Apáczai Csere János utca 11. egykor Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. székháza

Az Apáczai Csere János utca 11. (régen: Mária Valéria utca) és Vigadó utca 2. saroktelkén már korábban is állhatott egy kis épület, amit irodának használtak. Korabeli iratok szerint itt székelt a Tiszai Vasút Társulat 1888-ban. Ugyanebben az évben itt írták alá a Balatontavi Gőzhajózási Részvényvénytársaság cégbejegyzését. Ez a régi épület már a ma álló ház építése előtt lebontásra került.

Az 1895-ben alapított Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság (MFTR) részvényei, összesen 2 darab. Az 1895. január 24-i kibocsátású, 200 korona (1923-tól 1000 korona, 1926-tól 15 pengő, 1936-tól 1,5 pengő) névértékű részvény sorszáma: 43660. Az 1916. június 27-i 25×200=5000 korona (1923-tól egyenként 1000 korona, 1926-tól egyenként 15 pengő, 1936-tól egyenként 1,5 pengő) névértékű részvény sorszáma: 77576-77600. Magyar, illetve német és francia nyelvűek.
Kép forrása: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum [MUSEUM-DIGITAL] [azonosító: ERT-157]

Az új székház építésére 1910-ben között tervpályázatot írt ki a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság. Országos, titkos, jeligés pályázatot írtak ki, az első három helyezettet kötelezően megnevezve, a további tervekre pedig fenntartották a megvásárlás lehetőségének jogát. A zsűri tagjai között találjuk Alpár Ignácot is, és természetesen a hajózási vállalat akkori vezetőségét is. A beküldött sok pályázat közül négyet díjaztak, az alábbi sorrendben:

1. Kálmán Aladár és Ullmann Gyula terve
2. Baumhorn Lipót terve
3. Jónás Dávid és Jónás Zsigmond terve
4. Gerstler Kálmán terve (megvétel)

A kivitelezés megbízását is az első helyezett Kálmán – Ullmann párosra bízták. Sajnos az eredeti tervrajzok nem maradtak fenn, csak egy 1911-es keltezésű rajz, amely a fűtővezetékek hálózatát mutatja. Ez azonban homlokzati rajzot nem tartalmaz. Az építkezés 1909 végén kezdődött. Az épület a hajózás központi irodaháza számára készült. A 4.-5. emeleten kezdetben panzió működött (ma apartmanoknál hívnánk a helyiségeket, ugyanis több szobával, hallal, konyhával és fürdőszobával is fel voltak szerelve), oda a feljárás a Vigadó utcai oldalról volt lehetséges, míg az irodákat a Mária Valéria utca felől lehetett megközelíteni. A háború után a Belkereskedelmi Minisztérium részére irodákat alakítottak ki a panzió tereiben. 1975-76 során a minisztériumtól a hajózási vállalat vette át ezeket a szinteket is.

Vigadó tér – Apáczai csere János utca – Vigadó utca sarok, a MAHART székház épülete (1961)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 9127, adományozó: UVATERV]

A főbejárat az épület sarkán van, félköríves kiképzése miatt a kapu a Vigadó térre néz. Eredetileg földszint, félemelet, 1-4. emelet volt a szintek beosztása, ma viszont földszint és 1-6. emelet a beosztás, mivel a félemelet és a padlástér is emeletként szerepel. A földszintről az első két emeletre széles, impozáns márványlépcső vezet, a harmadik és negyedik emeletre cementlépcső, a padlástérbe vaslépcső vezet. A legfelső négy szinten kiszolgáló irodák voltak találhatók, míg az igazgatóság az alsóbb szinteket foglalta el. A bejárati forgóajtón belépve pillanthatjuk meg a márványlépcsőt, amely az első pihenőnél kettéválik, és így megy fel az első emeletig. A pihenő feletti ablak ólomkeretes, színes üvegbetétje a hajózás szimbólumát ábrázolja. A második emeletre ugyanígy vezet fel a lépcső.

A földszinten található az egykori kultúrterem, amelynek dupla üvegborítású, acélvázas födémét ma is csodálat övezi. Ennek érdekessége, hogy a napfényt úgy tükrözi, hogy alatta a terem egyenletes megvilágítást nyerjen. Ez a nagyterem a székház által körülölelt udvar egész területét kitölti. A tanácsterem az épület legimpozánsabb kialakítású helyisége. A fala 1,8 méter magasságig pácolt tölgyfa burkolatú, szolid faragással. Ablakai a belső udvarra néznek. Az ötvenes – hatvanas évek fordulóján kerültek bele az égetett technikával készített, faberakásos képek. Ezek a képek a hajózás történetét mutatják be körben a teremben, a hatvanas évekig. A világítás is a környezetbe simúló, mennyezeti és fali bronz lámpatestekkel.

A földszinti ablakokat oszlopok osztják, ezek tégla, illetve kör keresztmetszetűek, és csak kissé emelkednek ki a falsíkból. Az oszlopfők dór jellegűek. Az ablakok a földszinten kovácsoltvas ráccsal felszereltek. A bejárati forgóajtó előtt előtetőt is építettek.

A bejárat felett márványtáblán a MAHART felirat volt olvasható, alatta kisebb betűkkel a rövidítés megfejtése: Magyar Hajózási Részvénytársaság. Az első emeleti ablakok előtt erkély vonul végig, aminek a korlátja zárt, és a tetején stilizált hullámok futnak végig. A második emeleten már egyszerűbb erkély van. Mindkét utca felől egy-egy zászlótartó is látható a bejárat felett. Összesen öt zászlótartót helyeztek el a homlokzaton. A középső zászlórúd mögötti ablak felett helyezték el annak idején az ötágú csillagot, ez természetesen már nincs fent. A harmadik emeleten mindkét utca felé 3-3, erősen kiugratott hajóorr található. Alattuk egy-egy levegőt fújó fej jelképezi a jó szelet, a hajóorr két oldalán egy-egy oceanida egyik kezével a hajóra, másikkal az erkélyre támaszkodik, a testére polip karja tekeredik. Az oceanida mellett még egy-egy delfin is látható. A mögöttük levő ablakok boltívében díszes kagylóalakzat foglal helyet, amely felett kicsi ál-erkély van, korlátját középen női fej díszíti.

Vigadó (Molotov) tér, MAHART székház (1955)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 5300, adományozó: UVATERV]

A ház folyosórendszerét három lépcsőház és három lift egészíti ki – a leghátsó teherliftként szolgál. A székház alatt nagy pincerendszer húzódik. A ház két udvarából az egyik a már említett, teljesen zárt, a másik pedig csak U alakban zárt, és az egykori Belkereskedelmi Minisztérium épületre néz. Eredetileg alacsony nyomású gőzfűtéssel épült fel a ház, a Marabu kazánt 1972-ben bontották el, amikor széntüzelésű kazánnal melegvíz-fűtésesre cserélték a fűtést. Még a nyolcvanas évek végén is az egész épület a hajózás hazai központja volt. Később irodaházzá alakult, ma pedig árulják. A második világháborút szinte sértetlenül vészelte át, így a homlokzati dísze eredeti – kivéve a főbejárat feletti kupolát, ami kisebb, mint az eredeti. A tetőszerkezet héjazata idővel tönkrement, ezért bádogtetőre cserélték a régi cserép és pala borítást. Az 1979-ben megvalósult nagytatarozás során is teljesen meghagyták az eredeti formát.

A MAHART
Az első említés magyar hajózásról egy 1548-as okmányból származik, de a hajózás ennél jóval régebbi. Elsősorban a dunai, ezen belül a Bécs és Pest közötti hajózás volt jelentős. A török kiűzése után lendült fel a hajózás a Pest – Győr – Pozsony – Bécs útvonalon: mezőgazdasági terményeket adtunk, és iparcikkeket kaptunk. A Tisza forgalma is emelkedőben volt. Az első gőzhajó 1817-ben Bernhart Antal Karolina nevű hajója volt, ez személyeket és árut is szállított. A Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) indította el 1829-ben az első menetrend szerinti személyszállító hajójáratot. 1888 után már több kisebb társaság is létrejött, köztük az 1888-ban alapított MÁV Hajózási Vállalat és a Balatontavi gőzhajózási Rt. is. 1895-ben a MÁV-ból kiválva jött létre önálló hajózási vállalatként a Magyar Folyam és Tengerhajózási Rt. (MFTR).

Újpesti-öböl, MAHART hajójavító (1955)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 18391, adományozó: JANKOVSZKY GYÖRGY]

A hajózás egészen a trianoni bukásig szépen fejlődött. Akkor viszont a nagy hajójavító vállalatok mind határon túlra kerültek, és a hajók jó része is oda lett. Az MFTR hamarosan állami kézbe került, az eladósodásból 1938-ra tudott talpra állni. Aztán jött a második világháború, ami után a hajók megmaradt részéből a szovjetek “válogathattak” jóvátétel címén. Az elaknásított Dunát a szovjet flottilla tisztította meg. 1946-47-ben sikerült visszaszerezni a szovjetektől hajóinkat, így újra beindulhatott a folyami hajózás, immár Magyar Szovjet Hajózás Rt. (MESZHART) néven. 1950-től a külföldi áruszállítást a MESZHART vitte tovább, a személyszállítással a Balatoni Hajózási Vállalat (BHV) foglalkozott – a Dunán is. 1955-ben mindkét cég megszűnt, tevékenységüket az új MAHART vette át. Azóta van MAHART – bár tengeri szállítással ma már nem foglalkozik az ország. A sok átalakítás miatt nem csoda, hogy az évtizedek alatt a székház belső falait állandóan ide-oda tologatták, építették át. Szerencsére a külső homlokzat megmaradt.