Erzsébet körút 6. lakóépület

Az Erzsébet körút (egykori Lenin körút) 6. szám alatt álló épület az elmúlt évek során több funkcióváltáson is átesett, jelenleg – 1975-től[1] – Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata működik benne. Az előzőekből adódik, hogy számos átalakítási terv kapcsolódik a házhoz. A Budapest Főváros Levéltárában található iratok alapján az építkezésre a tulajdonos, Csávolszky Lajos országgyűlési képviselő, újságíró és szerkesztő[2] 1892-ben kért engedélyt. A megbízott építész – a korszak egyik neves építésze -, az ekkor 35 éves Quittner Zsigmond volt. A kivitelező építőmester Fekete Elek volt. E három férfi között később is volt kapcsolat, egy 1897-es büntető bírósági ügyben mindegyikük érintett volt.[3] Ez mutatja, hogy Csávolszky többször is megbízta ezen építészeket.

Quittner Zsigmond 1857-ben született Pesten. Tanulmányait Münchenben végezte, 1880-tól Budapesten dolgozott. Vidéken és Budapesten egyaránt tervezett bérházakat és középületeket. Híres munkái közé tartoznak az Aulich utca 7., az Andrássy út 7., 12. szám alatti épületek  és a Gresham-palota.[4] Nevéhez számos épület köthető – az itt tárgyalandó lakóházon kívül – a Nagykörúton is, ilyenek például a Ferenc körút 32., a József körút 36., 71-73., illetve az Erzsébet körút 7., 37., 39., 41. és 44-46. szám alatt állók.[5] Fekete Elek tervei szerint épült a József körút 58. alatti ház, ő volt az egyik megbízott építőmester az egykori Technológiai Iparmúzeum épületénél,[6] továbbá a Quittner által tervezett Ferenc körút 32-nél szintén ő volt a kivitelező.

A levéltári anyagok szerint a lakóház 1905-ben Szájbély Gyula tulajdonába került.[7] Az első átalakítási tervek 1905 júniusából ismeretesek, Hevesi Adolf cukrász és sütő helyiségében alkalmazandó munkálatokról.[8] A következő tervek Szájbélyi Gyula bérházának szállodává való átalakításáról szólnak 1907-ből, a megbízott építészek Komor Marcell és Jakab Dezső[9] – a korszak híres építészpárosa – voltak, az építőmester pedig Berényi Ignác volt.

E házban üzemelt 1906 és 1920 között a Meteor Szálló és kávéház. Az épület már a nyitás után a különböző cirkuszi, varieté és korabeli orfeumi művészek központjává vált, itt alapították meg a varieték művészeinek egyesületét, valamint itt volt az Artista Közlöny szerkesztősége is.[10] Ady Endre szívesebben tartózkodott a Meteor Hotel kávéházában, innen a New York kávéházban működő irodalmi centrumot is szemmel tarthatta. A Meteor tágas, üvegtetős kávéháza a szálloda udvarát és az épület földszintjét foglalta el. Ady szállodai szobája a III. emeleten volt,[11] egy másik forrás szerint a IV. emeleten (is) lakott.[12] Krúdy Gyula Ady Endre éjszakái című könyvéből megtudhatjuk, hogy napközben főként állás nélküli artisták tanyáztak a kávéházban. “Éjféltájban sem lett nobelebb a társaság a Meteorban, a város különböző mulatóiból, varietéiből, kis színpadjairól, énekes lebujaiból összeverődik, hogy itt megbeszélje az elmúlt este eseményeit.” Ady ritkán fordult meg a New Yorkban, mert azt hitte, ellenségei tanyáznak ott. Reinitz Béla (verseinek megzenésítője) és Zuboly (Bányai Elemér újságíró, költő) voltak a két kávéház között az összekötők. Ők igen kedvelték Ady társaságát, de az irodalmi híreket is, melyekre viszont a New Yorkban tettek szert.[13]

1921-ben az épületet a Hutter Üzletház számára alakították át Révész Sámuel és Kollár József műépítészek tervei szerint. A tulajdonos ekkor a Hutter József – Vegetalművek Szappan- és növényzsír gyárak Rt. volt.[14] A következő tervek 1924-ből, a Magyar Meteor Rt. palotájának átalakításáról szólnak, ekkor gyógyszertárat alakítottak ki benne. 1929-ből ismét a Magyar Meteor Rt. Üzletházához találunk átalakítási terveket. A tulajdonos ekkor is a Hutter József Szappangyár-Olajipar részvénytársaság, a kivitelező építőmesterek Mann József és Fia voltak. 1938-ban a Hutter és Lever Rt. Székházának újbóli átalakítására keletkeztek tervek (ők voltak a bérlők, a háztulajdonos a Magyar Meteor Részvénytársaság). Ekkor Sturm Károly Frigyes építőmester nevéhez köthetők a kivitelezési munkálatok, a tervező pedig Asztalos Béla építészmérnök volt. E tervek szerint a házba ekkor már lift is került. 1942-es tervek szerint a Hutter és Lever Rt. Székházában étkezőt és raktárt létesítettek. 1975-ben az építtető az Ibusz Budapest V. kerület (Felszabadulás tér 5.), az építés tárgya pedig az Ibusz Utazási Iroda korszerűsítése volt. E munkálatoknál a tervező a MEZIPSZOLG. volt, az építésztervező Mészáros Jenő, a belsőépítész pedig Breyer Pál. 1975. október 10-ei dátummal található meg Budapest VII. kerület Tanács Székházának átépítési terve, Maróti László nevével jegyezve.[15]

A zárt sorban álló, négyemeletes, két lépcsőházzal rendelkező bérház jelenlegi – a korábbihoz képest[16] kevésbé díszes – formájában is a Nagykörút egyik éke. Ehhez hozzájárul elhelyezkedése, illetve a homlokzat nemes arányú kiképzése is. A kilenc tengelyből álló homlokzat középső tengelye az elsőtől a harmadik emeletet átfogó félkörívesen kiugró zárterkélyt formáz. A homlokzat felületét pilaszterek tagolják, a második emelet ablakai fölött megmaradt a barokkos díszítés is (kivéve a középső tengelynél). A két szélső tengely második és harmadik emeletén egy-egy franciaerkély található, míg a legfelső emelet középső hét tengelyén fut erkély. Az épületet hangsúlyos koronázópárkány zárja, fölötte középen egy ikerablakos rész emelkedik a tető fölé, melyet pilaszterek és íves voluták kereteznek. Ez – igaz itt nyilván kisebb kivitelben – eszünkbe juttathatja egyes barokk templomok homlokzatát (pl. római Il Gesú, győri egykori karmelita templom).

8  Sajnos éppen kutatásom idején emelték ki az eredeti terveket digitalizálásra, így azokat nem láthattam