Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.
A Bartók Béla út 30. alatt álló házat a Bertalan-udvar társasház nevű cég építtette a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége számára. A mezzaninos, ötemeletes, art deco stílusban tervezett, magastetős épület saroktelken áll zártsorú beépítésben, a Bertalan Lajos utca felé franciaudvarral. Bejárata is a Bertalan Lajos utcára nyílik. Alaprajza függőfolyosós rendszerű egy lépcsőházzal.[1]
Az eredeti tervek[2] alapján az alagsorban pincerészek, raktárhelyiségek, a földszinti étteremhez tartozó borpince, konyha, kamra és mosdók kaptak helyet. A földszinten a Bartók Béla út felőli oldalon üzletsor, a Bertalan Lajos utca felőli oldalon étterem volt. A lakószinteken 6-6 lakás volt (összesen 38). A Bartók Béla út és a Bertalan Lajos utca 19. felé eső oldalon meglehetősen nagy lakások voltak „úri szobával”, szalonnal, lakásonként több hálóval.
„Bertalan-udvar" társasház terve, perspektíva (1931)
Kép forrása: Ferkai András: A társasház, mint a budapesti lakóházépítés megújításának egyik módja. In: Ars Hungarica, 1992. 20. évf. 2. p. 66. képmelléklet [ARCANUM]
„Bertalan-udvar" társasház alaprajza (1930)
Kép forrása: Ferkai András: A társasház, mint a budapesti lakóházépítés megújításának egyik módja. In: Ars Hungarica, 1992. 20. évf. 2. p. 66. képmelléklet [ARCANUM]
Cselédszoba mindegyik lakáshoz tartozott. A házban beépítésmódjának köszönhetően egyetlen udvari lakás sincs. A földszinti portálokat és a mezzanin ablakait összefogó keretek fölött a homlokzatot váltakozva nyitott és zárterkélyek tagolják, a sarkon hengeres zárterkély emeli az épület szépségét. A zárterkélyeknél lépcsőzetes attikafal emelkedik a párkány fölé, lőrésszerű szellőzőkkel. A vakolt homlokzatot födém- és könyöklőmagasságban vízszintes lemezpárkányok és ugyancsak horizontális jellegű ablakkeretezések díszítik, kétoldalt csíkozott falsávokkal. A tervekből az is kiderül, hogy a padláson volt a házmester egy szoba-konyhás lakása. Ezenkívül mosókonyha, mángorló-vasaló és poroló terasz volt még ezen a szinten. Az épület használatbavétele idején csak lépcsőkön lehetett közlekedni az emeletek között. A Gyurica Sándor-féle, 320 kg (4 személy) teherbírású felvonót később, 1939-ben építették be.[3]