Döbrentei utca 6. lakóház

A Döbrentei utca 6. sz. alatti három emeletes lakóház tervei 1886 májusára vannak keltezve, építészként Hubert József és Móry Károly vannak feltüntetve.[1] Az erkélyt, részletterveket 1887-ben hagyták jóvá, a megbízó Dr. Heinrich Kálmán volt, az építőmester pedig Hauszmann Sándor.[2]

Az építtető, Dr. Herinrich Kálmán orvos 1850-ben született.[3] Ő volt a budapesti Rác fürdő igazgatója,[4] valamint Hauszmann Alajossal együtt a Budapest-krisztinavárosi casinoépület-részvénytársulat igazgatóságának tagja.[5]

A ház tervezői közül Hubert József (1846, Pozsony-1916, Budapest) a zürichi műegyetemen tanult. Budapesten közös irodát alapított Móry Károllyal és számos bérházat terveztek a fővárosban. Az Osztrák-Magyar Bank részére 32 magyarországi fiókot tervezett. Alkotásai közé tartozik Budapesten a két Haris-ház (1876, Havas u. 5.) (1886, Deák F. u. 12. helyén), a Treichlinger-ház (1881, Rákóczi út 8.) és a Dreher-ház (1889, Kossuth L. u. 14.) is.^[6]

Az építőmester, Hauszmann Sándor (1848-1906) [7] Hauszmann Alajos építész professzor unokatestvére volt.[8] Hauszmann Sándor kőfaragóként számos nagyszabású építkezésnél volt jelen. Az 1884-től épülő Országház kőműves- és kőfaragó munkáinak vállalkozója volt.[9]Az unokatestvére által tervezett Budavári palota (1891-1905) és a Magyar Királyi Igazságügyi Palota (1893-96) építésénél is feltűnik neve.[10] Valamint ő volt a kőfaragómester az erzsébetvárosi Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom (1893-tól),[11] a Műcsarnok (1895-96)[12] és a Szilágyi Dezső téri református templom (1893-96)[13] építésekor. 1898-ban Schömer Ferenc tervei alapján vezette a máriaremetei templom építését.[14] Itt egyébként az egyik üvegablak készítésének költségét is vállalta,[15] ezen az ablakon az ő és felesége arcképe ma is látható a máriaremetei bazilikában. A Lechner Ödön tervei alapján készült Magyar Királyi Földtani Intézetet építette 1898-99-ben.[16]Az ő műhelyében készült a lipótvárosi Szent István bazilika keresztelőkútja és ugyanitt ő végezte a főkapu és a mellékhajók márványborítását is.[17]

A szabálytalan négyzet alakú, zárt sorban álló saroképület háromemeletes. Három homlokzata közül az északkeleti a Duna felé néz, a délkeleti a Fogas utcára, a délnyugati pedig a Döbrentei utcára. Az egyszintes lábazat felett a földszint rusztikus, sávozott, fogazatos övpárkány választja el az első emelettől, a nyílások félkörívesek. A főhomlokzat a Döbrentei utcai, ez héttengelyes, a jobb szélső tengelyben sávozott rizalittal. A kétszárnyú kapu jobbról a második tengelyben nyílik. Mellette egy emléktábla van elhelyezve Tóth István szobrászművész (1861-1934) a Hunyadi János és Polipölő c. szobrok alkotójának, aki ebben a házban élt. Az első emeleten egyenes záródásúak az ablakok, a rizaliton baluszteres, aediculás kereteléssel. A rizalit sávozott, de a többi tengelyben sima felületű a homlokzat, ezt csak az ablakok kerete töri meg. Az első emelet felett övpárkány húzódik a felsőbb emeletek kialakítása az elsőével azonos, kivéve, hogy a negyedik emeleten a rizaliton egyenes a szemöldökpárkány. A fogas utcai homlokzat hattengelyes, balról számított negyedik és hatodik tengelyben a pinceszintre vezető bejáratok nyílnak, ezek az eredeti terven még nem szerepeltek. Máskülönben a homlokzat a főhomlokzatéval megegyező, a rizalit a bal szélső tengelyben ugrik ki. A Várkert rakpart és a Fogas utca sarkán az épületen egy a nyolcszög öt oldalával kiugró zárterkély helyezkedik el. A zárterkély az első emelettől a harmadikig emelkedik, konzolos alátámasztású, a földszintet záró övpárkány végigfut rajta. Felülete rusztikus, sávozott. Oldalain egyenes záródású ablakok nyílnak, a második emelet alatti övpárkány összekapcsolódik egy, a zárterkélyen nyíló, baluszteres erkéllyel. Az eredeti terv szerint erre kagylómintás, félkör illetve háromszög lezárású nyílásokon át lehet kilépni. Az aediculákon csúcsdísz, köztük pajzsmotívum látható a rajzokon. Ma a nyílások egy része befalazott, a többi egyenes záródású. A Hauszmann Sándor aláírásával ellátott terveken a zárterkélyen a harmadik emelet magasságában osztott félköríves ablakok nyíltak, köztük korinthizáló fejezetű pilaszterekkel. A szintet konzolos koronázópárkány zárja felette pedig lapított harang és háromszög profilú, csúcsdíszes kupola zárja. Ma ez nem látható, a harmadik emeleten baluszteres erkély nyílik. A Várkert rakpartra néző homlokzat öttengelyes, kialakítása a többi homlokzatéval megegyező, kivéve, hogy az első emelet középső tengelyében egy konzolos erkély nyílik. A belső udvar az eredeti tervek szerint sávozott felületű, a földszinten félköríves, az emeleteken egyenes záródású nyílásokkal, függőfolyosós kialakítással. A Döbrentei u. 6. sz. háznak az 1887-es tervek alapján csak az egyes szintek alaprajzát, egy metszetet és a zárterkély részletrajzait ismerjük, azonban egy 1945-ben készült, háborús fénykép alapján[18] látható az északkeleti homlokzat eredeti kialakítása is. Eszerint a várkert rakparti homlokzat sávozott volt, az ablakok aediulásak, valószínűleg ilyen lehetett a másik három oldal is. A fényképen az is látszik, hogy az épület milyen nagymértékben károsodott, így a homlokzatok ma látható sima felülete és a nyílások kialakítása a háború utáni helyreállítást tükrözik.

A teljes dokumentáció letölthető itt