Budapest100

This content is not yet translated to English. Please let us know, if you can contribute to this website with translations, which we highly appreciate.

1/10

Belgrád rakpart 11. lakóház

Inivited house @2017, 2021
1/1
Content

    Data and description

    Az épület
    A ma álló épület 1927-ben épült dr. Bónis Ferenc háztulajdonos megrendelésére. A terveket Jakab Dezső és Sós Aladár építészek készítették, a kivitelező Arehau/Arelau (?) Lothar építőmester volt.


    Nemzetközi hajóállomás, mögötte a Belgrád rakpart 11.-12.-13. számú házai. (1970)
    Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 21660; adományozó: Fortepan]

    A Budapest Főváros Levéltárában megtalálható eredeti alaprajzok szerint a pincében fás és „cocks” kamra, kazánház, felvonógépház és a lakók tárolói kaptak helyet. Az alagsorban a kapu mellett két üzlethelyiség volt raktárral, lépcsőház és lift, illetve a házfelügyelő lakása, meg pár kislakás wc-vel és fürdőszobával. A magasföldszintet a rakpart felől egy 4 szoba hallos, cselédszobás, fürdőszobás lakás uralta, és a folyosóról nyílt még két 2 szobás lakás. A szintek beosztása a további emeleteken is ezt az elvet követte. A „mansardot” a Duna felől műteremlakás foglalta el, a megmaradó részben pedig a közös kiszolgálóhelyiségek voltak: a „mángorlófolyosó” és a mosókonyha. A homlokzati rajz kiemelte, hogy „a homlokzat nemes anyagból készítendő”.[1] A Magyar Művészet 1919-1945 című mű így ír az épületről:

    | „…homlokzatát zárt erkélyekkel megoldott tagoltság, de a századvégi eklektikával ellentétben nagyméretű ablakok és a részletképzésben (a történeti hagyománnyal szemben) egyre inkább kötetlen, egyéni kompozíció jellemzi.”[2]


    Szemelvény forrása: Budapesti Hírlap, 1921. 41. évf. 277. sz. p. 9. [ARCANUM]

    Hogy 1927 előtt milyen bérház állhatott itt, pontosan nem tudjuk. A korabeli hírlapokból annyi rekonstruálható, hogy az 1920-as években többször adták-vették a Ferenc József rakpart 11. számú házat és telket: 1921-ben elárverezték 3.000.000 korona kikiáltási áron,[3] majd 1923-ban ismét gazdát cserélt „a főváros legszebb és legelőkelőbb helyén, a Duna-parton, Ferenc József rakpart 11. sz. alatti háromemeletes bérház”.[4]

    Az építészek
    Az épületet tervezőként jegyző Jakab Dezső (1864-1932) és Sós Aladár Komor Marcell irodájában dolgozott.


    Jakab Dezső és Sós Aladár portréi.
    Képek forrása: Jakab Dezső (balra): WIKIMEDIA COMMONS [Dobrislava]; Sós Aladár (jobbra): Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon A–Z. Javított, átdolgozott kiadás. [Sós Aladár szócikk][ARCANUM]

    Jakab Dezső tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. 1897 óta dolgozott együtt Komor Marcellal, közös munkájuk például a szabadkai városháza és a zsinagóga, a marosvásárhelyi a városháza és a kultúrpalota, Budapesten a volt Park Szanatórium (Dózsa György út 84.) és a volt Liget Szanatórium (Benczúr utca 47.). Az 1920-as évek végétől Sós Aladár is csatlakozott a tervezőpároshoz és hármuk közös munkájaként született az Országos Társadalombiztosító Intézet Fiumei úti székháza. Jakab Dezső korai műveiben Lechner „magyaros törekvésű művészetét” követte.[5]

    Sós Aladár (1887-1975) szintén a Műegyetemen végzett, és már egyetemi évei alatt részt vett a Ritz Szálló és a Gerbeaud-palota tervezésében. Az 1920-as évek folyamán több fázisban tervei alapján készültek a Vidámpark (volt Angolpark) épületei és főkapuja. Több épületet terveztek együtt Jakab Dezsővel, például az Izraelita Hitközösség óbudai bérházát (Frankel Leó utca 49.). Sós Aladár 1917-től 1949-ig a Magyar Radikális Párt képviselője volt, 1946-ban a Közlekedésügyi Minisztériumban művészeti tanácsnoknak nevezték ki. Állami beruházások kivitelezését irányította Salgótarjánban, Tatabányán, Sztálinvárosban, majd a BUVÁTI városrendező irodájának vezetője lett.[6]

    Az építtető
    A Levéltárban található tervrajzok szerint a Deák Ferenc utca 14. szám alatt lakó dr. Bónis Ferenc volt a bérház megrendelője és tulajdonosa.[7] A telefonkönyveket, címjegyzékeket és hírlapokat segítségül hozva is csak annyi rekonstruálható, hogy az 1920-1930-as években két dr. Bónis Ferenc élt: ifjabb és idősebb, mindketten a fog- és szájbetegségek orvosai. Közös rendelőjük is volt a Türr István utca 9-ben.[8]


    Szemelvény forrása: Pesti Hírlap, 1927. 49. évf. 279. sz. p. 30. [ARCANUM]

    Bérházunk valószínűleg a fiatalabb dr. Bónisé lehetett, akiről így írt az Ujság 1936-ban:

    | „az előkelő Belvárosnak kétségkívül legelfoglaltabb fiatal doktora a nagyon tehetséges Bónis Ferenc főorvos”, [akinek pácienseit] „javarészt ifjú leányok és szépasszonyok” alkották.[9]

    Az ifjabb Bónis a Charité Poliklinika főorvosaként halt meg 1946-ban.[10]

    Egy érdekes üzlet, egy érdekes lakó
    Salzer Jakab 1928-ban helyezte át a szomszédból a Ferenc József rakpart 11.-be patinás papíráru-üzletét, mely még 1948-ban is a Salzer-család kezében volt.

    | „Városi detailüzletemet IV. ker. Ferenc József-rakpart 15. sz. alól a mai napon IV., Ferenc József rakpart 11. szám alá helyezem. Telefón: Automata 845—05. Nagybani eladás csak VI., Lehel ucca 9. alatti gyáraimban. Telefón 214—83 és 214—86. Salzer J. papírárugyár.”

    – tájékoztatta vevőit Az Estben.[11]


    Szemelvény forrása: Az Est, 1928. 19. évf. 120. sz. p. 311. [ARCANUM]

    Kínálatában szerepeltek damasztmintájú „papírszalvetták”, papírabroszok, modern szervírozáshoz szükséges papírdíszek, tortapapírok, halpapírok és „süteményhüvelyek”, színes és mintázott „jour-szalvéták”.[12]

    1933-ban a házban fogadta vendégeit a Ferenc József rakpart 16.-ban is előforduló Madame Pythia.

    | „Az európai tekintélyű hírneves pszichografológus, akinek nagy tudásáról és csodálatos intuitív tehetségéről a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak a politikai, tudományos, művészi és társadalmi élet reprezentánsai épp úgy, mint a kisemberek százai, nyolchónapi távollét után ismét Budapestre érkezett. Hívei hatalmas táborának felkérésére előadásokat fog tartani anyáknak, feleségeknek és dolgozó asszonyoknak a gyermekírásban megnyilatkozó gyermeklélekről, a modern ember írásáról, lelki és szerelmi problémáiról és a jövő kialakulásának fejlődési lehetőségeiről. Fogad 12— 1, d. u. 5— 7 óra között Ferenc József-rakpart 11. számú lakásán.”

    – jelentette a 8 Órai Ujság.[13]

    Do you know something about this house? Share with us at the budapest100@kek.org.hu email address!

    References

    1. FELTÖLTÉS ALATT
    2. Kontha Sándor (szerk.): Magyar művészet 1919-1945, 1. kötet. Akadémia Kiadó, Budapest, 1985.
    3. Budapesti Hírlap, 1921. 41. évf. 277. sz. p. 9.
    4. Budapesti Hírlap, 1923. 43. évf. 12. sz. p. 8.
    5. Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon A–Z. Javított, átdolgozott kiadás. [Jakab Dezső szócikk] Online verzió, Arcanum.
    6. Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon A–Z. Javított, átdolgozott kiadás. [Sós Aladár szócikk]. Online verzió, Arcanum.
    7. FELTÖLTÉS ALATT
    8. Budapest és környékének távbeszélő betürendes- és szaknévsora 1929. május. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1929. p. 664.
    9. Ujság, 1936. 12. évf. 192. sz. p. 21.
    10. HU BFL - VII.6.e - 1946 - 188
    11. Az Est, 1928. 19. évf. 223. sz. p. 6.
    12. Az Est, 1930. 21. évf. 257. sz. p. 12.
    13. 8 Órai Ujság, 1933. 19. évf. 106. sz. p. 7.

    Houses nearby