Albertfalvai OTI-telep lakóház

Vass József népjóléti miniszterként fontosnak tartotta a szociális lakásépítést, és hasznos volt számára államtitkára, Dréhr Imre jelentős helyismerete, aki telkeket javasolt megvásárlásra. A gyors munkákat követően, 1929. év végén már be is költözhettek az első lakók a sorházi lakásokba. A közeli talajvíz miatt nem épültek pincék, csak az ezeket helyettesítő kamrák. Később a munkálatok kifizetésének a hiánya miatt indult a Dréhr-ügy, amelynek jelentős sajtóvisszhangja volt.

Az Országos Társadalombiztosító Intézet
A társadalombiztosító rendszer átalakítása során 1927-ben hozták létre az Országos Társadalombiztosító Intézetet, amely Vass József népjóléti miniszter nevéhez fűződik. Egy 1928-ban bevezetett törvényi intézkedés alapján lehetősége volt a biztosítóintézeteknek arra, hogy a tartalékalapjuk 30%-át építkezésekbe fektessék. Az Országos Társadalombiztosító Intézet élt a lehetőséggel, így az albertfalvai építkezéseket is ebből támogatta. Az Országos Társadalombiztosító Intézet által ellátott feladatok az 1950-es évektől a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ irányítása alá kerültek.[1]

_{Szemelvény forrása: Uj-Somogy, 1928. 10. évf. 268. sz, p. 3. [ARCANUM]}

A Dréhr-ügy
A jogász végzettségű Dréhr Imre Vass Józseftől politikai államtitkári lehetőséget kapott 1926-ban. Dréhr Imre a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke volt 1926-tól 1930-ig, ebben az időszakban stadionépítési törekvései voltak.[2] Vass József népjóléti miniszterként a szociális lakásépítésre helyezte figyelmét, így Dréhr törekvései nem valósulhattak meg, de a népjóléti miniszter államtitkáraként jelentős helyismerettel rendelkezett, így az általa javasolt telkek kerültek megvásárlásra.[3] A kiválasztott telek az Építész utca, Vegyész utca, Fegyvernek utca és Karcag utca által határolt terület volt, amelynek előnyei közé tartozott, hogy tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető, mégsem központi helyzetű. A telkeket a megszavazott törvényjavaslat miatt meg tudta venni az Országos Társadalombiztosító Intézet, azonban további hitelt is fel kellett vennie. Az építkezéssel járó költségeket Vass József Dréhr Imre kezébe adta.[4]

_{Albertfalva, Karcag utca. (1935)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 9390; adományozó: Fortepan]}

Az 1929-es év végén már beköltözhettek az első lakók a lakásokba. Ehhez hozzájárult az is, hogy nem épültek pincék a lakásokhoz a közeli talajvíz miatt, az ezeket helyettesítő tárolókat pedig gyorsan fel tudták építeni.[5] Az ellenzéki képviselők bírálták az építkezések menetét, költséges befektetésnek ítélték, valamint kritikával illették, hogy a beruházás verseny nélkül került a vállalatokhoz, akik további alvállalkozóknak adták ki a munkát.[6][7] Később a munkálatok kifizetésének a hiánya is hozzátett az ügy kivizsgálásához, amelynek jelentős sajtóvisszhangja lett abban az időben.[8] A sikkasztással vádolt Dréhr Imre tárgyalása 1936-ban ért véget, amikor három és fél év fegyházbüntetésre ítélték. Az elsőfokú ítélet napján öngyilkosságot hajtott végre nyugtatók, altatók bevételével.[9]

Az albertfalvai lakótelep
Az albertfalvai lakótelep kisvárosias és jellemzően zártsorú beépítésű terület.[10] A lakótelep központi eleme az Abádi tér, amely fásított közkertként jelenik meg a tervlapokon. A Levelibéka játszóteret is magába foglaló téren emlékművet állítottak 2015-ben a tervezők és a híres lakók számára.[11] A lakótelep házai egységes boltívvel rendelkeznek, amely hasonlóságot mutat a szintén budapesti Magdolnavárossal.

_{Az albertfalvai OTI lakótelep területi elrendezése.
Kép forrása: Konczné Theisler Katalin, Nagy Márton DLA, Perényi Tamás DLA: Alacsony, sűrű beépítésű lakóházak. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Lakóépülettervezési Tanszék, Budapest, 2012. p. 185. Tájvédelem.hu}

A lakótelepen földszintes, egy- és kétszintes házak találhatók. Az utcák végein jellemző az egyszintes ház, a Karcag utcában pedig minden ház két emelettel épült fel. A többi ház földszintes, amelyeknél a tetőtér több esetben beépítésre került a lakások alacsony alapterülete miatt. Pince nem épült a lakásokhoz, jellemzően tárolókat építettek a kertekbe.[12] Az épületek boltíves bejárattal rendelkeznek, ablakaikon pedig zsalugáter adja meg az egységes összképet. A legtöbb épületet az elmúlt években felújították, több esetben a bejárati ajtók íve csak díszítőelemként maradt meg, az ajtók és ablakok nem alkalmazkodnak az íves formavilághoz. A lakásokhoz előkert és hátsó kert is tartozik.

_{Szemelvény forrása: A budapesti és a környékbeli távbeszélő-hálózatok előfizetőinek és nyilvános állomásainak betűrendes névsora, 1912. szeptember. Budapesti Magyar Királyi Posta- és Távirdaigazgatóság, Budapest, 1912. p.362. [ARCANUM]}

Egy 2012-ben megjelent rendelet előírásokat fogalmaz meg a lakótelep lakásaival kapcsolatban. Többek között ilyen szabályozás, hogy az előkertben nem engedélyezett a parkolás, építmény nem építhető rá. Előtető, klíma nem helyezhető el a homlokzaton, redőny helyett zsalugáter használható. A hátsó kertekbe szintén nem építhetőek építmények, a már meglévő tárolók nem bővíthetőek. Irányelvként tekinti a rendelet, hogy a „telep arculatához illeszkednie kell” minden átalakítási munkának.[13] Az építkezések után először bérbe adták a lakásokat, majd az 1970-es évektől a lakók kedvezményes áron megvásárolhatták azokat. Elsősorban tisztviselők és értelmiségiek engedhették meg maguknak a lakótelepen található kisvárosias hangulatú lakások bérlését.[14] Jelenleg fővárosi rendeletben védett épületegyüttesnek nyilvánították a lakótelepet.[15]

Az albertfalvai lakótelep bírálata
A Modern Építészet Nemzetközi Szervezete (CIAM) bírálta az elkészült lakótelep lakásait. Ellentervet készítettek annak bemutatására, hogy jobban funkcionáló lakásokat is lehetett volna építeni. Az ellentervet 1932-ben mutatták be, azonban nem került megvalósításra.[16] A Fővárosi Közmunkák Tanácsának mérnöke szintén bírálta a felépített lakásokat. Véleménye szerint a gyárak közé épített lakótelepen nem megfelelő a levegő minősége, valamint az előkészületi munkák (csatornázás, villanybevezetés) költségesebbé tették az építkezést. Ennek következménye pedig a magas lakbérek megfizettetése a lakókkal.[17] A területválasztást is bírálat érte, ugyanis a Duna miatt árvízveszélynek kitett területről volt szó. További problémaként merült fel az építkezés során a közeli talajvíz, ami a lakásokban hamar állapotromláshoz vezet.[18]

Az építészek
Barát Béla (1888-1945) magyar építész, művészeti író, aki lakótelepeket, iskolákat és bérházakat tervezett. Főbb művei közé tartozik az Országos Társadalombiztosító Intézet által támogatott albertfalvai lakótelep (1929-1930), a Rezeda utcai villa (1931), valamint a Georgia-bérház (1935).[19][20]

Novák Ede (1888-1951) magyar építész, aki Barát Bélával a Műegyetemen évfolyamtársakként ismerék meg egymást. Egyetemi évei alatt már különböző tervezőirodák munkatársa volt, a család anyagi támogatásának szükségessége miatt.[21] 1911-ben közös irodát hoztak létre, ahol Novák Ede feladata leginkább az alaprajzok elkészítése volt, Barát Béláé pedig azok művészi részleteinek kidolgozása. A közös irodájuk 1945-ig, Barát Béla haláláig működött. 1945 után Novák Ede állami tervezésekben vett részt. Dolgozott az Építéstudományi Központban, majd a Magasépítési Tervező Intézetben, a Mezőtervnél, a VÁTI-nál, majd a Közti-nél.[22] Közös munkáik közé tartozik a Wekerle-telep két lakóháza, a Napraforgó utcai kísérleti mintatelep, a Georgia-bérház. Az utóbbi bérház sikerének köszönhetően további felkéréseket kaptak: Weiss Manfréd Nyugdíjpénztár, Hungária Gőzmalmok Rt. Nyugdíjpénztára. A Georgia-bérház tervezésével továbbá megkapták a Magyar Építőművészek Szövetsége Mester-díjat.[23] 1933-ban a párizsi kiállításon az építészpáros bérházai nyertek elismerést, amikor egy francia építészlap elegáns alkotásként értékelte a bérházaikat.[24]

_{Emléktábla: Az albertfalvai tisztviselőtelep (2012.09.17)
Videó forrása: YOUTUBE [Televízió Újbuda]}

Híres emberek az albertfalvai lakótelepen
Maróczy Géza magyar sakknagymestert is szálak kötik az albertfalvai OTI lakótelephez. A Prágai-Magyar Hírlapban megjelent cikk szerint: „…a nagymestert otthonában, az albertfalvai OTI-telep egyik kies villájában találtuk, ahol a nyugalom és pihenés óráit tölti családi körben és kedvenc passziójának, a kertészetnek él.”

A cikk a következő világbajnoki rangadó kapcsán kereste meg a mestert, aki vezetőként fog részt venni a bajnokságon.[25]

_{Balról Maróczy Géza családja, valamint tanítványa, Euwe (hátul középen) és felesége társaságában Albertfalván 1933-ban. (A Magyar Sakkhistória fotója.) Kép forrása: Jakobetz László: Hét ország sakkvándora Budapest, 2021. p. 28.}

Tersánszky Józsi Jenő pályafutása joggyakornokként kezdődött, azonban írói munkáiról vált ismertté a magyar irodalomban. Albertfalvai kötődését Rónai László idézi, miszerint „»Kiköltöztem Albertfalva új lakótelepére – írja a Nagy árnyakról bizalmasan című könyvében –, csónakot gyártottam s Dunára jártam vele, a Velencei-tóra bicikliztem, oda-vissza, napi kilencven és néhány kilométert. Regényt írtam. Kertészkedtem. De közben egy pillanatra sem hagytam abba a zenét.«”[26]

Verbényi István 1985-től 2001-ig volt Albertfalva plébánosa. 1993-ban alapító tagja volt az Albertfalvi Keresztény Társaskörnek, és igazgatója volt a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézetnek.[27] A plébánia felújítása és a Bon Bosco Katolikus Általános Iskola megalapítása is a nevéhez fűződik.[28]

Szemelvény forrása: A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1943. január. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1943. p. 191. [HUNGARICANA]

Az Abádi téren 2015-ben felállított emlékmű megemlékezik a telep építéséről és tervezőiről, valamint néhány ismertebb tisztviselőtelepi lakosról. A felirat tartalmazza Tersánszky Józsi Jenő író, Dr. Verbényi István Albertfalva volt plébánosa, Mályusz Elemér történész, Déri Gabriella operaénekesnő, Udvari Pál festőművész, Gyurmán Dezső orvos-korcsolyabajnok, Karácsony Sándor író, filozófus neveit.[29]