Döbrentei utca 18. lakóház

A velencei reneszánsz paloták külalakját idéző Bertényi-palota és a szintén neoreneszánsz dekorációval díszített Wagner-ház közé beékelten, szinte beszorultan a két nagy testvér közé, bújik meg a Gulyás-bérház. Mintegy kritika jelenik meg a rakparton, a neoreneszánsz már-már puritán egyszerűségével tüntet az elnyomó nagyok ellen. Döbrentei utcai homlokzatát három függőleges tengely szervezi, a dunaparton viszont mintha keskenyebb lenne, két tengely összeolvad egy vastagabbá, mintha küszködne, helyet próbálna szorítani saját maga számára is a Várkert rakparton. A háromemeletes bérház Gulyás Béla, a Magyar Királyi Bábaképző Intézet, illetve a Férfi Tanítóképezde egykori igazgatójának megrendelésére épült. Tervezője, Schumy István építész 1897-ben fejezte be a házat. A ma álló ház helyén egy kétemeletes, szintén szerény küllemű klasszicista elemekben azért bővelkedő ház állt, melyet 1810-ben építettek, majd 1869-ben átalakítottak, végül 1895-ben átvette helyét a Gulyás-bérház A szomszédjaihoz hasonlóan, a Gulyás-bérház is otthont adott néhány neves lakónak. 1902-től, ha csak rövid időre is, de itt lakott nemes-ságodi Szvetics Emil(1863-1926) gépészmérnök, vállalkozó, a Telefonhírmondó műszaki igazgatója. A Műegyetemen tanult mérnök 1904-ben nyitotta meg a Rákóczi út 22 szám alatti önálló, jól felszerelt műhelyét. A laboratóriumban a Magyar Posta részére papír kondenzátorokat, kapacitás-dekádokat, feszültségmérőket gyártottak. Az általa fejlesztett kondenzátorok segítségével építették ki Monarchia-szerte a szikratávíró rendszert 1903-ban. 1901-re árnyékát vetette egy, a házban elkövetett öngyilkossági kísérlet. Klapka József hivatalszolga lakásában mellbe lőtte magát, oka családi viszály volt. A ház eredeti alaprajza szerint a pincében két fáskamra és egy műhely található. A földszinten egy tágas háromszobás lakás és két üzlethelyiség található. Az emeleti szinteken 2-2 lakás van. Az 1920-as, 30-as években a házba működött Kristofoletti István, földszinti lakó, ingatlan forgalmi irodája. 1914-ben a házat tervező építésszel, Schumy Istvánnal, Kristofoletti a lakásához tartozó utcaműhely ablakát ajtóvá alakíttatta. A dunaparti homlokzat ma másképp néz ki mint 1947 előtt. Az eredeti állapotában ugyanis a szélesebb homlokzatrész fent oromfallal záródott. A harmadik emelet dunaparti lakás egykori tulajdonosa, Özvegy Fergey Jánosné rendelte el az oromfal lebontási tervét, a szerkezet rossz állapotára hivatkozva. A munkálatokat Vajnay Sándor kivitelező végeztette el. A ház további átalakításai főként a földszinti üzlethelyiségeket érintette. 1958-ban Hurtyák József alakíttatta át a szintet.

FELHAZSNÁLT IRODALOM

Pesti Napló, 1901. június (52. évfolyam, 148-177. szám) Budapest és környékének távbeszélő betürendes- és szaknévsora 1929. május (Budapest) Ujság, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám) Budapest Főváros Levéltár, Tervtári anyag