Bem rakpart 52. lakóház

Az egykori Margit rakparton álló, háromemeletes, neobarokk épület folyamparti homlokzata 3+1+3 tengelyes. A középső tengely rizalitként előrelép, és két széle, valamint a teljes homlokzat két széle is falsávokkal és pilaszterekkel hangsúlyozott.

A kváderozott földszint középső tengelyében nyílik a portál, ami fölött stukkódíszek találhatók. Az egyenes lezárású ablakokat zárókő hangsúlyozza.

Osztópárkány fölött következik a piano nobile (kiemelt szint). Itt a szélső tengelyekben keretes-szemöldökös ablakok és keretes-szegmensíves oromzatos ablakok váltják egymást. A középső tengely páros nyílását tört háromszögű oromzat zárja, benne stukkó címerrel. Elképzelhető, hogy az itt kialakított erkély az utókor műve, mert modern konzolok tartják, és a vasrács is meglehetősen modern ízű.

A második emeleti ablakok keretes-szemöldökösek, a rizalit tengelyben pedig keretes, tört szegmensíves oromzatú lezárás látható. A második emeletet a harmadik emelettől osztópárkány választja el, mely egyben a legfelső ablakok könyöklőpárkánya is. Itt valamennyi ablak keretes-szemöldökös. A külső tengelyek között meglehetősen lapos (jelzésszerű) aedikulák nyílnak. Fenn, a kompozíciót díszítetlen koronázó párkány zárja.

A kapualj síkfödémű. Az oldalfalakat falsávok és tükrök tagolják, felső részükön maszkos és groteszkes stukkó díszekkel. Fenn fogsoros párkány húzódik. A lépcsőkorlát megjelenésében lehet, hogy eredeti. A függőfolyosós rendszerű udvar falain nem látható ornamentika.

Az épületről építés korabeli tervdokumentáció, és telekkönyvi betét sem maradt fenn, de a Budapesti Czím- és Lakjegyzék alapján következtetve 1900 körül épült.

Itt lakott Holtzspach Aurél építési vállalkozó, a Holtzspach és Hermann cég tulajdonosa és a Magyar Rabitz Vállalat vezetője.1 Előbbi cég volt a kivitelezője például a zentai gimnáziumnak (épült 1906-ban).2

Itt lakott továbbá Grentzner Alajos kárpitos és díszítő, iroda- és lakberendezési vállalkozó3, aki a Koronás Arany Érdemkereszt kitüntetettje volt 1917-ben.4 Felesége, Grentzner Rozália okleveles tanítónő volt.

Ludvig János, a Királyi Kúria bírója is e házban lakott.

E ház lakója volt Szeszlér Sándor (1860-1915) műépítész is. Pályafutását Hauszmann Alajos irodájában kezdte. Főleg kiállítási épületeket tervezett (például az 1896-os millenniumi kiállításon, vagy az 1902-es pozsonyi mezőgazdasági kiállításon).5

Frőhlich Vilmos szénnagykereskedő, a neves író-költő Heltai Jenő második apósának neve is szerepel a ház egykori lakosainak jegyzékében.

Az épület 1904-től több mint egy évtizedig Magyarország legrégibb bankjának, az 1840-ben alapított Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak a tulajdonában volt. Az intézmény főépülete a mai Széchenyi tér 1. alatti, Alpár Ignác és Quittner Zsigmond tervezte műalkotás volt. (Abban az épületben ma a Belügyminisztérium működik.) A Bank alapítói között volt számos vagyonos zsidó kereskedőn kívül gróf Széchenyi István is.6

1. https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/39339/
2. http://szamattila.blogspot.hu/2011/11/zentai-kirandulasunk-kepei-2011-szept.html
3. http://gyujtemeny.kiscellimuzeum.hu/gyujtemeny/szamla/741
4. http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/minisztertanacsi-jegyzokonyvek-1867-1944/adatlap/60054
5. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szeszl%C3%A9r_S%C3%A1ndor
6. https://hu.wikipedia.org/wiki/Pesti_Magyar_Kereskedelmi_Bank