Városi séták 2024

A Flórián tér környékének mai arculatát a 60-as, 70-es, 80-as években kiépült lakótelep határozza meg. Ám a hatalmas panelépületek árnyékában több város húzódik meg: felfedezhetjük az ókori Aquincum, a középkori Buda, a koraújkori Óbuda és a háború előtti Budapest emlékeit is. Tartsatok velünk egy különleges sétára, ahol Zubreczki Dávid építészeti mesemondó és Bordás Péter, a BORD Építész Stúdió alapítója, YBL-díjas építész mutatja be, hogyan él együtt a későmodern örökség az elmúlt századok építészetével. A séta a BORD Építész Stúdió, a Budapest100 idei támogatójának szervezésében valósul meg.

A hatalom térfoglalása; a bővülés igénye egy felsőfokú intézményben és a minőségi lakhatás megjelenése a Gellért-hegyen, valamint emlékezés egy ikonikus bulizóhelyre.

A hatalom térfoglalása; a bővülés igénye egy felsőfokú intézményben és a minőségi lakhatás megjelenése a Gellért-hegyen, valamint emlékezés egy ikonikus bulizóhelyre.

Újlipótváros északi részén az elmúlt évtizedek mindegyike nyomot hagyott. Az így kialakult izgalmas építészeti kavalkádban a ‘70-es évekbe utazunk, de néha átkukucskálunk más időkbe is. Megismerjük, hogyan formálódott a városrész, mit vettek el és adtak a területnek a gulyáskommunizmus évei és felfedezzük, milyen rejtett kincsek bújnak meg az épületek között. Kiderül, hogy lehet-e izgalmas egy lakótelep, majd a séta végén megcsodálunk egy brutalista épületet teljes valójában.

Újlipótváros északi részén az elmúlt évtizedek mindegyike nyomot hagyott. Az így kialakult izgalmas építészeti kavalkádban a ‘70-es évekbe utazunk, de néha átkukucskálunk más időkbe is. Megismerjük, hogyan formálódott a városrész, mit vettek el és adtak a területnek a gulyáskommunizmus évei és felfedezzük, milyen rejtett kincsek bújnak meg az épületek között. Kiderül, hogy lehet-e izgalmas egy lakótelep, majd a séta végén megcsodálunk egy brutalista épületet teljes valójában.

Az 1910-es évek első felében épült “átmeneti” kislakásos telepet 1978-ban bontották el végleg, s a helyén megkezdődött a Gyöngyösi úti lakótelep kialakítása. A séta során bemutatjuk a tágabb értelemben vett Tripoliszt, kitekintéssel az egykori Váci úti gyárfolyosóra és a Hajógyár megbízásából épült Faludi utca 4-6.-ra, valamint a Gyöngyösi utcai lakótelepre.

Minden panel lakótelep egyformának tűnik, mégis mindegyiknek vannak egyedi vonásai, ami az építészeti megoldásokon túlmutatóan az ott élő emberekhez kapcsolódik. A séta az Újhegyi lakótelep példáján keresztül mutatja be a szocialista időszak városépítészetét, a lakótelep adta értékeket, lakótelepi életet.

Minden panel lakótelep egyformának tűnik, mégis mindegyiknek vannak egyedi vonásai, ami az építészeti megoldásokon túlmutatóan az ott élő emberekhez kapcsolódik. A séta az Újhegyi lakótelep példáján keresztül mutatja be a szocialista időszak városépítészetét, a lakótelep adta értékeket, lakótelepi életet.

Óbuda hosszú története során számos kiváló írónak és költőnek volt az otthona, ihletője. Az Óbudai Múzeum új tematikus sétája az itt korábban élt írók lakhelyeit, valamint az életükhöz, munkájukhoz kapcsolódó helyszíneket mutatja be. A program szorosan kötődik a múzeum írókat bemutató időszaki kiállításához.

Az Országút és Víziváros határán az infrastruktúra-fejlesztés végigkísérte a hetvenes éveket. A sétán három meghatározó közlekedési csomópont (Széll Kálmán tér – Batthyány tér – Margit híd) által közrefogott területet bejárva fedezzük fel a korszakban átalakuló térhasználatot, a városszövetben megjelenő új épületeket.

Az Országút és Víziváros határán az infrastruktúra-fejlesztés végigkísérte a hetvenes éveket. A sétán három meghatározó közlekedési csomópont (Széll Kálmán tér – Batthyány tér – Margit híd) által közrefogott területet bejárva fedezzük fel a korszakban átalakuló térhasználatot, a városszövetben megjelenő új épületeket.

A séta a józsefvárosi Losonci tér környékéről szól, ahol lakom. Az itteni városszövet a korszakok izgalmas rétegződése: található itt több tipikus gangos lakóépület, rengeteg panel és beton, valamint népszerű kortárs épület is.

A séta a józsefvárosi Losonci tér környékéről szól, ahol lakom. Az itteni városszövet a korszakok izgalmas rétegződése: található itt több tipikus gangos lakóépület, rengeteg panel és beton, valamint népszerű kortárs épület is.

Ismerjük meg Budapest történetének egy „világos”, vagy még inkább „világító” korszakát, azaz a városképet sokáig meghatározó neonosítást. De mi is az a neon? Hol találkozhatunk még velük? Vajon tényleg mindenki a fényes oldalát látta ennek a reklámozó trendnek? Készülnek-e még újak és mi lesz a régiek sorsa? Hogy került a szocializmusban az amerikai titkosszolgálat „irodája” Budapestre? Derítsük ki együtt! A séta a pesti belvárosban zajlik, akadálymentes terepen.

A sétán szó lesz a II. világháborús pusztítást követő régészeti feltárásokról, a korábban itt álló domonkos templomról és kolostorról, a Miklós-torony hányatott történetéről és a jezsuita akadémiáról. A történeti kitekintést követően szó esik a Hilton városképi illeszkedésről, későbbi át- és ráépítésekről és fővárosi védettségről.

A sétán szó lesz a II. világháborús pusztítást követő régészeti feltárásokról, a korábban itt álló domonkos templomról és kolostorról, a Miklós-torony hányatott történetéről és a jezsuita akadémiáról. A történeti kitekintést követően szó esik a Hilton városképi illeszkedésről, későbbi át- és ráépítésekről és fővárosi védettségről.

A római kori Alsó-Pannonia provincia fővárosát, Aquincumot idestova több mint 130 éve kutatják a régészek. A komplexum szíve a 6000 fős legio tábora volt a mai Flórián téren és közvetlen környezetében, amelyet a ‘70-es évekbeli építkezések intenzíven érintettek. A séta során bejárjuk a tábor látszó és nem látszó épületmaradványait, megnézzük védműveit, és az is kiderül, mi az a tetraplyon.

“Itt van a város, vagyunk lakói”: mi és a versekben, dalokban elmesélt történetek. Találkozunk a Mechwart téren, az ideális fél 1 pedig nem múlik el. No és mi? Maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk? Hogyan és meddig visszük magunkkal a hetvenes évek örökségét és az akkori Budapestet?

“Itt van a város, vagyunk lakói”: mi és a versekben, dalokban elmesélt történetek. Találkozunk a Mechwart téren, az ideális fél 1 pedig nem múlik el. No és mi? Maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk? Hogyan és meddig visszük magunkkal a hetvenes évek örökségét és az akkori Budapestet?

Hogyan töltötte a városban szabadidejét a Kádár-kor embere? Várostörténeti sétánkon ennek nyomába eredünk! Lesz szó ikonikus presszókról, áruházakról, régi reklámokról és meglátogatjuk a nyolcadik kerület ‘70-es években épült lakótelepeit is.

Ez a séta a „Neonfényes Budapest – Pesti séta” párja a budai oldalon, illetve a „Fény és árnyék” séták része. Megismerkedünk a neonosítási lázzal, a neonvilágítás rövid történetével, valamint a megkerülhetetlen neonperekkel, miközben felkeresünk pár, még megmaradt budai feliratot és reklámot. A séta akadálymentes, de helyenként enyhe emelkedőre/lejtőre kell számítani.

A Nyugati tértől a Vörösmarty térig tartó séta során több mint 100 év emlékeire felfűzve járjuk végig a Lipótvárost. Szó lesz arról, hogyan alakulnak a közlekedési és kereskedelmi központok a városfejlődéssel együtt; hogyan ékelődtek be az 1970-es évek jelentős épületei a történeti városszövetbe, és mi az, ami már tényleg csak a föld alatt fedezhető fel.

A Nyugati tértől a Vörösmarty térig tartó séta során több mint 100 év emlékeire felfűzve járjuk végig a Lipótvárost. Szó lesz arról, hogyan alakulnak a közlekedési és kereskedelmi központok a városfejlődéssel együtt; hogyan ékelődtek be az 1970-es évek jelentős épületei a történeti városszövetbe, és mi az, ami már tényleg csak a föld alatt fedezhető fel.

A séta során érintjük sokezer újpalotai gyerek mesés házait: a Kék Óvodát, a Piros és Lila Iskolát; a művelődési ház hiányát pótló, fontos ifjúsági helyszíneket. Fény derül rá, hogy milyen élet volt a szárítóhelyiségekben, hogyan lett jégpálya az iskola kertjében, vagy épp koncert az óvoda tetején.

Az Óbudai Szabadidőpark (hajdanán: Barátság Park) vadregényes helyszíne sok titkot rejt. Az egykori temetőben valaha „Mágnás” Elza sírköve állt, ma itt szabadidőparkot találunk, amely sokáig nyári táboroknak adott helyet. A parkban sétálva felidézhetjük a temető történetét éppúgy, mint a nyári napközis úttörőtáborok működését.

Bár az Árnyas út 15. szám alatti, különleges lakóház tavaly ünnepelte 50. születésnapját, a környezetében nem ritkák a közel kétszáz éves épületek sem. Városi sétánkon meglátogatunk egy egykori nyaralót, egy romantikus kápolnát, és szó esik majd békéről és háborúról...

Ezen a sétán látni fogjuk Budapest történetének „sötét oldalát”, rátekintünk (szó szerint is) a ‘70-esévekhez köthető pár emlékezetesebb bűntényre és azok helyszínére, szó lesz hétköznapi emberek nem egyszer hajmeresztő tetteiről, és a sokszereplős szervezett bűnözésről is. Figyelem! A séta többször felidéz élet elleni bűncselekményeket, amelyeket nem egyszer gyermekek ellen követtek el. Ezek, illetve a szexuális jellegű bűntények miatt a séta 16 éven aluliak számára nem ajánlott, még szülői kísérettel sem. A séta nem akadálymentes.

Ahogy a Van hely a városnak a természetben? "Lakásszövetkezet" és "lakozási szerződés" című, Kis-Sváb-hegyi séta kapcsán, újra a modernizmus értelmezési és megvalósítási lehetőségeiről elmélkedünk. A domonkosok budai kolostora körülbelül akkor jön létre, amikor a mai értelemben vett tudományos tudás, azaz megint csak: a modernizmus átveszi az eszmetörténeti irányítást. A huszadik század második felétől aztán kéz a kézben jár az ideális múlt megőrzésének vágya az utópia vágyával, a mindig újrakezdéssel. De mit őrzünk meg valójában a mindig új jövőnek? Filozófiai ásatás a Várnegyed esztétikai és eszmei rétegeiben. A séta az URBANUM Városkutatási Alapítvány PERIPATOSZ - Élő városi filozófia programjaihoz kapcsolódik.

Sokan máig “Rákosborzasztónak” hívják a belvárostól távoli, nehezen megközelíthető peremkerületet. De valóban az? Egy vidám, szemléletformáló, múltidéző helytörténeti sétára invitáljuk az érdeklődőket a XVII. kerületbe, ahol a Sima utca göröngyös, a Göröngyös pedig sima, s ahol még a helyiek se mind tudják, hogy például mi az ELÁG, a FATUSKÓ, vagy hogyan került Filipszki a tévébe… Ha te tudod, akkor gyere el és mesélj te is a rákosmenti emlékeidről, ha pedig nem tudod, akkor azért gyere el! A részvétel alsó korhatára 10 év.

Egy mára eltűnt városrész bemutatásán és '70-es évekbeli lebontásán keresztül ismerkedünk a ‘70-es évek városfejlesztési irányaival. Szó lesz a Tripolisz híres szülötteiről, miközben bejárjuk az emlékparkot, megtekintjük a templomot, és betekintést kapunk a József Attila Művelődési Központ működésébe, funkcióiba és átépítésébe.

A Budai Vár történelmi lakónegyedében sétálgatni felér egy időutazással, és miközben az utcákon kalandozunk, megcsodálhatjuk a barokk építészet olyan sajátos stílusjegyeit, mint a hagyma- vagy a gúlasisakos torony, a gazdagon faragott kődíszek és a színes homlokzatok a vöröstől a kékig. Mindeközben olyan paloták között kalandozhatunk, ahol egykor Esterházyak, Habsburgok, Széchenyiek, Hunyadyak és Jankovichok éltek. A II. világháborúban sok lakóház elpusztult, amit modern felfogásban építettek újjá. Sétánk során ezeket az épületeket is megcsodáljuk.

A séta során elemezzük Pintér Béla építész szállodaépítési koncepcióját. Vajon miért okozott kihívást a 70-es években ide építkezni? Megnézzük a néhai domonkos templom, a jezsuita kollégium, a Miklós-torony és a Mátyás-korabeli iskola emlékeit. Megvizsgáljuk, hogyan lehet meglévő homlokzat mögé szállodát építeni, modern szállodába templomtornyot beépíteni és létező épületen új bejáratot nyitni. Megnézzük, mi került felszínre a szállodaépítést megelőző ásatások során. Elmeséljük azt is, milyen hírességeket vonzott a szálloda a 70-es években.

A séta során elemezzük Pintér Béla építész szállodaépítési koncepcióját. Vajon miért okozott kihívást a 70-es években ide építkezni? Megnézzük a néhai domonkos templom, a jezsuita kollégium, a Miklós-torony és a Mátyás-korabeli iskola emlékeit. Megvizsgáljuk, hogyan lehet meglévő homlokzat mögé szállodát építeni, modern szállodába templomtornyot beépíteni és létező épületen új bejáratot nyitni. Megnézzük, mi került felszínre a szállodaépítést megelőző ásatások során. Elmeséljük azt is, milyen hírességeket vonzott a szálloda a 70-es években.

A szocialista időszakban nőkről elnevezett utcákon teszünk sétát Józsefvárosban. Hámán Kató, Koltói Anna és társaik élettörténetén keresztül megnézzük, mi motiválhatta az utcanévadásokat a rendszerváltás előtt és után. Mennyire voltak láthatóak ezek a nők akkor és ma? A séta végén megszavazzuk, kinek a nevét látnánk szívesen a lakcímkártyánkon.

A Kiscelli Múzeum nagy sikerű időszaki kiállítása után most ismét sétálunk a Széll Kálmán téren. Az 1970-es évek talán legikonikusabb budapesti épülete az akkori Moszkva térre épült metrókijárati épület. Sétánkon e körül az épület körül fogunk mi is legyeskedni, és közben feltárjuk a tér különböző korszakait. Választ kapunk arra, miért ennyire változatos errefelé a domborzat, megkeressük a tér valódi határait, mesélünk majd téglagyárosokról és sportolókról és természetesen a randevúóráról is.

A Budai Várban a Történelem a középkortól számtalan rétegben találkozik a Mával, azaz a kortárs évtizedekkel. Régészet és újjáépítés, replikák és a modern, ahogy azt 50 éve elképzelték... Egészen mást gondoltak – és építettek – 50 éve és 5 éve. Középkoriasítás és visszaépítés, illeszkedés és visszaálmodás, az aktuális korszellem és az avuló anyagok örök építészeti dilemmái a Budai Várban.

Újpalota Budapest egyik legnagyobb lakótelepe, panelházai a 70-es években épültek fel. A telep sajátossága más lakótelepekkel szemben, hogy a házak nem csak a zöldfelületek között szétszórtan helyezkednek el, hanem a főbb utcák határozottabb térfalakkal határoltak, közöttük a hagyományos városi élet színtereit igyekeztek megteremteni a tervezők. A séta során megismerkedünk a lakótelep történetével és jelenével, a városnézést korabeli filmrészletek is színesítik majd.