Attila út 29. [Rakovszky-udvar] lakóház

Az Attila út 29. szám alatt egy ötemeletes ház építésére már 1914-ben megkapta az engedélyt a telek és a rajta álló épület akkori tulajdonosa, Büchler Lajos,[1] de a ma is látható épület csak 1925 és 1927 között készült el Jendrassek Alfréd tervei alapján.[2] A bérház helyén korábban egy földszintes ingatlan állt, melyet 1897 és 1905 között többen is birtokoltak.[3] 1924-ben vette meg a telket a Magyar Királyi Belügyminisztérium Kivándorlási Alapja (MKBKA),[4] mely a földszintes ingatlant lebontatta és helyére megépítette a 28 lakásos ötemeletes bérházat (az alagsor is egy szintnek számít). A ház rendeltetése szerint otthont biztosított a belügyi köztisztviselők és a magasabb beosztású alkalmazottaknak. A magánlakásokon kívül volt egy közös társalgó helyiség, a biliárdszoba és egy étkező.[5] A korabeli szokásokhoz híven a cselédek kisebb ajtókon és a melléklépcsőn közlekedhettek. A nagyobb lakások magukban foglalták a cselédszobákat is (kisebb ajtókkal, ablakokkal),[6] ma itt konyha található. Az udvaron látható lépcső egykor a Várig folytatódott, a lépcső alatti befalazott katakomba a Vár alatti alagútrendszerrel volt összeköttetésben.[7]

Krisztinaváros (1910 körül)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: K000979]

1946 óta él a házban Dadi néni, aki 2015 novemberében töltötte 101. életévét, és fiatal korában a Tabáni Spartacus SE-ben teniszezett. Ő mesélte és mások elbeszélésből tudjuk, hogy a 1944-45 telén bombatalálat érte a házat, mely a ház bal sarkát teljesen leszakította. Ezért nincsenek ma ablakok azon a részen. Sajnos sok gyermek is áldozatul esett ekkor, ők a bejárattal szemben a kertben vannak eltemetve.

Háborús romok az Attila utcában (1945)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: 080961]

A belügyminisztériumi épületeknek feltétele volt a légoltalmi pince,[8] ebből itt kettő is van. Az alagsori folyosó végén kazánház állt. A keresztfolyosó jobb oldali végén mosókonyha volt, bal oldali végén konyha, étkezde, biliárdszalon. A konyhára csengő volt bekötve, cselédek hozták fel a fogásokat. A hátsó lépcsőházból nyíltak a cselédlakások. A liftet a ’70-es években építették be. A ház padlásan itt is mosókonyha és szárító volt eredetileg,[9][10] de ez a funkció az idő változásával átalakult. Ma már csak a gépházat találjuk a padláson. A 2000-es évek elején lehetőség nyílt a felújításra, amikor a gerendák nagy részét kicserélték, a tetőt teljesen újra cserepezték és alászigetelték, mellyel azt is védik, hogy a galambtetemek ne kerüljenek be a padlástérbe.

Rakovszky István, volt belügyminiszter a ház névadója. [11] Vörös márványtáblája ma már nem látható, de ha a főbejárat fölött, kőbe vésve azt olvassuk: Rakowsky-udvar, akkor jó helyen járunk. 1997 óta a 4. emeleten működik a Váncza Művek Építészeti Műterem és a Studio-F Kft., amik felújították az egyik jelenleg irodaként és műteremként funkcionáló lakást. Megmaradtak az eredeti eslingeri fa-redőnyök, valamint az ablakok keretei. A párkányokat ki kellett cserélni, s ütközőléceket tettek az ablakok mellé. A műteremlakás érdekessége, hogy belül nincs tartószerkezet, a két kémény helyettesíti azt. A konyhában a falakat stucco veneziano borítja.