári-ligetre, majd a rendszerváltás után ismét a Szépjuhászné nevet kapta.[5]

A vasútvonalat a hárs-hegyi 198 m hosszú alagút, valamint a Budakeszi úti 12 m nyílású teknőhíd és a Nagykovácsi út feletti, 19,2 m nyílású kétcsúcsos vasbeton ívhíd gazdagítja. A vonalon a megengedett sebesség 20 km/h.[6][7]

Az állomásépületek leírása
Az állomásépületek tervezésénél elsőrendűen a forgalom várható nagyságát, a tájba való illeszkedést, valamint a gyerekvasutasok megfelelő szolgálattevő színhelyeit, a munkájukba való bepillantást kellett szem előtt tartani. Ahogy a tervező, Fodor Jenő írja cikkében:

Az épületeknél a tervezők előszeretettel használtak terméskövet, valamint gazdagon díszítették a külső és belső falfelületeket.

Gyermekvasút (Úttörővasút) végállomás, Széchenyihegy. (1948)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 1960; adományozó: Gyöngyi]

Az első szakaszban megépült a Széchenyihegy, Úttörőváros és Előre állomás. A Széchenyi-hegyi végállomáson a felvételi épületen kívül motorszínt és műhelyt, valamint váltóállító tornyot is építettek.[9] A lapostetős, funkcionalista jellegű Széchenyihegy állomás a végállomás, amely a fogaskerekű vasúthoz való csatlakozást biztosítja. Ez az az épület, ami talán leginkább hasonlít a nagyvasúti állomásokra az utascsarnok nagyobb belmagasságával, kívül esővédő perontetővel.

A pénztárablakok fölötti, nagy méretű mozaikkép, amely az úttörők, kirándulók életéből vett jeleneteket ábrázolja, 1953-ban készült el; Göllner Miklós és Jánosi Ferenc alkotása.[10] Az állomás megnyitásakor ezen a helyen még Z. Gács György sgraffitója díszítette az épület falát.[11] A váróterem másik oldalán kandalló áll, a MÁV szárnyaskerék emblémájával. A mennyezetről az 50-es évekbeli csillár lóg. Az állomásépület mellett, a mai Normafa Rendezvényház helyén „volt az úttörővasút forgalomirányító, oktató, javító műheIye, postája és étterme”.[12] A másik oldalon ma is áll a felújított mozdonyszín Z. Gács György sgraffitójával.[13]

Normafa megállóhelynél nem épült felvételi épület, az eredeti megállóhelyet 1973-ban az előző évben felépült Olimpia Szálló közelébe helyezték át.

Gyermekvasút (Úttörővasút), Normafa megálló. (1961)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 176250, adományozó: Chuckyeager tumblr]

A mai Csillebérc, egykor Úttörőváros magastetős, tornyos állomásépületénél a tervezőknek „az erdei környezetre kellett különös tekintettel lenni és igyekezni kellett az Úttörő gondolatot építészetileg is kifejezésre juttatni”.[14] A tornyos épület homlokzatait 3 nagy méretű alkotás díszíti. Eredetileg Z. Gács György alkotásai voltak itt láthatóak, azonban a két oldalfalon a sgraffitókat, melyek fák közt játszó gyermekeket ábrázoltak, 1954-ben Sándor István kerámiaképeire cserélték le, amelyek az úttörőélet jeleneteit ábrázolják. A homlokzaton megmaradt az őszi hangulatú sgraffito.[15] A zöldre festett ajtók és ablakok, a bejárat és a forgalmi iroda terméskővel való hangsúlyozása szintén a természet közelségét érzékelteti. A torony négy oldalán órát látunk, tetején mozdony alakú lemezke mutatja a szél irányát. Jelenleg Csillebércen felújítás és a biztosítóberendezés felújítása zajlik.

Csillebérci Úttörő Köztársaság
Kép forrása: ZEMPLÉNI MÚZEUM [HUNGARICANA] [leltári szám: 0050183]

Az 1948-ban átadott utolsó épület az Előre állomás volt. Ma Virágvölgy néven látjuk a menetrendben. Téglával, terméskővel díszített egyszerű, lapostetős, „hangulatos tornácos felvételi épület készült”.[16] Oldalán szintén Z. Gács György munkája látható. Az állomásépülettel szemben kerítéssel övezett park közepén álló házikó funkcionált korábban vendéglőként, ma pedig oktatásokat tartanak benne.

Gyermekvasút (Úttörővasút), Virágvölgy (Előre) állomás. (1948)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 2000; adományozó: Gyöngyi]

A második szakaszban megnyitott vonalon az első megállóhely a Jánoshegy, ahol csak egy pici állomásépület épült Simoncsics József tervei alapján.[17] Az épület 1998-ban leégett, de pár hónap alatt helyreállították.

A Vadaspark feltételes megállóhely csak 2006-ban nyílt meg. Ma már a vonatok csak előzetes bejelentésre állnak itt meg.

Az 1949-es végállomás a Ságvári-liget volt, amely 1990 óta a Szépjuhászné állomás. A modern vonalú állomás várótermének mindkét hosszanti fala üvegből készült. Az előcsarnok falát mozaikszerű úttörőjelenetek díszítették. Építése után az étterem teraszáról szép kilátás nyílt a városra.[18] Az állomás előtt az 1950-ben felállított, munkást gyermekével ábrázoló szocreál szobor látható, Kucs Béla alkotása.[19]

A vonat tovább haladva a Hárshegy állomáson áll meg, ami már a kisvasút építésének harmadik szakaszában nyílt meg. Ez az állomás csak gyalogosan közelíthető meg, tömegközlekedéssel nem érhető el. A felvételi épület egyszerű, vakolt és terméskő borítású.

Gyermekvasút (Úttörővasút), Szépjuhászné (Ságvári liget) állomás. (1959)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 109208; adományozó: Bauer Sándor]

A vasút másik végállomása Hűvösvölgy. A várható nagy forgalomra való tekintettel a tervező, Zahradniczky János szigetperonos épületet tervezett. A korábbi állomásoktól eltérően a tervezés és az építés nem a MÁV keretein belül zajlott, az Állami Mélyépítési Tervező Intézet kapott rá megbízást.[20]

A 80 m hosszú állomás kétszintes, az alsó szinten kapott helyet megnyitásakor az úttörőposta és a váróterem, a fölső szinten az esővédő peronnal ellátott épület két oldalán érkeznek és indulnak a vonatok. Ma itt találjuk a Gyermekvasút múzeumát. Az egykori váróteremből fedett lépcső vezetett fel a vágányokhoz, ma ezen az alsó szinten étterem működik. Napjainkban a váróterem a pénztárakkal a peronszinten található a forgalmi iroda mellett. Az épület falai terméskőből készültek, nem olyan díszes, mint a már ismertetett állomások. Az állomásépület és az alatta elterülő fogadópark 2020-ban látványos felújításon esett át.

A Gyermekvasút (Úttörővasút) végállomása, Utasellátó. (1950)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 3615; adományozó: UVATERV]

Az állomás kapcsolódik az 1998-ban átépített és egyesített hűvösvölgyi villamos- és buszvégállomáshoz, a gépjármű parkoló két oldalán fatornyos, fedett lépcsősor vezet le a közösségi közlekedés járműveihez. 1955-ben mozgólépcső épült a villamos végállomása és az Úttörővasút között, hogy a budapestiek megismerkedhessenek ezzel az új műszaki megoldással a metró átadása előtt. A lépcsőt 1973-ban elbontották.[22][23]

Az építészek
Az állomásépületek Hűvösvölgy kivételével a Magyar Államvasutak Igazgatóságának Magasépítési osztályán készültek Fodor Jenő vezetésével. Fodor Jenő 1908. december 24-én született Budapesten. Apja, Fodor Alajos vasúti főfelügyelő volt. 1930-ban szerzett diplomát a Királyi József Műegyetem építészi szakosztályán. A MÁV-nál 1934-ben lépett szolgálatba, s 1949-ig dolgozott ott. 1949-től haláláig, 1951-ig (1951. december 10.) a Közlekedési Minisztérium dolgozója volt. Rövid élete folyamán könyvei, folyóiratcikkei jelentek meg. 1941-42-ben részt vett a Szeretfalva–Déda vasútvonal építésében.[24]

Csillabérc(Úttörőváros)-állomás alaprajza. (1949)
Kép forrása: Építészet – Építés, 1949. 1. évf. 6-7. sz. p. 61. [ARCANUM]

Gilyén (Gillyén) József 1915-ben született, Gilyén Jenő és Gilyén Nándor építészmérnökök testvére. 2000. május 26-án hunyt el Budapesten. 1943-ban állt a MÁV szolgálatába. Egyetemi tanulmányai alatt a Görömböly-Tapolcán tervezett szállodájávall az Alpár-plakett nyertese lett.[25] Nevéhez fűződik az 1951-ben készült, azóta átépített Nyíregyháza vasútállomás felvételi épülete. A MÁV Vasúttervező Vállalat mérnökeként ő tervezte a MÁV Alkalmazottak Első Biztosító és Segélyegyesülete parádi üdülőjét.[26]

Simoncsics József díszlettervező 1945-től több éven át a MÁV tervezője volt. Késmárkon született 1908. szeptember 26-án, és 1992. október 29-én Budapesten halt meg. Graz-ban tanult díszlettervezést, majd a budapesti József nádor Műegyetemen építészmérnöki oklevelet szerzett, azután rendezői tanfolyamot végzett.

Kép forrása: Pajtás, 1958. 12. [13.] évf. 31. sz. pp. 6-7. [ARCANUM]

Zahradniczky János a hűvösvölgyi állomás több forrásban Zahradniczky Istvánként megnevezett tervezője 1953-ban már az abban az évben alakult MÁV Vasúttervező Üzemi Vállalat műszaki tanácsosaként kapott Munkaérdemrendet.[27]

Az állomásokon a csillár- és kandallótervezéssel a MÁV Denke László okleveles gépészmérnök kandalló- és műlakatos üzemét bízta meg.[28]

Az építtető
1948-ban Gerő Ernő közlekedés- és postaügyi miniszter utasította a Magyar Államvasutak Igazgatóságát a Szabadság-hegyi gyermekvasút munkálatainak elvégzésére. Április 11-én a miniszter és Varga László MÁV elnök jelenlétében kitűzték a nyomvonalat, és másnap megkezdődött a vasút építése.

A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 3,2 millió Ft-ot bocsájtott a MÁV rendelkezésére az építésre. Az 1946-ban létrehozott „minisztérium nevének és szervezetének változása ellenére a Közlekedésügyi Minisztérium feladatköre alapjaiban változatlan maradt (a közutak, a hidak, a belső vámok, a közüzemi kőbányák, a közúti járművek, a közforgalmú, a korlátolt közforgalmú és saját használatú vasutak, a posta, a távíró, a távbeszélő, a rádió, a hajózás és a légi közlekedés ügyei). Ellátta a Magyar Nemzeti Szabadkikötő, a Tengerhajózási Vállalat és az IBUSZ Rt. felügyeletét, 1950–1951 között a vízügy, illetve 1948–1964 között az idegenforgalom irányításának teendőit is.”[29]

Gyermekvasút (Úttörővasút). (1977)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 18273; adományozó: Saly Noémi]

Tulajdonosok, üzemeltetés
Az 1868-ban, akkor még Magyar Királyi Államvasutak néven alapított Magyar Államvasutak nemcsak építője, hanem a kisvasút megépítése óta annak üzemeltetője is. A gyermekekkel kapcsolatos nevelői, szervezési feladatokat 1957-től az Úttörőszövetség látta el. 1990-ben azonban kivonultak ezen üzemeltetői feladatokból, s „a MÁV felnőtt dolgozóira hárult a gyermekek szabadidős programjainak a felügyelete” is.[30]

A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút a maga nemében egyedülálló, a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el – ezzel be is került a Guinness Rekordok Könyvébe 2015-ben. A vasúti ismereteket a gyerekek tanfolyamon sajátítják el. Tantárgyaik között szerepelnek a távközlő- és biztosítóberendezések, jelzési ismeretek, forgalmi ismeretek, kereskedelem, helyismeret. 1995-ben jegyezték be a Gyermekvasútért Alapítványt a MÁV, a Baráti Kör az Úttörővasútért és a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal részvételével.[31]

A Gyermekvasút (Úttörővasút) végállomása. (1973)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 88062; adományozó: Urbán Tamás]

A vasút megnyitásakor az első szerelvény egy motorkocsiból és két személyszállító pótkocsiból állt. A piros színű, később Kis-Pirinek becézett Camot 001 pályaszámú motorkocsit és a Cax 501, 502 psz. pótkocsikat az újpesti Nagy Géza Karosszériagyára készítette. A várható forgalom nagysága miatt már a megnyitóra a Lillafüredi Állami Erdei Vasutaktól kértek kölcsön egy szerelvényt, de Békéscsabáról is érkeztek járművek. A második szakasz átadása után 1 évig olajtüzelésű gőzmozdonyok is közlekedtek a vonalon. A teljes vonal megnyitására a Ganz-MÁVAG 2 motor- és 4 mellékkocsit gyártott az Úttörővasút számára. A 73 év alatt több járműbeszerzés és modernizálás történt. A meglévő, felújított régi járművek nosztalgiakocsiként közlekednek.[32]

A biztosítóberendezések tekintetében a vasút építésekor más-más típusú berendezést szereltek fel az állomásokon az oktatás érdekében.[33]

Egyéb hírek, kis színesek a vasúthoz kapcsolódóan
A vasutat már építésekor felkeresték a hazánkba látogató külföldi delegációk vendégei. A vasútvonal elkészültét a hazánkban tartott 1949-es Világifjúsági Találkozóra időzítették, ahol a delegációk tagjait az Úttörővárosban (Csillebércen) szállásolták el. Az akkori kormány és a vasúttársaság szívesen mutatta be külföldi vendégeinek a vasutat. De neves művészek sem hagyták ki a vonaton való utazást. A híres vendégek bejegyzései a vasút vendégkönyveiben követhetők nyomon.

Számos gyerekvasutas később a nagyvasutat választotta. A MÁV felsővezetői közül néhányan az Úttörővasúton kezdték a vasutas életet: Dr. Bessenyei Gábor főosztályvezető 1954-ben végezte el a tanfolyamot; Pál József, aki szintén a MÁV főosztályvezetője volt, 1948-tól 1954-ig teljesített szolgálatot az úttörővasúton. Dr. Várszegi Gyula későbbi MÁV vezérigazgató a második tanfolyamra járt, s 1948–1950 között volt úttörővasutas.[34] Napjaink közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, Mosóczi László 1969-ben, tízévesen kezdte el a tanfolyamot, s 1974-ig szolgált az Úttörővasúton. De színészeket, közéleti embereket is találunk az egykori Úttőrővasutasok között, mint Novotny Zoltán sportriportert, Haumann Péter színészt, Kovács Attilát, az Operaház zenekari tagját, vagy éppen Szabó István filmrendezőt. Volt a vasútnál zenekar, énekkar és vasútmodellező szakkör is.[35] A 10 éves évfordulóra kisfilmet is forgattak az úttörővasútról A mosoly vonata címmel.[36]

A mosoly vonata (1957)
Videó forrása: YOUTUBE [Zsolt Lovas]

Nem elhanyagolható a vasút vonalvezetése sem a budai hegyekben, hiszen azonkívül, hogy gyönyörű, erdei környezetben közlekedik, számos, turisták által kedvelt hely elérhető az egyes állomásokról. A vasút egész évben működik, szeptember elejétől április végéig hétfői tanítási napokon van csak üzemszünet. Előre meghirdetett napokon nosztalgiavonatokat is forgalomba állítanak, illetve van lehetőség különkocsikat bérelni különböző rendezvényekre. Az évek során több program is hagyománnyá vált a kisvasúton, így van nappali és éjszakai teljesítménytúra, toborzó nyílt napok, Gyermeknap, Mikulásnap, vagy az egykori úttörő- és gyermekvasutasok szolgálatellátásával zajló Nosztalgianap.