Attila út 127. lakóház

A ’30-as években még a 89. számot viselte a modern, ötemeletes, lapostetős lakóház, amelyet Fenyő Györgyné Hatvany Viola megbízásából tervezett Major Máté és Detre Pál. A kivitelezést Koch Károly építőmester vezette, a statikai terveket pedig Pécsi Eszter készítette.

Ferkai András a következő leírást adja a házról: “Baloldalon tűzfalhoz csatlakozó, jobboldalt oldalkertes, ötemeletes lapostetős bérház. Szerkezete vasbetonvázas, kitöltő téglafallal, alaprajza négyfogatú. A kétkarú lépcsőt magában foglaló lépcsőházból szintenként két 2 szobás és két egyszobás (bújtatottan hallos) lakás nyílik. A sarkon az emeletek teljes magasságában, két irányban konzolosan kiugró épületrész található, melyhez az utcai homlokzaton vasbeton lemez erkélyek csatlakoznak. Az oldalhomlokzat síkja hátrafelé fokozatosan visszalépcsőzik. A sima fehér vakolatú homlokzatot vízszintes sávba összefogott szalagablakok tagolják (Haas és Somogyi rendszerű acélablakok toló-, illetve bukó szárnyakkal, esslingeni redőnnyel) és az utca felől három egyszerű fém üzletportál. A lépcsőház vertikális üvegfala »Luxfer« üvegbetonból készült. Az erkélykorlátok tartószerkezete acélcső, betétje hullámos drótfonat. A belső ajtók sima lemezelt szárnyúak, nikkelezett fémszerelvényekkel (1931-es típusú, Gropius-féle kilincsek!) Mint a hazai avantgárd építészet egyik kiváló alkotása, műemléki védelmet érdemelne.”^[1]

Az eredeti három üzelthelyiségből ma már csak egy van meg, a másik kettőt lakásokká alakították át, így a portálok helyére rácsos, szalagablakokra hajazó, elnyújtott formájú ablakok kerültek. A közelmúltban lecserélték a ház stílusához illő (de valószínűleg nem két világhábrú közötti) ablakokat műanyag nyílászárókra, illetve redőnyöket helyeztek el felettük. Ezektől a változtatásoktól eltekintve a ház őrzi csaknem eredeti állapotát. Utcai homlokzatát 2014 körül felújították, azonan udvari homlokzatának állapota idővel sajnos egyre romlik, és egyre nagyobb felületen potyog róla a vakolat. 
 
A tervező
Major Máté (1914–1986) a 20. század egyik jelentős magyar építésze. A két világháború között aktív tervezőként, míg 1948 után elsősorban egyetemi oktatóként, építészeti szakíróként fejtett ki jelentős tevékenységet. Emlékirataiban ír az Attila úti épület tervezésének történetéről.^[2]  Ez a ház az első megvalósult terve, ahol a lényegi tervezést ő végezte (ő dolgozta ki az emeletenként négylakásos koncepciót, a homlokzatokat stb.), az egyéb részletterveket pedig az építési vállalkozó, Koch Károly és fia készítette. A Tér és Forma folyóirat szerint Major társtervezője Detre Pál volt (bár ezenkívül máshol ő nem szerepel tervezőként, és Major visszaemlékezésében sincs feltüntetve), az épület statikai terveit pedig Pécsi Eszter készítette.^[3]  

A tervezés érdekessége volt Major szerint, hogy az épületet hátrafelé keskenyedő telken kellett elhelyeznie. Emellette a lakásalaprajzok kialakításában is érdekességeket figyelhetünk meg. A korszak egyik jellegzetes kihívása volt a városi lakosság körében egyre sokasodó egyedülállók lakásigényeinek kielégítése, amelyre főként az egyszobás garzonlakások jelentették a választ, de általánosságban is nagy igény volt az olcsóbb kislakásokra.

Fontos részlet még, hogy a főváros 1934-ben rendkívüli ideiglenes házadómentességről szóló rendeletet hozott, ami bizonyos kiemelt területekre adómentességet biztosított. Ilyen városrész volt az Attila út is, ahol a rendelet támogatta az elavult, romos, földszintes épületek bontása utáni építkezést.^[4] A harmincas években ennek következtében látványosan megújuló Attila úton számos modern bérház épült,^[5] amelyek közül a 127. (akkor 89.) szám alatti házban is épültek kislakások. Ezeket tipikusan a “»szűk előtér, tágas lakószoba« alaprajzi sémájára” épültek, azonban akadtak ettől eltérő modellek is. Hatvany Viola bérházában “az egyszoba-hallos lakásokba a garzonok mintájára csak teakonyhát terveztek, és a hall, illetve a fürdőszoba terei a szokásosnál néhány m2-rel nagyobbak lettek.”^[6]  

Az építtető
 
A ház építtetője, Fenyő Györgyné Hatvany Viola (1902–?) báró Hatvany Lajos egyetlen, házasságon kívül született lánya. Férje, Fenyő György (1904–1978) festőművész Fenyő Miksa író, a Nyugat alapító főszerkesztője, országgyűlési képviselő fia volt.^[7] Major Mátéval barátok voltak, részben innen származott az ismeretségük. Major nem sokkal korábban dolgozott már Hatvany Violának (aki akkor még Halápy János férje volt), ő tervezte a Bakator utcai bérvillájuk modernista átalakítását (XI. Ménesi út 69. – Bakator utca 15., az építés idején 17.)^[8], sőt ő maga is ott lakott.^[9]
 
 
A ház egykori lakói
 
A harmincas években kiadott telefonkönyvekből részleges képet kaphatunk arról, kik laktak a házban.  Az 1936-os jegyzék alapján^[10] (számításba véve, hogy telefonja nem volt minden lakónak) itt élt Gál Imre hírlapiró, az Esti Kurír belső munkatársa, Riedl Franz újságíró,
Vadnai László színpadi szerző, valamint Vörös Anikó énekesnő^[11], “a legszebb pesti dizőz”^[12].
 
1939-ben^[13] a lista kiegészült botfalusi Both László nyugalmazott ezredessel, Mellinget Lipót szállítóval, Széchényi István szabómesterrel, Szőnyi Ödön műszaki aligazgatóval (aki a m. kir. honvéd térképészeti intézetben dolgozott^[14]), és dr. Ajtay Mária szemészeti rendelőjével. 

Közjegyzói iratokban találkozhatunk Coffin Géza, az Importfa és Kereskedelmi Kft. képviselője^[15], ifj. Beck Lajos földbirtokos^[16], illetve Schwartz Edéné özvegy Schreyer Ilona^[17] nevével.
 
Belicza Kornél székesfővárosi tisztviselő^[18]talán egy elveszett rokona anyakönyvét kereste a Harangszó című folyóiratban feladott hirdetésében. 
 
Streitmann Kornél János Károly^[19] tisztviselő is itt lakott feleségével, Simor Erzsi (szül. Porteller Erzsébet) színésznővel^[20]a negyvenes évek elején. Amikor 1943-ban elváltak^[21], az asszony elköltözött a Hadapród utca 9.-be.^[22] 
 
Végül az 1950-es telefonkönyv^[23] a ház lakójaként jegyzi Sályi Magda, férjezett Schreier Andrásné mozgásművészeti tanárt, az időközben szabómesterből iparművésszé avanzsált Széchenyi Istvánt, a Budapesti Postás Szervezet I. kerületi szervezetét és Eötvös Ferenc elektromérnök rádió- és műszerlaboratóriumiát.
 
A hetvenes években itt lakott Ajtay Andor Kossuth-díjas színész is.^[24]

Üzletek

A Fortepan fotóin még látszanak az azóta sajnos lecserélt fém üzletportálok. 1940-ben Kováts I. László fűszer-, csemege- és ital áruháza^[25], 1942-ben pedig Cservenka Pál fűszer- és csemegekereskedése^[26] működött a házban.

Egy 1959-es fotó tanúsága szerint akkoriban italbolt, illetve zöldség-gyümölcs kereskedés működött a háború által igencsak megviselt ház földszintjén.
 
A rendszerváltozást követően a korszellemet tükrözve a házban bejegyzett Moviecorn Popcorn Ltd. amerikai-kanadai-magyar vegyesvállalat amerikai pattogatott kukoricát készítő automatákat, büféberendezéseket, hot-dog, waffel, automata fánksütő gépeket hozott be Magyarországra.^[27]

Források:
^[1] Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. Budapest, 1995, p. 40.
^[2] Major Máté: Férfikor Budapesten. Budapest, 1978, p. 237.
^[3] Detre Pál – Major Máté: Bérház az Attila uccában. Tér és Forma, 1935/1. sz. pp. 14–15. 
^[4] Valló Judit: Belbudai modern bérházak és lakóik az 1930-as években. Tanulmányok Budapest múltjából 35. (2009) p. 246. [link]
^[5] Valló Judit: Nemzetgyilkos lakástípusok vagy a modern nagyvárosi élet szimbólumai? Középosztályi kislakások a harmincas évek Budapestjén, Korall 40. (2010) p. 84. [link]
^[6] Valló Judit: Nemzetgyilkos lakástípusok vagy a modern nagyvárosi élet szimbólumai? Középosztályi kislakások a harmincas évek Budapestjén, Korall 40. (2010) p. 92. [link]
^[7] Hatvany Lajos, Névpont.hu, 2021. [link]
^[8] HU BFL – XV.17.d.329 – 5136/3
^[9] Vállalkozók Lapja, 1933. szeptember 28. p. 2.
^[10] Budapest és környékének betürendes távbeszélő névsora 1936. május. [link]
^[11] Vörös Anikó. Filmenciklopédia, Hangosfilm.hu. [link]
^[12] Délmagyarország, 1928. június 28. p. 3.
^[13] A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betürendes távbeszélő névsora 1939. május.  [link]
^[14] A rozsnyói evangélikus kereskedelmi középiskola harmadik évkönyve az 1941–42. tanévről. Rozsnyó, 1941, p. 26.
^[15] HU BFL – VII.180 – 1938 – 2419 [link]
^[16] HU BFL – VII.6.a – 1940 – 13021 [link]
^[17] HU BFL – VII.160.a – 1938 – 0258 [link]
^[18] Harangszó, 1942. november 29. p. 390. [link]
^[19] HU BFL – VII.180 – 1943 – 0935 [link]
^[20] Simor Erzsi.  Filmenciklopédia, Hangosfilm.hu. [link]
^[21] HU BFL – VII.180 – 1942 – 3386 [link]
^[22] HU BFL – VII.180 – 1943 – 1198 [link]
^[23] Budapesti Távbeszélőnévsor 1950. december. [link]
^[24] Ajtay Andor. Filmenciklopédia, Hangosfilm.hu. [link]
^[25] A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betürendes távbeszélő névsora 1940. szeptember.  [link]
^[26] A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1942. [link] 
^[27] Szabad Föld, 1990. május 1. p. 23.