Programs of the house

Bem rakpart 11.

+20
  • Built:

    1990
  • Build by:

    nincs adat
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    lakóház, hotel
  • Researched:

    2017, 2012
  • Parcel Number:

    14413/1, 14413/2
  • Second address:

    Fő utca 21.
  • Photo:

    Gyulai Szilvia
  • Research:

    Ámon-Kovács Judit

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az eredeti épület
A telket Hubay Jenőné 1896-ban Eisenstädter Mór és nejétől vásárolta 32.000 forintért.[1] A forint alatt valószínűleg az osztrák-magyar forintot kell érteni, ami a monarchia ezüstalapú pénzneme volt és amit 1892-ben váltott fel az aranyalapú korona,[2] az 1896-os Budapesti Hírlap valamiért még mégis a régi forintban közölte az adatokat. Ma Hubay-palotaként emlegetjük, de az 1920-as években Gróf Cebrián-palotaként volt ismert, az épület eredeti tervein építtetőként is Méltóságos Hubay Jenőné született Cebrián Róza grófnő szerepel, ugyanakkor

| „a fényűzően megépített palota teljesen Hubay elképzelései szerint készült. Az első emeleten zenetermet rendeztek be a házi hangversenyek céljaira, velencei csillárokkal, falikarokkal, fehér zongorával és külön kis próbaszobával. Ez a palota adta Hubay Jenő életének jellemző keretét a hátralevő csaknem negyven éven át.”[3]


Kép forrása: Magyar Géniusz, 1894. 3. évf. 29. sz. p. 1. [ARCANUM]

„Budán, Margitrakpart vagy Fő-utca 21. szám alatt egy nagyobb lakás a II. emeleten, két szép festészeti műterem mellékhelyiségekkel, két üzleti helyiség a Fő-utcában május elsejére azonnal kiadó.” - hirdették 1898-ban, azaz az épület ezen része 1898 májusára már beköltözhető állapotban állt.[4]

A négyemeletes bérházat Goll Elemér tervezte 1897-ben (módosított tervek: 1898), a kivitelezést Peterek Lajos és Wagner Marcell építőmesterek vezették. Az U alakú beépítés belső udvarát a Fő utcai és Margit (Bem) rakparti szárny és az őket összekötő keskeny középső épületrész határolta. Az épületnek mindkét utca felől volt bejárata, az épület központi lépcsőháza a Fő utca felől volt megközelíthető, a háromkarú lépcsőt még lift nélkül tervezték a századfordulón. A Fő utcai homlokzaton az épület bejárata mellett két bolthelyiség portálja kapott helyet, mögöttük a házmester lakással. A földszint többi része a Hubay-Cebrián-lakás része. A középső szárny földszintje ennek a lakásnak a kiszolgáló helyiségeié – tálaló-konyhacselédszoba. A Bem rakpart felőli tömben kap helyet két szoba - melyet későbbi terveken feltüntetve már tálaló-ebédlőnek használnak -, melyek egy közös, a Bem rakpart felőli bejáratről megközelíthető előtérből nyíltak.[5] Ezt a bejáratot ugyanúgy tekinthetjük főbejáratnak, hiszen nemcsak, hogy ez volt a Hubay-lakás bejárata, hanem ebből az előtérből vezetett fel egy belső falépcső a középső épületszárny első emeletén található hires fehér zeneterembe, amelyben a kommün utáni időszaktól kezdve rendszeresen tartottak zenés, irodalmi és egyén művészi jellegű összejöveteleket.

| „A vasárnapi zenés rendezvényeket az 1920-as évektől zenedélutánoknak nevezték, ezek többségét 1925-től a rádió is közvetítette, gyakran nemzetközi adás keretében. Hubay a kor leghíresebb muzsikusait léptette fel, de pályakezdő, fiatal zenészeknek is lehetőséget biztosított a bemutatkozásra. Növendékei rendszeresen játszottak e falak között, például Geyer Stefi, Vecsey Ferenc, Szigeti József, Waldbauer Imre, Székely Zoltán, Zathureczky Ede, Gertler Endre és Végh Sándor, a zongorát olyan művészek szólaltatták meg, mint Bartók Béla, Fischer Annie, Felix Weingartner és Richard Strauss. Itt járt és Hubayval muzsikált Arturo Toscanini, Bruno Walter, Yehudi Menuhin, Ruggiero Ricci, Pietro Mascagni és Vincent d’Indy is. Hubay szándéka az volt, hogy a zene segítségével kapcsolatot teremtsen a politikusok és művészek között, és a mindennapok gondjait feledve szót értsenek egymással a zeneszámok szüneteiben.”[6]


Zenedélután a Hubay-palotában (1920-1937 között)
Kép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapest Gyűjtemény [HUNGARICANA] [leltári szám: bibFSZ01488645]

Hubay Jenő 1937-ben bekövetkezett halála után a zenedélutánok két évig szüneteltek, majd 1939. január 24-én Hubay Jenőné felelevenítette ezeket a Hubay-zenedélutánokat, hogy a „világhírű művész továbbélő szellemében ápolja a kamaramuzsikát. A megnyitó koncerten Fischer Annie, Zathureczky Ede és Kerpely Jenő szerepeltek remek produkciókkal, a zenei számok között pedig Góth Sándor mondott el nagy hatással Mécs László- és Kosztolányi-verseket”.[7] 1932-ben Horthy Miklós kormányzó és neje is részt vett a palotában rendezett Strauss-délutánon.[8] Az utolsó koncertet 1944-ben adták a haldokló Cebrián Róza tiszteletére.[9]

Az első emelet, aminek súlypontjában a zeneterem helyet kapott, teljesen a Hubay-Cebrián-lakás része, egy fürdőszoba-wc blokkon kívül összesen hét szobából és három előtérből áll, ezen az épületszinten a koncertek idején a család 150-180 embert látott vendégül. A második emeleten két lakást alakítottak ki, a Margit (Bem) rakpart felé egy öt szoba-előtér-fürdő-wc-kamra-konyha-cselédszobás lakás, a Fő utcára pedig egy három szoba-előtér-fürdő-wc-kamra-konyhacselédszobás lakás nézett. A harmadik emelet teljes egésze ismét egy nagy lakás volt, két külön bejáratú előszobával, hét szobával, ruhatárral, fürdőszobával, két wc-vel, konyhával, cselédszobával. A negyedik emeleten 1907-ig a Fő utca felőli szárnyban mosókonyha, mángorló és ruhaszárító padlás volt, ezt a későbbi módosítás során beépítették és három cselédszobát, cselédebédlőt, mosogatóhelyiséget és ételliftes konyhát alakítottak ki. A Margit (Bem) rakparta tájolva kapott helyet minden bizonnyal gyönyörű panorámával két műterem a hozzájuk kapcsolód kamrával, közös előtérből nyíló wc-vel. 1927-ben újabb átalakításokat végeztek az épületen. A földszinti boltok légterét egy födémmel kettéosztották, a földszinten az üzletekhelyét átvette egy sofőrszoba és ide került a házmesterlakás is. A beiktatott új épületszinten egy fehérneműrakár és két cselédszoba kapott helyet. A középső szárnyba egy hatalmas gardrób és egy szakácsnészoba került. A mosókonyha, mángorló, cselédebédlő a pincébe költözött. Az épület eredeti tervei közül a rakparti homlokzaté maradt fent. Ellentétben a ma is meglévő Fő utca szárny első emeletétől kezdve szimmetrikus, öt tengelyes kialakításával, a vakolatdíszekkkel gazdagon borított Margit rakparti homlokzat asszimetrikus volt, a tengelyek száma is változó.[10]

Képek forrása: Film Színház Irodalom, 1944. 7. évf. 3. sz. p. 7., Film Színház Irodalom, 1944. 7. évf. 7. sz. p. 5., Színházi Magazin, 1944. 7. 4. sz. p. 16. [ARCANUM]

Jelenlegi állapot
Az épület margit rakparti szárnya a 1945-ben bombatalálatot kapott,

| „a homlokzat beomlott és a főbejárat valamint az utcára néző szobák megsemmisültek. A világháború után a palotát államosították. A megmaradt részekből tucatnyi bérlakást alakítottak ki, a zenetermet és a két szomszédos helyiségeket pedig sokáig irodaként használták, igen kevés gondot fordítva a karbantartásra és felújításra. A Duna-parti rész egészen 1990-ig foghíjtelek volt, amelyen felépült Budapest egyik első magántulajdonban lévő szállodája, a Hotel Victoria. A szálloda tulajdonosai 2007-ben, kitartó erőfeszítések eredményeképpen, megvásárolták a Hubay palota szomszédos, első emeleti helyiségeit: a fehér Zenetermet, két szalont és a fából épített eredeti lépcsőházat. Még az év őszén hozzáláttak a korhű felújításhoz, amely 2008 tavaszára fejeződött be. Mára a látogatók e helyiségeket eredeti pompájukban csodálhatják meg.”[11]


Szemelvény forrása: A Világ, 1990. 1. évf. 2. sz. p. 6. [ARCANUM]


Háborús romok Budapesten, Fő utca 33., 35., 37/a (1945)
Kép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapest Gyűjtemény [HUNGARICANA] [leltári szám: bibFSZ01422930]

Az épülethez kapcsolódó személyek, történetek
Hubay Jenő (1858-1937): „hegedűművész, magyar zeneszerző és pedagógus. 1921-ben az MTA tiszteleti tagjává választották. 1919-től 1934-ig a Zeneakadémia igazgatója volt. A 19. század utolsó negyedében a világ hegedűművészeinek élvonalába tartozott: a hetvenes évek végétől évtizedeken át sorozatosan aratta sikereit Európa-szerte. Jelentős elismerést vívott ki kamaramuzsikusként is. Előbb brüsszeli, majd budapesti vonósnégyesével és szonáta-partnereivel a legmagasabb igényű muzsikálásnak igyekezett híveket szerezni. Zenepedagógusként is kiváló eredményeket ért el. 23 évesen került az előkelő Brüsszeli Konzervatórium hegedű tanszakának élére, és négy év múlva kitűnő muzsikusok egész sora került ki osztályából, köztük Bram Eldering. Ezután visszatért Magyarországra, ahol a Zeneakadémia hegedűtanszakát vezette. A Hubay-iskolából olyan híres művészek kerültek ki, mint Geyer Stefi, Vecsey Ferenc, Szigeti József. 1919-től 1934-ig a Zeneakadémia igazgatója volt. A 19. század végétől népszerűek voltak hegedűművei és magyar, francia, valamint német dalai. Később érdeklődése egyre inkább a nagyobb szabású, szimfonikus és színpadi műfajok felé fordult: A cremonai hegedűs és az Anna Karenina című operáival maradandót alkotott.”[12]


Kép forrása: Pesti Hírlap, 1937. 59. évf. 59. sz. p. 5. [ARCANUM]


Szemelvény forrása: Budapesti Hírlap, 1917. 37. évf. 13. sz. p. 16. [ARCANUM]

Méltóságos Hubay Jenőné született Cebrián Róza grófnő (1870-1944)[13]: a spanyolországból származó mágnáscsalád eredeti neve Cebrián y Figuerollas, Cebrián Róza grófnő nagyapja, az osztrák tábornok Gróf Cebrián Antal Magyarországon telepdett le és akit 1827-ben vettek fel a magyarországi honfiúsított mágnások közé és kapott grófi címet.[14] A család székhelye ekkor még Nógrád megyében, Füleken volt, itt született édasapja Gróf Cebrián László is 1823-ban. Róza 1870-ben született. Jó zenei adottságokkal rendelkezett és ennek köszönhetően ismerkedett meg az 1880-as évek végén Hubay Jenő hegedűművésszel, a Zeneakadémia fiatalon is nagymúltú világot járt tanárával, akivel számos közös koncertet adtak. Hubay 1891-ben kérte meg a grófnő kezét, de Róza apja ellenezte a házasságot. A fiatalok ekkor elhatározták, hogy az apai akart ellenére is egybekelnek és három év múlva Róza 21. születésnapjának reggelén összeházasodtak. Az esküvőn jelen volt az örömapa is, aki ekkorra már megbékélt lánya döntésével, és miután meggyőződött „arról, hogy leánya még az apai akarattal dacolva is, követni fogja szive vonzalmát, maga sem ellenezte többé a házasságot és sajátkezüleg irt levéllel hívta meg Hubay Jenőt a hivatalos eljegyzésre. A szalatnyai kastélyban volt az ünnepélyes kézfogó s ugyanakkor váltott jegyet Bem huszárkapitány a gróf másik leányával, Mária grófkisasszonnyal.”[15]

Máté Olga (1878-1961): magyar fényképész, fotóművész, feminista mozgalmár. Első önálló műtermét 1899-ben a Fő utca 21. szám alatt nyitotta meg, innen 1911-ben költözött át a Veres Pálné utca 12. szám alá.[16] Leghíresebb munkái között szerepel Babits Mihály valamint Kaffka Margit arcképe.[17]

Szőllősi Zsigmond (1872-1953) magyar író, újságíró, könyvkereskedés tulajdonosa. – földszinti üzlethelyiség tulajdonosa. A Fő utca 21. szám alatt Goldgruber Mór könyvesboltját és antikváriumát a tulajdonos 1922-ben bekövetkezett halála után Szöllősy Zsigmond magyar író, újságíró vásárolta meg és vezette tovább. „Két pálya van, amiből nem lehet megélni, az irodalom és a könyvkereskedés. Megpróbálom a kettővel együtt, mégis csak viszem valamire.”[18]

Olgyay Ferenc (1872-1939): festőművész 1901 és 1902 között valószínűleg a fenti műtermek egyikének volt bérlője.[19]


Őrgróf Pallavicini György (1910)
Kép forrása: Wikimedia Commons [Tambo]

Őrgróf Pallavicini György Mária Arthúr József Ede István Gusztáv Károly (1881 - 1946): magyar nagybirtokos, legitimista politikus, Aranygyapjas rend lovagja, királyi kamarás, tartalékos huszárkapitány[20] – az épület egyik lakója.[21] Őrgróf Pallavicini György államtitkár — mint ismeretes — néhány hét előtt avval a kérelemmel fordult a Központi Lakáshivatalhoz, hogy a Gyufaárusitó R. T. Andrássy-ut 102. számú házban bérelt tizenkét szobából álló irodahelyiségeit lakás céljára rekvirálják el számára. A lakáshivatal helyt adott az államtitkár kérelmének és kötelezte a Gvufakartellt, hogy záros határidőn belül bocsássa a lakást őrgróf Pallavicini rendelkezésére. (...) Pallavicini György, akinek ugyan a Fő-utca 21. számú házban van egy hat szobából álló lakása, de ez szerinte kicsiny és kényelmetlen, továbbá ki kell onnan augusztus elsején költöznie. (...) Dr. Heinrich Antal a gyufakartel képviseletében kérte a lakáshivatal rekvirálást elrendelő határozatának megváltoztatását. (...) Felemlíti, hogy az örgrófnak igen alkalmas lakása van a Fő-utcában és csak azért nem akar ott maradni, mert nagy számú cselédségét nem helyezheti el megfelelően. Ettől eltekintve pedig az édesanyja, örgróf Pallavicini Edéné teljesen egyedül lakik egy 12 szobás kényelmes nagy lakásban a Verbőczy-utcában, melyből minden megerőltetés nélkül átengedhetne fiának megfelelő néhány szobát, ha tényleg oly nagy szüksége volna lakásra. Ezenkívül az államtitkár apósa gróf Andrássy Gyula minden bizonnyal adhatna helyet vejének kényelmes és hatalmas palotájában, melynek nagy része lakatlanul áll. Dr. Glückstahl Samu, Deutsch Gyula háztulajdonos nevében hozzájárult a gyufakartell kéréséhez. Magyarázta a lakásrendeletet, melynek nem lehet az az intenciója, hogy luxusigényeket kielégítsen. Ha már szükségesnek látja a bizottság a lakáselrekvirálást, akkor ne Pallavicininek ítélje azt oda, hanem 10 szegény és valóban arra rászorult embernek. Ha az államtitkár ur kényelmet akar és luxusigényeit szeretné kielégíteni, akkor vegyen magának egy palotái. Helyteleníti, hogy a lakáshivatal az örgróf eme vágyának kielégítésére segítségül szegődött. (...) Dr. Melczer István. Pallavicini gróf képviseletében elöadja, hogy felének augusztus 1-én ki kell költöznie mostani Fő-utcai lakásából, mert Hubay grófnő, a lakástulajdonosnő saját használatára akarja azt igénybe venni. Indokolja, hogy miért választotta kliense épen a Gyufaárusitó irodahelyiségeit magának ki. — Az államtitkár ur — úgymond — társadalmi pozíciójánál fogva igényt tarthat kényelmes, nagy lakásra. A mostani pedig kicsiny és kényelmetlen. Az örgróf urnak 3 gyermeke és 11 cselédje van, tehát tíz szobásnál kisebb lakásban igazán nem lakhatik. Hangos derültség követte ezt a valóban hathatós védelmet.”[22]

Events of the house