Belgrád rakpart 24. lakóház

1907-ben épült, tervezője Riva József, építője Heinrich Alajos. Háromemeletes szecessziós bérház a Belgrád rakpart és a Molnár utca között. Kezdetben Schaabe Eleonora tulajdonában van, 1899-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsához kerül, 1912-ben Heinrich Alajos és neje, 1930-tól a Német Birodalmi Kincstáré az épület. A homlokzaton egy emléktábla jelzi, hogy ebben a házban élt Vámbéry Ármin (1832-1913) a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Homlokzata egyszerű, klinker téglás berakással, I. emelet közepén félkör alakú kiugró résszel, II-III emeletén egy-egy erkély húzódik, kapuja fa és kovácsoltvas kombinációja, előterében fa borítású fal, belső faajtó, márványkő és bolthajtás.
A németkövetség palotáját először 1922-ben alakítják itt ki, Havel Lipót tervei alapján. 10 évvel később Csaják Kálmán a Magyar Királyi Belügyminisztérium részére a teljes épületben irodákat alakít ki. 1949-ben újabb átépítésre kerül sor, ekkor a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének Központi Székházának ad otthont Soltay Sándor tervei alapján.
A házban rengeteg egyesület, szövetség megfordult, például: Fényes szellők baráti kör, Rákóczi Szövetség, Pest-Budai Petőfi Egyesület, Honismereti Szövetség, Társadalmi Egyesülések Szövetsége, Magyar Cserkész Csapatok Szövetsége, Magyar Szellemi Védegylet, Volt Hadifoglyok Baráti Köre, Város-község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetsége (e szövetség alapító tagja a Budapesti Városvédő Egyesületnek).
De ülésezett itt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége is:
„Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége
Pénteken a Népfront Belgrád rakparti székházában Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége. Megjelent a tanácskozáson Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöke, Rónai Sándor az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Bognár Rezső, Harrer Ferenc és Z. Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnökei. Szakasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke. Az elnöki megnyitó után a napirend első pontjaként dr. Ortutay Gyula főtitkár referátuma alapján az elnökség megvitatta a népfront-mozgalom munkájának időszerű kérdéseit.” Dunántúli Napló, 1961 március (18. évfolyam)
Az 1956-ban megalakult Országos Nemzeti Segély központja is itt volt, amely az ’56-os események hatására jött létre, „a károk helyreállítása, a sebek mielőbbi begyógyítása érdekében”.(Dunántúli Napló, 1956 november (13. évfolyam)
1957 június 21-én a Magyar Nők Országos Tanácsa szervezett az épületben gyűlést a disszidált gyermekek szüleinek, hogy azok minél hamarabb hazakerüljenek. A gyűlés előadója Csohány Gabriella írónő volt.
„A külföldön kallódó magyar gyermekekért
A Magyar Nők Országos Tanácsa egyik legfontosabb feladatának tartja a külföldre távozott gyermekek hazahozatalát, ehhez elengedhetetlenül szüksége van a szülők támogatására. Ezért június 21-én, pénteken délután 5 órára a Belgrád rakpart 24. szám alá gyűlésre hívja a disszidált gyermekek szüleit, mert az eddiginél többet és gyorsabban kell cselekedni idegenben kallódó gyermekeik hazatérése érdekében, különösen azért, mivel egyre több fiatalt csábítanak a tengerentúlra, ahonnan még súlyos anyagi áldozatok árán is kétséges a visszatérés. A pénteki gyűlés előadója Csohány Gabriella lesz.” Dunántúli Napló, 1957 június (14. évfolyam)
Kétévi kényszerszünet után 1988-ban itt indul újra a Rakpart-klubb. Annak idején azért függesztették föl a tevékenységét, mert egy 1956 értékeléséről rendezett vitában minden álláspontnak szabad teret adott. Végül a Hazafias Népfront jóvoltából ugyanott kezdheti újra a klub, ahol valaha elindult. Összejöveteleiket péntekenként délután 6-11ig tartották.
Az újraindult klub első vitaestjeinek programja:
– 1988. február 12.: „Reformországgyűlés, 1987” – Vitaindító: Király Zoltán képviselő
– 1988. február 19.: „Kiútkeresők” – a politikai intézményrendszer és az értelmiség érdekvédelme – Vitaindító: Őry Csaba szociológus és Gyarmati György történész
– 1988. február 26.: „A nyilvánosság kockázatai” – Vitaindító: Halmai Gábor jogász és Hirschler Richárd újságíró
– 1988. március 4.: „Új szegénység” – Vitaindító: Szalai Júlia szociológus Beszélő, 1. évfolyam 23. szám (1988/1.)4
Végül az épület a Kisgazdapárt kezelésébe került, így tetején sokáig látható volt a párt emblematikus felirata.
Bár voltak tervek a Világörökséghez méltó felújítására, ez nem valósult meg, a helyére Boutique hotelt terveztek, melynek bontási és építési munkái már folyamatban vannak. A brit Brook Henderson Group Ltd. befektetői csoport a Gellért-hegyre néző hotelben 82 szobát, 10 lakosztályt és egy kétszintes mélygarázst alakít majd ki. A kisgazdák 2002-es parlamentből való kiesése után a patinás épület a történelmi párttal együtt szó szerint romlásnak indult. A volt székház nem műemlék, az épületre vonatkozóan nincs folyamatban eljárás a hivatal előtt. A jellegzetes neonreklámjáról is ismert FKGP egykori otthonát párton belüli viták, különféle pereskedések és értékesítési próbálkozások után (2002-ben az azóta csődbe jutott milliárdos, Szeremley Huba is hotelt akart belőle kialakítani), a parlamentből addigra kiesett kisgazdák 2007-ben eladták a Migdal Magyarország Kft.-nek. A vételár 1,2 milliárd forint volt. A luxemburgi hátterű ingatlantársaság nem nyúlt hozzá a Gellért-hegyre néző épülethez, amelyet a külföldi anyacég 6,5 millió eurós jelzálogjoga is terhelt. Az épület állaga folyamatosan romlott. A 2013-ban a Zoboki Demeter és Társai Építésziroda Kft. által elkészített tervek még a műemléktervtanács előtt is jártak, de végül nem valósultak meg. (http://tervlap.hu/cikk/show/id/4549 )