Bartók Béla út 10-12. [KÉK – Kortárs Építészeti Központ] lakóház

A KÉK – Kortárs Építészeti Központ az elmúlt években számos egyedülálló  kezdeményezést indított el, mint a Budapesti Építészeti Filmnapok, a Csepeli Nyitott Gyárak Hétvégéje vagy a Budapest100, amely tíz éve alatt több száz budapesti épület történetével ismertette meg a látogatókat. A KÉK 2015 végétől, mint projektgaléria és közösségi iroda is működik Újbuda Kulturális Városközpontjának szívében, a Bartók Béla úton, egy korábbi üzlethelyiségben.

Az épületről

A Bartók Béla út 10-12. a neves építészpáros, Bálint Zoltán (1871–1938) és Jámbor Lajos (1869–1955) tervei alapján épült fel nagyságos Stein Manó úr megrendelésére. Bálint és Jámbor népszerű tervezők voltak, többek között az 1900-as párizsi világkiállítás magyar pavilonját is nekik köszönhetjük. Közös munkáik közül a budapesti szecesszió kiemelkedő darabjai közé sorolhatjuk a Bajza utca 42-es Léderer-házat, vagy a Bajza Bajza utca 44. alatti Baruch-házat (1898), amelyet Walter Crane angol festő és iparművész, az Arts & Crafts mozgalom alapítója budapesti látogatásakor állítólag a város legszebb épületének nevezett. Későbbi munkáikon egyszerűsödést, a premodern és a geometrizálás felé való eltolódást figyelhetünk meg: ilyenek a Gutenberg tér 3. (1906), a Budafoki út 9-11. alatti saját részre emelt bérházuk (1908 körül), vagy éppen az ehhez „hátulról” csatlakozó, szóban forgó Bartók Béla úti épület. Ma már csak a vakolat textúrájának váltakozásai és a hullámos oromzatok, valamint a legyezőszerű növényi motívumokkal díszített erkélykorlátok emlékeztetnek a ház egykori visszafogott díszítésére. Az eredeti tervek szerint egykor az ablakkötényeket és az ablakszemöldököket is a magyar népi mintakincsből vett virágos ornamentika töltötte ki, amely az íves nyílások fölött is megtalálható volt. A KÉK közösségi irodája helyén a századelőn Fischer Antal cukrászdája működött, de cipész, órás, divatáru-üzlet, drogéria, papírkereskedés, szabóság is volt a házban.

A KÉK-ről

Az alapításának 15. évfordulóját ünneplő KÉK – Kortárs Építészeti Központ egy nyitott és független szakmai szervezet, melynek legfontosabb küldetése, hogy megvitassa és bemutassa az építészet, az urbanisztika, az épített környezet és a városi kultúra aktuális kérdéseit, illetve napirenden tartsa azok közösséghez való viszonyát. Ezért az általuk szervezett programok nem csak a szakma, hanem a széleskörű nyilvánosság bevonásával valósulnak meg, így segítve elő az épített környezet oktatását, megismerését és fejlesztését a szakmán kívüli környezetben is. Ezenkívül, a KÉK nem titkolt célja a kortárs magyar építészet bekapcsolása a nemzetközi kulturális scénába, illetve az építészet, és más kapcsolódó szakágak közötti együttműködések kialakítása.

A 2006-os alapítása óta már olyan egyedülálló kezdeményezéseket indított el, mint a régió első építészeti filmfesztiválja, a Budapesti Építészeti Filmnapok, vagy a Budapest100, amely tíz éve alatt több száz budapesti épület történetével ismertette meg a látogatókat. A programsorozatot a The Guardian Európa 10 legeredetibb kulturális fesztiválja közé válogatta, a hamburgi Lebendige Stadt Stiftung a „Legszebb városi ünnep” témában ismerte el, 2017-ben pedig beválogatták az Európai Unió integrált városfejlesztési programja, az Urbact városi élettel kapcsolatos jó gyakorlatai közé. A városi közösségi kertészkedés magyarországi meghonosítása és elterjesztése, illetve önszerveződő mozgalommá fejlődésének elősegítése is a KÉK legsikeresebb kezdeményezései közé tartozik.

Emellett, a KÉK szakmai munkája kutatói és tanácsadói tevékenységekre is kiterjed, melyet az önkormányzatok mellett a piaci szféra számára is végez, elsősorban városrehabilitációs, ingatlanfejlesztési, illetve turisztikai és környezetvédelmi témákban. A KÉK fontosnak tartja a különböző szakmai tudásbázisok kiépítését és a jó gyakorlatok gyűjtését, elősegítve ezzel a tudásmegosztást. Mindemellett, a KÉK kurátorai számos hazai és nemzetközi szakmai médiumban publikálták véleményüket.

A KÉK 2016-ban, alapításának 10. évfordulójához kapcsolódva hozta létre a világ első építész sörét. A szervezetet ebben az évben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala „a magyar kortárs építészet, urbanisztika és tudatos civil társadalom ügyének meghatározó képviselőjeként” Millenniumi Díjjal ismerte el.

Történet

A Kortárs Építészeti Központ Alapítványt építészek és az építészet iránt érdeklődő civilek hozták létre 2006 februárjában. Az alapítvány, és ezáltal a KÉK tevékenységét kuratórium felügyeli, melynek vezetője 2014-ig Finta Sándor építész volt, azóta pedig Kádár Bálint irányításával működik.

A KÉK működését a nyolcadik kerületi Nefelejcs utcában kezdte meg, egy egykori lakóházhoz tartozó üzemépületben, amely ma Róth Miksa Emlékházként működik. A KÉK beköltözését nagyrészt az adományok és az önkéntes munka tette lehetővé. Az eredetileg üvegfestő műhelyként működő, háromemeletes épület 700 m² alapterületen adott teret időszaki kiállításoknak, konferenciáknak, pódiumbeszélgetéseknek és workshopoknak. Szűk két év alatt a KÉK itteni rendezvényeit több mint tízezren látogatták. 2008-ban azonban az épület azonnali elhagyására szólították fel a KÉK-et, hogy megkezdhessék az Emlékház felújítását.

Ezt követően, 2008 áprilisától az év végéig a KÉK az ORCO Csoport által felajánlott Szervita téri irodaházat használta a programjai megvalósítására. A Szabó István tervei alapján, 1969-1973 között emelt irodaépület régebben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság székháza volt és 2017-ben került végleg lebontásra.

Az ezt követő időszakban a KÉK saját helyszín hiányában külső helyszíneken valósította meg programjait, mígnem 2015 végén, a jelenlegi helyére, a budapesti Bartók Béla útra költözött. Egy korábbi üzlethelyiségben projektgalériaként és közösségi irodaként működik, emellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karával partnerségben szakmai műhelyként is üzemel.

A KÉK Bartók Béla útra való költözése egybeesett Újbuda Önkormányzatának azzal a szándékával, hogy egy kulturális főutcát hozzon létre a Szent Gellért tér és a Móricz Zsigmond körtér közötti szakaszon, ami több kulturális és közösségi kezdeményezésnek is helyet ad. A céljuk az volt, hogy a 2000-es évek végére, meglehetősen negatív megítélésű útszakasz visszakapja történelmi városközponti rangját és a kerület kulturális városközpontjaként funkcionáljon tovább. Az önkormányzat ezt a köztér és homlokzatmegújítások mellett úgy érte el, hogy a saját ingatlanjainak bérleti díjából kedvezményt adott azoknak a vállalkozásoknak, akik valamilyen kulturális tevékenységet folytatnak. Persze ez a folyamat nem egyik napról a másikra ment végbe, sőt évekbe telt, és az is kellett hozzá, hogy a bérlők rájöttek, a siker az egymás közti összefogásban van. Ekkor a Bartók Béla úti vállalkozók megalapították a Kulturális Tizenegy Egyesületet (KULT11), amely közös utcamenedzsment-stratégiát alakított ki, a pályázatokon közösen vesznek részt és közös kommunikációt folytatnak, emellett az önkormányzattal is megfelelő partnerséget alakítottak ki. A Bartók Béla út felvirágoztatására különböző rendezvényeket is szerveznek, ilyenek az évente megrendezésre kerülő Eleven Tavasz és Ősz utcafesztiválok, ahol az üzletek egy tematika mentént különböző akciókkal és kitelepülésekkel népszerűsítik az utcát és saját magukat.

További infók:

http://kek.org.hu/