Programs of the house

Ady Endre út 73-75. [Ady Endre Református Általános Iskola]

  • Architect:

    Novák Ede , Barát Béla
  • Built:

    1912, 1913
  • Build by:

    Budapest Székesfőváros
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    iskola
  • Researched:

    2012
  • Research:

    Lelkes Szilvia

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A kispesti képviselőtestület 1911-ben határozott úgy, hogy szükséges új, állami polgári iskolák létrehozása mind a fiúk, mind a lányok számára. Az év szeptemberében Gyulai István vezetésével elindul a tanítás a Kispesti Állami Polgári Leányiskolában, egyelőre még csak bérelt termekben a Petőfi utcai iskola tornatermében és az egyik tantermében. A tornaterem hideg, fáznak a tanárok és tanulók, de a nehéz körülmények ellenére két osztállyal kezdetét veszi az oktatás.


Kispest, Sárkány utcai magyar királyi állami polgári leányiskola (1937)
Kép forrása: Zempléni Múzeum [HUNGARICANA] [leltári szám: 0151189]

Még ebben az évben a képviselőtestület úgy dönt, hogy megveszi a Sárkány utca (a mai Ady Endre út) és Árpád utca sarkán álló 904 négyszögöles telket Weil Bernáttól és Köller Jánostól. Az új iskolaépület tervezésével Barát Béla és Novák Ede műépítészeket bízták meg és 1912 tavaszán kezdetét veszi az építkezés.[1] 1913 szeptemberében avatták fel az I. számú Sárkány utcai Állami Polgári Leányiskolát. Az akkoriban igen modernek számító emeletes, 3 tanteremmel, 17 szertárral és tornateremmel rendelkező épület már ideális körülményeket biztosított az iskola akkor 494 tanulójának.[2]

Az iskola 1913-ban kiadott értesítője részletesen bemutatja az épületet és magát az építkezést.[3] Az épület három, egymással szerves összeköttetésben álló főrészre volt tagolva. A Sárkány utcáról nyíló főbejárattal rendelkező főépület magába foglalta a főlépcsőházak, az előszobával rendelkező igazgatói irodát, a tanácstermet a tanári könyvtárral, valamint az összes tantermet, előadótermet és szertárakat, a kézimunka- és rajz­termet. A helyiségeket három emeletsoron: a magas földszinten, az I. és a II. emeleten osztották el, minden helyiség tágas és világos volt, és mindegyiket közvetlenül a széles és jól megvilágított folyosóról lehetett megközelíteni.

Az igazgatói lakóépület főhomlokzata szintén a Sárkány utcára nézett, oldalhomlokzata az Áprád utcára. Az egyemeletes épületrész alacsony földszintjén helyezték el az intézeti fa- és szénraktárt, valamint egy szoba-konyha-kamrából álló „szolgalakást”, de itt kapott helyet a mosókonyha és az igazgató pincéje is. Az emeleten alakították ki az igazgatói lakást, mely négy modern szobából állt, három a Sárkány utca felé nézett, egy pedig az udvar felé. A lakás előszobával, fürdőszobával, konyhával és cselédszobával is rendelkezett, illetve a szükséges mellékhelyiségekkel.


Kép forrása: Gyulai István (szerk.): A Kispesti Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskola II. értesítője az 1913-14. iskolai évről. Kispest, Fischhof Henrik Könyvnyomdája, 1914. p. 4. [ARCANUM]

A két épületrész közötti kapcsolatot egy melléklépcsőház közvetítette, melybe a főhomlokzati mellékbejáron keresztül juthattunk. Ugyanez a mellékbejárő kötötte össze a világos, „impozáns tér­hatású, hatalmas méretű” tornacsarnokot és annak öltöző- és mosdóhelyiségeit is a főépülettel. A tornaterem előtere adott otthont a tornaszerek szertárának, és ebből az előtérből lehetett kijutni az intézet tágas „játszó-udvarára”. De az udvar nemcsak innen, hanem a a főlépcsőházból, illetve az akkori Nagy Sándor utcából is egyenesen megközelíthető volt, utóbbi irányból egy kombinált kocsi- és gyalogosbejáró kapun át.

Minden épületrész falazatához homoktéglát használtak. A tantermeket, szertárakat, munkatermeket és a tornatermet hajópadlóval burkolták, az igazgatói és tanári helyiségek, valamint az igazgatói lakást „amerikai padló” borította. A raktárak és pincék betonpadlót kaptak, a kapualj és a folyosók terrazzóval lettek burkolva. „A lépcsők finom kivi­telű műkőből készültek.” Külön villamos üzemű teherfelvonó szolgált a fa és szén emeletekre való szállítására.


Szemelvény forrása: Gyulai István (szerk.): A Kispesti Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskola II. értesítője az 1913-14. iskolai évről. Kispest, Fischhof Henrik Könyvnyomdája, 1914. p. 70. [ARCANUM]

 

| „Az épület külseje egyszerűségével, nyugodt homlokzatával kifejezésre igyekszik juttatni a célt, amelyet szolgál. Tisztára az alaprajzból épül fel, s ez a felépítés érvényre jut a főépület tago­zásában is, amely tantermek szerint megállapított ritmust követ. 3—3 ablakonkint, szóval tantermenként váltakoznak a ki- és be­ugrások, amelyek csekély méretűek ugyan, de elegendőek ahhoz, hogy kellemes, a szemnek jóleső tagozást mutassanak. Az épület architektúrája különben teljesen modern, sima. A földszint lábazat- szerüen nyers homoktéglával van kiképezve, alul erős tagozású, durván megdolgozott sóskúti és borosjenői kőből kevert postamenssel. E fölött a két emelet hatalmas ablakai, amelyek az iskola minden helyiségének rendkívül gazdag megvilágítottságát kívülről is kifejezésre juttatják, sima pillérek közé vannak fogva; e pillérek részint vakoltak, részint nyers homoktéglából falazottak. Fenn az épületet egyszerűen tagolt, helyenkint fogrovattal élénkített sima koronázópárkány szegélyezi, amelynek nyugodt vizirányos vonala csak a középső kiugrásnál szakad meg, amely — a főbejárat és az épület főaxisának hangsúlyozása céljából — valamivel kiemel­kedik. A főpárkányt felül erős kiugrású, tehát erőteljes árnyék­hatást és festőiességet kölcsönző kazettázott fapárkány zárja le. A tető egyszerű, nyugodt, csak helyenkint szakítja meg néhány orom és padlásablak. A kémények nyerstéglából vannak falazva s cseréppel lefödve. Az udvari homlokzat egyszerű, vakolt kiképzést nyert, homoktégla lábazattal. A többi épületrész, az igazgatói lakó­épület és a tornacsarnok, a főépülethez hasonló kiképzést nyert. Az igazgató udvarát az utca felől kőlábazatba erősített vaskerítés, az iskolaudvart pedig tömör falazott kerítés határolja el.”


Kép forrása: Gyulai István (szerk.): A Kispesti Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskola II. értesítője az 1913-14. iskolai évről. Kispest, Fischhof Henrik Könyvnyomdája, 1914. p. 30. [ARCANUM]

Az értesítő kitér arra is, hogy a tervezők minden fölösleges díszt kerültek. Néhány oromrozettát, parapetbetétet, vas virágtartót és zászlótartóhüvelyet leszámítva az egyetlen nagyobb szobrászati dísze az épületnek Magyarország címere lett. A címert kétoldalt amorettek (szárnyas gyermekalakok) szegélyezték, kik virágfüzérrel övezik a címerpajszot. A műkőcsoport alatt kapott helyet az intézet címe, „markáns dűlt betűkből összeállítva”. Színek terén az összhangra, harmóniára és diszkrécióra dörekedtek: a szürke homoktéglát és vöröses kőfalazatot „sárgás, nyugodt tónusú” vakolatszínnel társították, a fapárkányokat és csatornákat barnászöldre pácolták, az ablakokat zöldre festették, a tető élénk piros színt kapott.

| „Az iskolában kereskedelmi tanfolyamokat is szerveznek. A tanárok lelkesen dolgoznak, a leányok igyekeznek jól tanulni, bár voltak olyanok is, akiknek szorgalma »csekély«, illetve »hanyatló«. A 30-as évek közepétől Gyulai Istvánt Szépné Harrach Mária váltja az igazgatói székben. Önképzőkör, Ifjúsági Sportkör szerveződik.”[4]

Képek forrása: Gyulai István (szerk.): A Kispesti Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskola II. értesítője az 1913-14. iskolai évről. Kispest, Fischhof Henrik Könyvnyomdája, 1914. p. 30. [ARCANUM]

1945 után az addig négyosztályos általános iskola nyolcosztályos válik, 1960-tól pedig a szeparált oktatást felváltja a koedukált oktatás, tehát az intézménybe fiúk és lányok vegyesen járhatnak. A nyolcvanas évekre a megnövekedett tanulólétszám az iskola átépítését igényelte. Az új épületrészt 1982-ben adták át, napjainkban a felső emeleti helyiségeiben működik a Kispesti Zeneiskola néhány tanterme.[5]

Events of the house