Dereglye utca 1. lakóház

A bejárati kapu felett lévő évszám alapján 1944-ben átadott sarokház az Árpád fejedelem útja és a Dereglye utca találkozásánál fekszik. A mellette lévő lakóházakhoz zártsoros beépítéssel csatlakozik. Az alagsori pincerészen kívül összesen öt emelettel rendelkezik. A tervek megfelelő kivitelezéséért Kovács Károly építőmester volt a felelős. Az épület Dereglye utcai oldalán, az első emelettől kezdődően a homlokzat síkjából kiugró épületelemek találhatóak. Az Árpád fejedelem útja felől négy-négy, míg a Dereglye utca felől négy zárt erkély tagolja a homlokzatokat. Az eredeti terveken az Árpád fejedelem úja felőli oldalon különböző díszítő domborművek is helyet kaptak volna az ablakok alatt, de ezek mára már nincsenek meg, valamint nem található forrás arra nézve, hogy az átadáskor az épület részei lettek volna. A terveken nem szerepel, de a ház sarokrészén elhelyezésre került azonban egy relief. A Nő kacsával című domborművet a tervező felesége, Lux Alice készítette. A mérnők-képzőművész páros emellett több más épületnél is dolgozott együtt, mint például a Fő utca 37. esetében. A terveken a kapu felett, szintenként elhelyezkedő kislakások is egy igen kisméretű erkélyt kaptak volna, de ezek végül már a tervrajzokon törlésre kerültek. A tervekről (talán anyagi megfontolások miatt) az épület falainak hőszigetelése törlésre került. A válaszfalakat azonban hangszigetelt anyagból tervezték és építették meg. A pince szintjén üzletek és légoltalmi rész került kialakításra. Az üzletek és műhelyek számára fenntartott helyiségek egy része a mai napig ilyen funkcióval bír. A terveken az Árpád fejedelem útjára is nyílt üzlet, ám ha volt is itt ajtó, az napjainkra már megszűnt, csak az ablakok maradtak meg. A tervanyagban kislakásos bérház megnevezéssel szerepel, mely jól megmutatkozik a lakások kialakításánál. A földszinten két szoba-hallos, valamint egy kétszobás-hallos lakás mellett egy garzonlakást alakítottak ki. Ezek közül kettőhöz cselédszoba is tartozott. A hátsó, udvari front felőli részen pedig a házmester számára terveztek egy szoba-konyhás kislakást. A további szinteken szintén öt-öt lakás került kialakításra, a földszinthez hasonló szobaszámokkal, annyi különbséggel, hogy a házmesteri lakás fölötti rész ezeken a szinteken a szomszédos lakásokhoz tartozott. A bejárati kapu feletti részen pedig egy egyszobás lakást alakított ki a tervező, melyhez egy kisméretű cselédszobát is kapcsolt. Erkélyek természetesen a nagyobb szoba-hallos vagy kétszobás lakásokhoz kapcsolódnak, és az első emelettől kezdve néznek a Dereglye utcára ill. a Dunára. A bérházban lift már a tervezéstől kezdődően szerepelt a kiegészítő elemek között, mely beépítésre is került. Emellett a terveken beépített konyhaszerények és beépített redőnyök is szerepelnek. A padlástérben mosókonyhát, mángorló- és szárító-helyiségeket alakítottak ki. Ezek a helyiségek később lakhatási funkciót is kaptak. Ez Bruzsa Magda 1974-es átalakítási terveiből derül ki. Az általa beadott építési terveken már szobaként és konyhaként szerepel az egykori mángorló és mosókonyha. Ezekhez kívánta hozzákapcsolni a régi szárítószobák egyikét, mellyel együtt egy teljes másfél szobás lakás keletkezett, konyhával és fürdővel. Ezt jóváhagyták az illetékesek. 1987-ben további átalakításra került sor. Ekkor Holló Klára építtető a meglévő tetőtéri lakást – kiegészítve egy kisebb résszel az egykori szárítóhelyiségből – tovább kívánta osztani és bővíteni, komfortosabbá tenni. Külön hálószobák, valamint nappali és szoba kialakítására kért engedélyt, melyre meg is kapta a jóváhagyást. A tervek alapján el is készült a tetőtéri lakás, mely a Dereglye utcára néz. A folyó közelsége miatt talajvizsgálatokat és statikai számításokat (Székely Hugó) végeztek, hogy a megfelelő alapozást tudják kialakítani. A bérház tervezője Gregersen Hugó építész, festőművész. Iskoláit Budapesten végezte, nyaranként pedig kőművesinasként dolgozott. Az első világháború előtt Münchenben tanult, ahol az építész-képzés mellett a Képzőművészeti Akadémiára is járt. 1925-ben nyitotta meg önálló építési irodáját, és hamarosan a főváros egyik elismert bérházépítője lett, 1945 előtt több mint 20 bérházat és villát épített. A második világháború után részt vett a háborús károk helyreállításában, 1950-től a Mezőgazdasági Tervező Vállalat, majd 1952-től a Kereskedelmi Tervező Vállalat vezető tervezője lett. A lakóház híres lakója volt Hricsovinyi István, aki az épületben működő irodájának megüresedett helyiségeiben képzőművészeti kiállításokat szervezett. A 2013-ban elhunyt művészetpártoló ügyvéd első kiállítója, Barcsay Kálmán volt. Az ő művészneve után nevezte el galériáját, El Kalászi Galériának. Így 1993-tól nagyjából kéthetente nyílt újabb tárlat a Dereglye utcában. 2000-ben, mikor tudomást szerzett Barcsay haláláról, az elnevezést Hricsovinyi Galériára változtatta.

FORRÁSOK:

BFL Tervtár XV.17.d.329-14627/1 Gregersen Hugóné Lux Alice 1889-ben született és Budapesten valamint Münchenben végezte el a műegyetemi mérnökképzést valamint a Képzőművészeti Akadémiát. Buza Péter: “Akkor Hugó lejött értem Rómába” In: Budapest, 19. évf. 6. sz., 19 – 21. p. (a továbbiakban Buza) Buza Péter: Gregersen “saga” In: Budapest, 18. évf. 8. sz., 18 – 21. p.